Most már tudományos válasz is van a kérdésre: kik tüntetnek odakint, és mit akarnak? A Magyar Tudományos Akadémia vizsgálata alapján főleg diplomás, viszonylag jómódú baloldaliak tüntették végig az elmúlt heteket, akik nem egyszerűen a netadó, vagy a NAV-botrány miatt mentek ki, hanem azért, mert elegük van a kormányból.
Gyorsjelentést készített a december 16-i „Nincs hova hátrálnunk!” tüntetés résztvevőinek összetételéről a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Politikatudományi Intézete. A nem reprezentatív felmérés kérdőívekkel és helyszíni megfigyeléssel vizsgálta a tüntetőket életkor, foglalkozás, iskolai végzettség, politikai irányultság és közéleti aktivitás szerint.
Ebből kiderült, hogy a tüntetők nagyjából fele 35-59 év közötti, kevesebb, mint egyharmaduk 35 éven aluli, negyedük pedig 60 év feletti volt. A tüntetők nagy többsége magas iskolai végzettségű, háromnegyedüknek legalább alapképzéses diplomája van. Az anyagi helyzetüket is többnyire kedvezőnek ítélik meg, a „pénzük okos beosztásával” általában jól kijönnek, vagy egyenesen „gondok nélkül élnek”. A válaszolók kétharmada alkalmazott, vagy vállalkozó, alig egytizedük tanuló, egyötödük pedig nyugdíjas.
Rutinos balosok
A válaszadók többsége rutinos demonstrálónak számít, hiszen 70 százalékuk az elmúlt négy évben részt vett legalább egy kormányellenes tüntetésen. A legtöbben a Milla csoport tüntetéseire, hallgatói tiltakozásokra és baloldali pártok rendezvényeire látogattak el, a devizahiteles megmozdulások viszont nem nagyon érdekelték őket. A december 16-i tüntetők 64 százaléka több őszi tüntetésen is ott volt, összességében pedig úgy tűnik, hogy aktív közönségről van szó, hiszen csak öt százalékuk nem vett részt semmilyen kormányellenes megmozduláson 2010 óta.
A tüntetők nemcsak az utcán, hanem a szavazófülében is aktívak, hiszen 90 százalékuk részt vett a tavaszi parlamenti választásokon. A válaszadók 82 százaléka vagy a baloldali ellenzék pártjaira, vagy az LMP-re szavazott, jobbikosok és kormánypártiak alig voltak a tüntetésen. A legtöbben most vasárnap is elmennének szavazni, és választanának is a jelenlegi kínálatból: a 10 százalékot sem érte el azoknak az aránya, akik senkire sem szavaznának a mostani pártok közül.
Miért tüntetnek?
Mivel az elmúlt hetekben több ügyben is szerveztek tüntetést, a kutatásban arra is rákérdeztek, hogy a tüntetők mit tartottak a két legfontosabb témának. A legtöbben az Orbán-kormány általános kritikája miatt mentek az utcára (70 százalék), de sokan a szegénység (36 százalék), az oktatási problémák (27 százalék) és az elmúlt 25 év kritikája miatt tüntettek (20 százalék). Érdekes, hogy az internetadót csak a válaszadók öt százaléka tartotta fontosnak, pedig ez volt a tiltakozási hullám gyújtópontja, ebben a témában szervezték a legnagyobb megmozdulásokat.
Egyedülálló kutatás
A kutatás készítői először próbálták többféle módszerrel, valós időben vizsgálni egy nagyobb tüntetés résztvevőit, a fentiek pedig csak az első, legfontosabb megállapítások. Az online kérdőívet majdnem 400-an töltötték ki, emellett pedig a helyszínen is megfigyelték a tüntetőket. Ezek alapján túlsúlyban voltak köztük a férfiak és a fiatalok, a József Nádor térről pedig először sokan hazaindultak, de aztán a Kossuth téren ismét felduzzadt a tömeg. A készítők hangsúlyozzák, hogy a kutatás nem reprezentatív, csak tendenciákat próbál jelezni.
A tüntetésen készült galériánk ezen a linken érhető el.
Megosztás