Keresés

Rózsaszín képet fest a kormány a szegényekről

MM_20150210_023
Ferge Zsuzsa előadását hallgatja Balog Zoiltán | Fotó: Magócsi Márton

Öt év után először rendezett az Emmi egy olyan programot, ahol a kormányt támogató és a kormánnyal szemben kritikus szociális szakemberek is beszéltek a magyarországi szegénységről. A résztvevők szerint a párbeszéd elindulása már önmagában jó, de kiderült: nemcsak a szegénységi adatokat, de még Rikárdó történetét is máshogy értékelték a felszólalók.

“Nulladik típusú találkozások” – így jellemezte az Emberi Erőforrások Minisztériuma által szervezett, a szegénység elleni küzdelemről szóló konferenciát Ferge Zsuzsa szociológus. Elmondta, hogy 2o1o óta eddig soha nem látott megosztottság tapasztalható a szakmában, így már az egyedülálló volt, hogy az Emmi dolgozói mellett olyan szakemberek is részt vettek a párbeszédben, akik gyakran kritizálják a kormányzati politikát.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a KSH adatait idézte: a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatával érintettek aránya a 2011-es 32,4 százalékról 2013-ra 31,1 százalékra mérséklődött, ezen belül a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya 25,7 százalékról 23,9 százalékra csökkent. “Szegényből egy is éppen eggyel több, mint amennyi kívánatos – hát még ha gyermekről van szó” – mondta Balog. Szerinte viszont megállt a gyermekszegénység növekedése is: ez a probléma jelenleg 4oo ezer gyermeket érint Magyarországon, míg ez a szám 2006-ban 516 ezer volt. Balog szerint 2013 a fordulat éve volt, ezentúl fokozatosan csökkenni fog a szegénység Magyarországon, ez pedig a kormány politikájának eredményességét mutatja.

Ferge Zsuzsa és Balog Zoltán az EMMI “Védelem, aktivitás, képessé tevés” című konferenciáján | Fotó: Magócsi Márton

Ferge Zsuzsa szerint a kormányzat rózsaszín képet fest a magyarországi szegénység állapotáról: “Az emberek imádják a szivárványt nézni, mert sokkal jobb, mint az életük” – kommentálta Balog előadását. Ferge Zsuzsa szerint 2o12 és 2o13 között valóban javult a helyzet, de ez csak ideiglenes – a magyar adatok nem beszélnek a hosszú távú trendekről. Ferge szerinte 2o1o óta a korábbinál gyorsabban nő a szegénység és az egyenlőtlenség, amikor a kormány a szegényeket akarta segíteni, a gazdagabbak akkor is jobban jártak. “Folyamatosan nő a hasadásos egyenlőtlenség Magyarországon, akinek rossz, annak egyre rosszabb lesz, akinek jó, annak egyre jobb” – mondta Ferge. Példaként említette a kormány által sikersztorinak tartott rezsicsökkentést: ezzel is azok járnak a legjobban, akik a legtöbbet fogyasztanak, míg egy szegény család, akinél se gáz, se áram nincs bevezetve, szinte semmit nem érzékel belőle. Ferge szerint a legszomorúbb hírek mindig a gyerekekkel kapcsolatosak: legrosszabbul a legkisebbek, a hat éven aluliak élnek. A fiatalok helyzetének romlása azt eredményezi, hogy a szegénység újratermelődését nem lehet megállítani.

Az nem megy, hogy a sárból saját magát húzza ki

Mindezért ki a felelős? Erről eltérően gondolkodnak kormányzati és nem kormányzati oldalon. Balog azt mondta, többször kérdezték már tőle, hogy hogyan tudna egy éhező gyermek szemébe nézni. “Először a szülei szemébe néznék. Csak az egyén felelőssége után lehet beszélni az állam felelősségéről” – mondta Balog. Hozzátette, hogy Magyarországon a GDP 21,3 százalékát költjük szociális kiadásokra, ezzel vezetők vagyunk a térségben – igaz, még így is elmaradunk a 28,3 százalékos EU-s átlagtól.

Ferge szerint viszont megkérdőjelezhető az egyén felelőssége, ha valakinek a családja két-három generáció óta napról napra él, az egész telepen nincs olyan, aki boldogan menne haza munkából. Ferge szerint az nem megy, hogy “az ember benne van a sárban, és abból húzza ki saját magát”, a szegénységben élőknek családi mintákra, pedagógusokra, kis közösségi segítőkre lenne szükségük. Nem mindegy azonban, hogy a segítség milyen módon érkezik: a kormány egyik legnagyobb sikerének tartja a kiterjesztett gyermekétkeztetést (Balog szerint 2o16-tól a családok legalább kétharmada fog ingyenes közétkeztetést kapni), viszont mindezek mellett az óvodalátogatáshoz fogják kötni a családi pótlékot.

EMMI konferencia Párbeszéd a szegénységgel szembeni küzdelemről
Ferge Zsuzsa előadása | Fotó: Magócsi Márton

“Kétféleképpen lehet a gyereket óvodába vinni: cukorral és répával, vagy korbáccsal. A kormány a szülőt is, gyereket is fegyelmezni akarja. Ha az anya nem tudja elvinni a gyereket az óvodába, (mert messze van, sár van, és még a kisebb gyerekek is otthon vannak), már elvész a családi pótlék, elveszik az egész értelme az általános óvodáztatásnak” – mondta Ferge.

Az egyén felelősségéről Czibere Károly, a szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős szociális államtitkár megengedőbben nyilatkozott mint felettese, Balog. “‘Nem hiszünk abban, hogy aki szegény, az azért szegény, mert magának köszönheti, vagy lusta. A közpolitikai tervezésben az a legfontosabb, hogy reményt adjunk az embereknek” – mondta Czibere. Bár a készpénzben fizetett juttatásokat hatékonyabbnak tartják, Czibere szerint a természetbeni juttatások is hatékonyak tudnak lenni. Különösen akkor, ha ezek egyben humántőke-beruházásnak is, ha a transzfereket feltételekhez kötik (erről van szó például az óvodalátogatáshoz kötött családi pótlék esetében). A miniszter szerint 2010-hez viszonyítva ma havi 30 ezer forinttal több juttatást kap egy háromgyermekes munkanélküli család, amelyben egy iskolás és két óvodás gyermek él, és a családfő közmunkát végez. A következő uniós finanszírozási ciklusban pedig 32 milliárd forintot fognak arra költeni, hogy konkrét segítséget, például ételcsomagokat adjanak a rászorulóknak.

Gyors KRESZ után adót is fizetne

A kormány felfogása szerint a legjobb szociálpolitika viszont a gazdaság-és foglalkoztatáspolitika. A TÁRKI vezérigazgatója, Tóth István György is a foglalkoztatás és szegénység összefüggéseire mutatott rá az előadásában, ám azt is elmondta: a foglaloztatáspolitika hatással van a szegénységre, de nem egyenes megoldása a szegénységnek – az eredményessége függ a szociálpolitikától, és a jóléti állam működésétől is. “Ha 1o százalékkal nő a foglalkoztatottság, ott 2,5-3 százalékkal nőtt a szegénységi ráta. Ahhoz, hogy a foglalkoztatás bővülése a társadalom minden rétegét érintse, arra van szükség, hogy az iskolarendszer szelektivitása csökkenjen – ne a szülők helyzetéről függjön, hogy a gyerek milyen szintre jut el” – mondta Tóth István György.

A 2o12-2o13 közötti szegénység csökkenését mind Balog, mind Czibere többek között a közmunkaprogram sikerének tekintette, és Ferge Zsuzsa is annak tudta be a javulást, hogy a közmunkaprogramban részt vevők több pénzt vihetnek haza, mint azelőtt.

EMMI konferencia Párbeszéd a szegénységgel szembeni küzdelemről
Balog Zoltán előadása | Fotó: Magócsi Márton

Balog szerint az év első szülöttjének, Rikárdónak a története is azt mutatja, hogy az állam aktivizáló politikája segít, hogy az emberek saját erejükből küzdjék fel magukat a szegénységből, és a munkán keresztül öntudatot is ad az embereknek. Mi nem segélyen élünk, nem voltunk soha büntetve, van szakmám, nehézgépkezelő vagyok, csak azért nem tudok a szakmámban elhelyezkedni, mert még le kell tennem a KRESZ-vizsgát, amire most gyűjtjük a pénzt. Jelenleg az önkormányzatnál közmunkásként dolgozom, adót fizetek, a köz javát szolgálom, munkámmal eddig mindenki elégedett volt” – idézte Balog Rikárdó édesapját.

A miniszter hozzátette, hogy mostanra már nemcsak a közmunkából fakadóan javulnak foglalkoztatási adatok, hanem egyre többen tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon is. Czibere is kiemelte, hogy a közfoglalkoztatás nem cél, hanem eszköz ahhoz, hogy a munkanélküliek visszatérhessenek a munkaerőpiacra. “A belügy már dolgozik azon, hogy az ellenösztönzési hatásokat csökkentse” – mondta Czibere válaszul azokra a kritikákra, amelyek szerint a közmunkaprogram valójában nem váltja be a kitűzött célt.

Scharle Ágota, a Budapest Intézet igazgatója még Rikárdó családjának történetét is más megvilágításba helyezte, mint Balog. Scharle szerint egy jól működő, személyre szabott rendszerben Rikárdó édesapjának lenne egy esetgazdája, aki ismeri a család helyzetét. “Ez a szociális munkás látná, hogy csak egy KRESZ-vizsga választja el Rikárdó édesapját attól, hogy a szakmájában, a tudását maximálisan kihasználva vállalhasson munkát. Ezért adna neki pénzt a KRESZ-re, és utána rögtön munkába állhatna, többet keresne, és adózna is. Ehelyett Rikárdó apja hónapokon keresztül árkot ás, az adófizetők pénzéből”- mondta Scharle.

Legközelebb szavazzon a Fideszre

A közgazdász szerint a közmunkaprogram nem teljesen hatástalan, viszont nagyon rosszul célzott. Ráadásul csak tüneti kezelést nyújt a problémákra – ehhez pedig rendkívül drága, és elszívja a forrást más megoldások elől.

Balog Zoltán a konferencia végén nem jött zavarba, amikor a koneferencia végén arról kérdezték, mi történik akkor, ha egy település polgármestere politikai eszközként használja a közmunkaprogramot.  “Tornanádaskán fordult elő, hogy valaki azért nem kapott közmunkát, mert nem a fideszes polgármesterjelöltre szavazott. Ilyen helyzetben mit lehet tenni?” – kérdezték. Balog azt ajánlotta, az érintett forduljon az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, vagy “legközelebb szavazzon a fideszes jelöltre. Vagy legalább hazudja azt, hogy rá szavazott.”

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!