A kormány menekültpolitikáját, a Népszabadság bezárását és a civilek vegzálását is kritizálta az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet éves jelentése.
Hat pontban kritizálta a magyar kormányt az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet éves jelentése, amelyet Londonban mutattak be, majd a 444.hu közölt róla összefoglalót.
A szervezet szerint az Alaptörvény hatodik módosítása, a terrorveszélyhelyzet mint különleges jogrend nem felel meg a nemzetközi jognak. A kormány ezzel korlátozhatja az országon belüli mozgást, érdekeltségeket zárolhat, rendezvényeket tilthat be, jórészt bírósági és országgyűlési kontroll nélkül. A menekültügyi helyzetet illetően azt írták, Magyarország akkor is fenntartotta a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, amikor már nem is érkeztek tömegével emberek a határhoz. Magyarország a jelentés szerint több mint 3000 embert állított bíróság elé és utasított ki az országból, anélkül, hogy vizsgálták volna, nemzetközi védelemre szorulnak-e. Ráadásul Magyarország felfüggesztette az együttműködést más uniós országokkal, és megtagadta a menedékkérők átvételét a dublini rendelet alapján.
Az egyesülési szabadsággal kapcsolatban az AI megemlítette, hogy kiderült, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) Orbán Viktor miniszterelnök kérésére kezdte el vegzálni a kormánykritikus civil szervezeteket, amely során razziákra került sor, iratokat és munkaeszközöket foglaltak le.
Az AI kiemelte, hogy októberben gyanús körülmények közt zárták be a Népszabadságot, éppen néhány nappal azelőtt, hogy a kiadóját eladták egy kormányközeli vállalkozónak.
A szervezet említi a Baka kontra Magyarország ügyben hozott ítéletet is, amiben az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének elbocsátása sértette a tisztességes tárgyaláshoz és a véleménynyilvánítás szabadságához való jogát.
A hátrányos megkülönböztetésről szóló fejezetben három ügyet emeltek ki:
- Januárban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság utasította a miskolci önkormányzatot: dolgozzon ki intézkedési tervet a főleg romák lakta Számozott utcák lakóinak ügyében. 30 lakást különítettek el 100 család részére, és nem biztosítottak forrásokat a lakhatási problémák megoldására, illetve a kártérítésre.
- Az egri bíróság márciusi döntése szerint jogellenes volt a roma gyerekek elkülönítése Heves megyei iskolákban, ahol a roma diákokat a sajátos nevelési igényű gyrekek számára kidolgozott tananyag szerint tanították.
- Júniusban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a roma gyerekek hátrányos iskolai megkülönböztetése miatt.
A gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatban az AI kiemelte, hogy a nyomozati munka gyakran hiányos ezekben az ügyekben. Említették, hogy a Kúria jogerős döntést hozott a 2008-2009-es romagyilkosságok ügyében, valamint hogy tavasszal a Debreceni Ítélőtábla megváltoztatta a korábbi első fokú döntést, amely szerint a rendőrök hátrányosan megkülönböztették Gyöngyöspata roma lakóit, amikor 2011-ben nem védték meg őket az őket zaklató szélsőségesekkel szemben. (A Kúria idén végül megállapította a rendőrség jogsértését).
A 400 oldalas jelentés ezen kívül főleg a szíriai és jemeni háborús konfliktusra, a menekültek sokszor jogszerűtlen kitoloncolásaira, és az újpopulista hullám káros hatásaira hívja fel a figyelmet.
Megosztás