Kutatnák az akadémikusok, hogyan jutott oda az ország, hogy neves külföldi kutatók mondják vissza MTA-tagságukat. Ki elnöki bizottsággal, ki önkéntes kutatókörökkel valósítaná meg ezt. Szerintük ezt az akadémia alapszabálya is előírja, de a folyamat nem lesz gyors.
Senki nem kívánhatja azt az elnöktől, hogy politikai döntéseket hozzon, de hogy az akadémia a politikától független lenne, az nem áll meg, a politikával minden összefügg – mondta az Abcúgnak Kertész János fizikus, az MTA tagja, akit az október közepi nyílt levél egyik kezdeményezőjének mondanak.
Az MTA tagjai közül 28-an írták alá az MTA elnökének címzett levelet, miután a testület több külföldi tiszteletbeli- illetve küldős tagja (az argentin Thomas Jovin biológus, a Kanadában élő Hernád István Róbert (Stevan Harnad) pszichológus, Isreal Pecht biológus, illetve pár nappal később Torsten N. Wiesel Nobel-díjas svéd orvos, neurológus) lemondott tagságáról az Orbán-kormány külünböző lépései elleni tiltakozásként.
„Nagyon erős, ha valaki visszamond egy egész életművet elismerő, kitüntető címet” – mondta az Abcúgnak Bazsa György fiziko-kémikus. Szerinte ez nem egy havonta előforduló esemény, jó, ha tíz évente van rá példa, emiatt írtak végül nyílt levelet.
A magyar tagok levelükben azt kérték az elnöktől, hogy kezdeményezzen tudományos feltárómunkát és vitasorozatot azokban a kérdésekben, amik miatt a külföldi tagok lemondtak a tagságukról. A levélben említették:
- az Alkotmány olyan módosításait, amelyek csökkentik a demokratikus államokra jellemző fékek és ellensúlyok szerepét;
- hogy a kormány a menekültválságot felhasználva idegengyűlöletet ébreszt;
- az oktatás, kutatás és az egészségügy súlyos válságát;
- a közmédiumok államosítását, kormányszócsőkénti használatát;
- a meglévő független sajtóorgánumok felszámolását, az Origo átalakítását, és a Népszabadság bezárását.
Lovász László, az MTA elnöke a hét elején úgy reagált erre, hogy az Akadémia nem politikai szervezet, így politikai kérdésekben nem alakít ki testületi véleményt, de azt elképzelhetőnek tartja, hogy lesz olyan helyzet, amikor mégis megszólalnak, bár reméli, hogy erre nem kerül sor. Kertész János szerint azóta nekik is reagált az elnök, aki párbeszédet kezdeményzett a levél aláíróival.
Az akadémia elnöke létrehozhat bizottságokat, intézeteket, pályázatokat írhat ki, végig kell gondolni – válaszolta Kertész János arra a kérdésre, hogy milyen konkrét lépések lennének szükségesek. Szerinte létre lehet hozni olyan testületet, ami tudományos mélységben vizsgálja meg a felvetett kérdéseket, és ehhez rendelkezésre áll a potenciál: vannak az akadémiához tartozó demográfusok, jogtudósok, történészek, politikatudósok.
Példaként az Elnöki Közoktatási Bizottságot említette, ami ugyan nem tudományos testület, de szerepet játszik a közigazgatási folyamatban, például megkapják az oktatással kapcsolatos anyagokat véleményezésre, bár szerinte a döntéshozók nem sok mindent fogadtak meg azok közül, amit ez a testület felvetett.
Az akadémiáról szóló törvény tartalmaz egy olyan kitételt, hogy a testület a társadalmat érintő lényeges kérdésekben előkészítő munka után véleményt nyilvánít, és a felvetett kérdéseknek vannak tudományos vonatkozásai – mondta a fizikus. Itt nem arra kell gondolni szerinte, hogy az akadémiának bele kellene szólnia a napi politikába, mert nem ez a feladata, hanem a tudomány ápolása és művelése, de ezeknek a súlyos kérdéseknek mély tudományos aspektusai vannak, amiket fel kell tárni.
Arról van szó, hogy értsük meg jobban, mi történik a társadalomban, és ezt az akadémia hozzáértő emberei szakmai szempontból vizsgálják meg – mondta Ferge Zsuzsa szociológus. Szerinte a levél “felszólítás a tudósok számára is arra, hogy gondolkozzunk”. Ha úgy adódik a dolog, akkor azok, akiket ez érdekel, beszélgető és kutatókörökké alakulnak ebből a célból – mondta.
“Azért szólaltunk meg, hogy lássa a társadalom, a tudósok, akadémikusok is érzékelik a helyzetet, a társadalmi problémákat, és nem csak itthon hanem külföldön is.” Bazsa György fiziko-kémikus szerint nincs ebben semmi rendkívüli, az Akadémia alapszabálya egyértelműen kimondja, hogy társadalmi kérdésekkel, problémákkal is kell foglalkoznia a szervezetnek. „Mi azt írjuk, hogy látunk olyan kérdéseket, amikkel az MTA-nak saját alapszabálya alapján foglalkoznia kell” – mondta az Abcúgnak.
Azt is szeretnék, ha a felvetett kérdésekről lenne párbeszéd, készülne tudományos elemzés és következtetés. Példaként említette a tudomány ünnepét – ami most is novemberben lesz – szerinte ilyen alkalmakkor is lehet és szokás a felvetett kérdésekkel foglalkozó előadásokat tartani, vagy jelentkezik gyakran ilyen tematikus számmal a Magyar Tudomány folyóirat is. Ezek a kérdések az Akadémia profiljába tartoznak, és a tudósoknak is van társadalmi értelemben vett lelkiismerete – mondta.
Arra számít, hogy elindul egy folyamat, „Már most is érezni egy szolid pezsgést, ami nem ribillió, de elindult a gondolkodás ebbe az irányba. A tudósok is érzik helyzetük felelősségét.” Ez a folyamat azonban nem lesz gyors. „Ez nem gyors testület”, de a céltudatosabb és határozottabb gondolkodás nyomán lesznek következtetések és javaslatok.
Megosztás