Hiába mondta ki az Alkotmánybíróság (AB), hogy a rendőrök arcát meg lehet mutatni a sajtóban, a legtöbb helyen még mindig kitakarják őket, de több esetben az is előfordul, hogy egy cikken belül van olyan kép, amelyiken megmutatják az arcokat, és van olyan, amelyiken nem. Az Eötvös Károly Intézet (EKINT) kutatása feltárta, hogy a gyakorlatban tapasztalt káosz és bizonytalanság okozója elsősorban a Kúria, amelynek korábbi határozata szemben áll az AB döntésével, ezért a sajtó nem igazán tudja, hogy mihez is tartsa magát.
Az Alkotmánybíróság 2014 szeptemberében döntött úgy, hogy (ritka kivételektől eltekintve) nem kell kitakarni a sajtóban a rendőrök arcát. A testülethez az Eötvös Károly intézet fordult egy Indexen megjelent cikk miatt.
Az AB-határozata úgy fogalmaz: “demonstrációkon rendőri bevetésről készült felvétel a képen lévők hozzájárulása nélkül közvetíthető a nyilvánosság felé, kivéve, ha ez a rendőr emberi méltóságának… sérelmét jelenti; ilyen lehet például a hivatása gyakorlása során megsérült rendőr szenvedésének bemutatása.”
A határozat egyértelmű: hacsak nem egy sebesült rendőr szenvedését mutatja be a sajtó, akkor nem szükséges az elkészült felvételen kitakarni az arcukat. A kivétel nem is túl mindennapos: szerencsére ritkán fordul elő, hogy rendőrök sérüljenek meg egy tüntetésen. Ennek ellenére a múlt vasárnapi internetadó elleni tüntetésen az EKINT vizsgálata szerint mégis kitakarták az intézkedő – nyilvánvalóan nem kivétel alá eső – rendőrök arcát.
A gyakorlat teljes bizonytalanságot tükröz
Az intézet a négy leglátogatottabb magyarországi hírportál tudósításait vizsgálta (Index, Origo, Hír24 és Hvg), ezek közül pedig egyetlen olyat sem találtak, amely minden rendőrt megmutatott volna. Az Index csak a rendőrt ábrázoló képek 46 százalékán nem takarta ki az arcokat (előfordult, hogy egy cikken belül volt kitakart és látható arc is), az Origo és a Hvg pedig a három tüntetésről szóló anyagaiban minden alkalommal kitakarta az összes rendőr arcát, tehát ezek a portálok a tüntetésekről szóló anyagaikban teljes mértékben figyelmen kívül hagyták az AB döntését.
A tévéknél sem lehet egyértelmű gyakorlatot felfedezni: az RTL Klub és az ATV egy-egy bejátszásán feltűntek ugyan a rendőrök, de kitakarták őket, míg a TV2-nél és a HírTV-nél megmutatták az arcukat. Az M1 nemes egyszerűséggel úgy oldotta meg a problémát, hogy egyszer sem mutatott rendőröket a bejátszásokban.
Az AB döntésében hagyott támadási felületet a sajtó ellen
A nem egyértelmű gyakorlat hátterében a EKINT álláspontja szerint az állhat, hogy az Alkotmánybíróság határozata nyitva hagyott pár kiskaput, amely alapján a sajtó továbbra is perelhető lehet egyes esetekben, még ha ez a valóságban nem is túl valószínű. A határozat indoklása sok kikötést és megszorítást tesz. Miközben a határozatban az AB azt írja: “a rendőri intézkedésről készült képfelvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható”, feltételként szabják, hogy a nyilvánosságra hozatal ne legyen „öncélú”. Az AB által rögzített általános szabály csak akkor érvényesül, ha „valamely tájékoztatás nem visszaélés a sajtószabadság gyakorlásával”, illetve ha „a felvétel nem haladja meg az esemény hű illusztrálásához tartozó tartalmat”.
Az EKINT a AB-döntésre már korábban is azt írta: “félő, hogy az indoklás néhány kevéssé átgondolt mondata, adott esetben helytelen jogértelmezésnek is teret nyithat”.
Nem csak az AB kétértelműsége a baj
A döntés ellenére a Kúria továbbra is hatályban tartja azt a határozatát, amely megtiltja, hogy rendőrökről a beleegyezésük nélkül fényképet közöljenek. A Kúria az idén március 15-e után készített és nyilvánosságra hozott felvételekre vonatozóan felfüggesztette ugyan a határozat alkalmazhatóságát, de a korábbi – még folyamatban lévő – ügyekben az továbbra is köti a bíróságokat. A helyzet pikantériája, hogy az Alkotmánybíróság nem az új Ptk. miatt, hanem általános alkotmányossági elvek alapján döntött, ezért az EKINT felszólította a Kúriát, hogy vizsgálja felül az alkotmánybírósági döntéssel ellentétes határozatát, és teremtsen egyértelmű jogi helyzetet, erre azonban a mai napig nem került sor.
„A bizonytalan jogi helyzetnek az az eredménye, hogy a sajtótermékek óvatosan viselkednek, és többnyire még mindig kitakarják a rendőrök arcát, tovább él az öncenzúra gyakorlata. A részben a Kúria által fenntartott bizonytalanság „dermesztő hatással” van a sajtószabadságra nézve.” – mondta Somody Bernadette, az EKINT igazgatója.
Megosztás