Túl sokan maradnak évekig a közmunkaprogramban, ezért a kormány azt szeretné, hogy három éven belül legfeljebb 12 hónapig lehessen közmunkásként dolgozni.
Kiderült, hogy a közmunkaprogram nem minden esetben működik jól, ismerte el Simon Attila, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára a Világgazdaságnak. Simon szerint 2011-ben jó döntés volt a program kiterjesztése, de nem az volt a céljuk, hogy az emberek hosszú éveket töltsenek a rendszerben, mint ahogy történt. Szerinte a nagyjából 250 ezer közmunkásból 100-150 ezer fő elhelyezhető lenne a nyílt munkaerőpiacon.
Ezért azt javasolják, hogy három éven belül maximum 12 hónapig lehessen közfoglalkoztatotti státuszban maradni. „Akinek ez idő alatt nem sikerül alkalmassá válnia a versenyszférában való elhelyezkedésre, például egészségügyi okok miatt, azt más módon kell segíteni. Szeretnénk elérni azt is, hogy a szakképzetteket ne ‘pazaroljuk el’ a közfoglalkoztatásra, miközben a legtöbb ágazatban hiány van belőlük. Ők csak akkor léphessenek be a programba, ha az állami foglalkoztatási szolgálat három hónapon belül nem tud a képzettségüknek megfelelő munkahelyet biztosítani nekik, vagy három munkaadó visszautasítja őket” – mondta.
Simon szerint az a probléma, hogy sok foglalkoztató azt hiszi, a közmunka-program önmagáért létezik, sok önkormányzat évről évre ugyanazokat az embereket kéri vissza, hogy biztosan elkészüljön a munka. Másrészt Simon szerint nem elég nagy a különbség a minimálbér és a közmunkabér közt, így az nem motivál a versenyszférában való elhelyezkedésre.
Nem Simon interjúja az első jele annak, hogy a kormány a kritikusabban látja a közmunkarendszert, mint korábban: cselekvési tervet készítettek a végzettség nélküli iskolaelhagyás mérséklésére, sok fiatal ugyanis azonnal közmunkára megy, amint eléri a tankötelezettségi kort.
Megosztás