Vasárnap polgármestert választ a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bódvarákó népe, mert a falu korábbi polgármesteréről kiderült: egy lopási ügyben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság, így már nem tölthette be tovább a tisztségét. A csavar, hogy az ex-polgármester most újra indul a címért, és a legegyszerűbb – és valljuk be, a jelenlegi kormánynak eléggé bevált – kampányszöveget használja: „ha rám szavaztok, itt nem lesznek migránsok!”. Úgy tűnik azonban, a rákóiak egy jó részét egyáltalán nem érdekli a menekültválság, és inkább egy csak félig-meddig bódvarákói építési vállalkozót támogatnak, akinek egy terve van: fellendíteni a rohamtempóban elöregedő határközeli falu közösségi életét.
Migránsokat? Milyen migránsokat? Na nevicceljen már!
– ez volt a reakciója egy helyi asszonynak, Zsuzsannának, amikor felhoztuk: a falu ex-polgármestere azzal kampányol a közelgő polgármester-választáson, hogy az ellenjelölt – egy építési vállalkozó – azért vásárol meg üresen álló házakat a faluban, hogy migránsokat telepítsen oda. Erről egy, a kezünkbe került kampánylevélből tájékozódtunk, ami a helyiekhez is eljutott.
A nő szerint inkább örülni kéne neki, hogy a megüresedett, megvásárolt és felújított gyönyörű, századelős parasztházakban az elmúlt években több vendégház is megnyitott, ami csak jó lehet a helyieknek és az önkormányzatnak, hiszen a turizmus bevételt hoz a falunak.
A festői fekvésű Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bódvarákón járunk, egy rohamosan elnéptelenedő egyutcás falucskában, ahol időközi polgármester-választást tartanak vasárnap. Az ok, hogy három hónapja a falu előző polgármesteréről, Farkas Árpádról kiderült, nagyjából egy éve bűncselekmény miatt elítélte a bíróság. Úgy hírlik, falopás miatt két év hat hónap felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Miután a falu képviselő-testülete ennek ellenére is helyén hagyta volna, végül a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság “méltatlanság miatt” szüntette meg a polgármester tisztségét.
Farkas Árpád azonban újból elindult a polgármesterségért, és a fent bemutatott érveléssel próbálja újra megnyerni a címet, valamint azzal, hogy ellenfelét, a vállalkozó Dámóczi Attilát egy vállalkozói érdekkör strómanjaként állítja be. Olyan emberként, aki csak megágyaz annak, hogy ez az érdekkör “elfoglalja az önkormányzatot”.
Közben a polgármesterségért először induló Dámóczi – bár nem ígér túl sok konkrétumot választási győzelme esetén a helyieknek – látszólag nem szeretne mást, mint a gyakorlatilag második otthonának választott Bódvarákó haldokló faluközösségét újraéleszteni, és lendíteni a település látszólag egyetlen túlélési esélyén: a faluturizmuson.
Két nappal a választás előtt azért jártunk Bódvarákón, hogy megtudjuk, mit vár egy mindössze 84 választópolgárral bíró falu népe a voksolástól, és eladható-e itt, az igazi peremvidéken a választási kampányból unásig ismert migránsozó riogatás.
Kevés a munkalehetőség, azt is az önkormányzat adja
“Nincs az 84, ötvenen jó, ha laknak itt” – igazít ki riportunk legelején egy bódvarákói asszony. Felvilágosít, hogy ugyan hivatalosan szerepelhet 84 ember a helyi választási névjegyzékben, jó részüket már csak az állandó lakcímük köti ide, de már rég nem itt élnek. Igaz – mondta -, lehet, hogy páran hazajönnek majd választani.
Az asszony, aki nevét nem szerette volna elárulni, de a követhetőség miatt Máriának nevezzük, közmunkásként dolgozik a településen, munkatársaival, két másik helyi nővel együtt épp babot fejtettek a polgármesteri hivatal udvarán, mikor szóba elegyedtünk velük.
Mindhárman tősgyökeres rákóiak, és mióta közmunkaprogram van, az önkormányzatnak dolgoznak. Mária korábban postás volt, de mikor a helyi postahivatal bezárt, munkanélküli lett. “Mostanra nem nagyon maradt más helyben, mint ez, a közmunka” – mondja. Az utolsó nagyobb foglalkoztató az település mellett emelkedő Esztramos-hegyen működő mészkőbánya volt, de az hosszú évekkel ezelőtt bezárt.
A kevés környékbeli munkalehetőségnek és a település elszigetelt fekvésének köszönhetően – akik Miskolcra járnak dolgozni, három órát ingáznak – kezdett rohamosan fogyni a falu népessége. Egy bódvaszilasi, de néhai szülei házához rendszeresen kijáró idős férfi szerint negyven éve még kétszáznál több lakosa volt a településnek. Mára már szinte csak idősek maradtak, akikhez legfeljebb csak hazalátogat az innen elszármazott fiatalabb generáció.
Riportunk során ezért nagyon megörültünk, amikor csak sikerült egy fiatalabb – negyvenes éveiben járó családanyát megszólítanunk. A Miskolcon ápolóként dolgozó nő vállalta: a polgármesteri címért először induló Dámóczi Attilát látja jobb jelöltnek, egyszerűen azért, mert az elmúlt hét év szerinte bizonyíték arra, hogy a volt polgármester nem alkalmas a feladatra.
Nem jól sáfárkodott a belé vetett bizalommal
Azok a megkérdezett helyiek, akik vasárnap Damóczira szavaznak, azért pártoltak el a 2010 óta második ciklusát majdnem kitöltő Farkastól, mert úgy látják, a közeli Perkupáról származó, de már régóta helyben élő férfi nem sáfárkodott jól az első megválasztásakor belé vetett bizalommal. “Úgy érezzük, nem kezeli egyenlőként a falu minden lakóját, akit a felesége vagy ő nem szívlel, azzal mindjárt nem úgy viselkedik” – magyarázta a már bemutatott Zsuzsanna, aki négy éve és nyolc éve is Farkasra szavazott, de most az új jelöltre voksol majd.
Zsuzsanna is közmunkásként dolgozott korábban, a munkát akkor hagyta ott, amikor az akkor még polgármester Farkas más településekről: Perkupáról, Bódvaszilasról érkező közmunkásokat is foglalkoztatni kezdett. Egyszerűen nem tudott velük dolgozni, annyira ellenségesen viselkedtek a helyiekkel – mondta. “Ha már migránsok, akkor ki is az, aki migránsokat hozott a faluba?” – tette fel a költői kérdést az asszony.
Hogy a falun kívülről hozott közmunkásokat a faluba, azt Mária is felrótta Farkasnak, igaz, őt, az asszony szerint személyes konfliktusuk miatt, akkoriban el is bocsájtotta Farkas. Ezért Mária egyértelműen Dámóczit fogja támogatni vasárnap. “Nem igazán ismerem, de azt tudom, hogy 12 éve itt él, rendes ember, és csak jobb lehet, mint az előző polgármester” – mondta a Farkassal a korábbi elbocsájtása miatt konfliktusban álló nő. Nagyjából egy évig volt munka nélkül, aztán visszavették.
Abban a néhány órában, amit Bódvarákón töltöttünk, mindössze egy olyan helyivel találkoztunk, aki Farkas Árpád szimpatizánsa – leszámítva persze az ex-polgármester feleségét, aki a falu egyetlen boltját vezeti.
Ez a férfi, Károly, még traktorosként együtt dolgozott Farkassal, aki szerinte jó polgármester volt, igaz, konkrétumot nem mondott ezzel kapcsolatban. Farkas mindenesetre élvezi a középkorú férfi bizalmát, még annak ellenére is, hogy hallott az ex-polgármester büntetőügyéről. Azt mondta, amiért felelősségre vonták, azt különben sem a polgármestersége alatt követte el.
Nem értett ezzel egyet Zsuzsanna, aki szerint “Farkasnak köszönhetően ismerték meg a bódvarákóiak, milyen belülről a bíróság”. A polgármester nevéhez kapcsolódó, egy még jelenleg is folyó ügyben ugyanis több helyinek is kellett tanúskodnia. Az ügy lényege, hogy a polgármester papíron két éjjeli őrt is foglalkoztat a faluban, akiket azonban soha nem látott munkában a lakosság – felmerült a visszaélés gyanúja.
Mit ígér?
Az általunk megkérdezett helyiek többsége tehát Dámóczi Attilát támogatja, arra azonban senki nem tudott válaszolni, mit ígér a falu népének a polgármester-jelölt.
Amikor látogatásunk előtt egy nappal telefonon megkerestük Dámóczit, hogy interjút kérjünk tőle, a vállalkozó arra hivatkozva hajtott el minket, hogy pénteken és szombaton csak arra szeretne koncentrálni, hogy a rákói választókkal beszélget. Amikor azonban az utcán látva őt megszólítottuk, készségesen válaszolt a kérdéseinkre.
Dámóczi két hónapja önkormányzati képviselő is: júniusban ugyanis időközi képviselő-választást tartottak Bódvarákón, mert a képviselő-testület tagjainak száma a működéshez szükséges létszám alá csökkent. Két helyre öten indultak a faluban, az egyiket Dámóczi nyerte meg, aki Pápista István képviselővel együtt az új polgármester kinevezéséig a falu ügyeit viszi.
“Nem készültem írásos programmal, hiszen a falu embereit szólítom meg, akiket egytől egyig személyesen ismerek” – magyarázta Dámóczi a polgármesteri hivatal tárgyalójában ülve. A vállalkozó saját elmondása szerint úgy került a településre 12 évvel ezelőtt, hogy megtetszett neki a falu, vásárolt egy lakatlan parasztházat, melyet felújított. Jelenleg kétlaki életet él: a szintén megyei Sajóörös/Tiszaújváros és Bódvarákó között ingázik.
“ Vannak terveim. Legfőbb célom munkahelyek teremtése, a már működő falusi turizmus támogatása és fejlesztése, közösség építése, a szociálisan rászorulók és idős, beteg emberek támogatása a faluban”
– magyarázta Dámóczi, aki közösség építési példának az augusztus 20-án a templomban tartott kenyérszentelést hozta fel, aminek szerinte nagyon örültek a helyiek, mivel régi hagyomány, de a közelmúltban kicsit feledésbe merült.
Ha frissen megválasztott képviselőből polgármesterré válhatna, azt mondta, legelőször az életveszélyes buszmegállót építtetné újjá, de gondja lenne rá, hogy a temető mellé parkolót csináltasson, hogy ne a sárban álljanak a temetésre érkező autók. „De ezekhez forrásokat kell találni, nem úgy működik, hogy ad hoc kitalálok valamit, és megvalósítom” – tette azért hozzá.
A buszmegálló régi adóssága a mindenkori településvezetésnek a bódvarákóiak felé: a helyiek azt mondták, már évek óta ígéret, hogy felújítják, miközben odáig fajult a dolog, hogy a várakozóhely gyakorlatilag megközelíthetetlen: ott jártunkkor is körül volt kordonozva, „Életveszélyes” felirattal ellátva.
Arra, hogy hogyan reagálna a települést jelenleg érintő legnagyobb problémára: a falu rohamos elnéptelenedésére, Dámóczi – kevés konkrétummal – azt válaszolta: munkahely teremtéssel és turizmus fejlesztéssel szeretné ösztönözni a fiatalokat a faluban történő letelepedésre.
A faluban úgy hallottuk, hogy akad egy-két család, akik spontán, bármiféle ösztönző nélkül döntöttek úgy, hogy Bódvarákón rendezkednek be. Az önkormányzat viszont „továbbra is a jelentős többségben lévő idősek ellátása terén ad a legtöbbet” – magyarázta Dámóczi, majd példaként hozzátette: a falubusz minimális díjért szállítja az idős és beteg embereket kórházba, gyógyszerekért.
“Ha indulhattam, az azt jelenti, tiszta a lapom”
Dámóczi mellett Farkas Árpáddal is szerettünk volna beszélni, hogy reagálhasson a róla hallottakra, és hogy elmondhassa, mit ajánl a falunak, ha az még egyszer megválasztja, de telefonon csak annyit mondott: aznap épp este nyolcig dolgozik, nem lesz ideje ránk. A választás után viszont szívesen nyilatkozik.
Arról még gyorsan megkérdeztük, miért indult újra a polgármesterségért, ha egyszer már méltatlanná vált a címre büntetőügye miatt. Farkas azonban nyakatekert érveléssel ennyit mondott: “Maguk szerint ha nem lenne tiszta a lapom, indulhatnék újra? Pedig indulhatok, tehát tiszta a lapom.”
Azon mi is sokat gondolkodtunk, hogy az őt elmarasztaló ítélettel végződő büntetőügye ellenére hogyan indulhatott el újra Farkas Árpád a polgármesteri címért, ha egyszer pont emiatt kellett megszüntetni a megbízatását. És mi lesz, ha a voksoláson Farkas nyer, és a település élére megint az elítélt polgármestert kell majd a hatóságoknak beiktatnia?
A 2011-es önkormányzati törvény egyértelműen kimondja, hogy akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, az méltatlanná válik a képviselőségre vagy a polgármesterségre, a képviselő-testület határozata ekkor megszünteti a megbízatását. Azt azonban semmi nem tiltja, hogy a méltatlanság miatt már korábban menesztett polgármester újra induljon egy következő választáson: önkormányzati választásokon bárki elindulhat, aki nagykorú magyar állampolgár, csak össze kell gyűjtenie a megfelelő számú ajánlást, és a helyi választási bizottság nyilvántartásba is veszi. A méltatlanság viszont megint fenn fog állni, ha vasárnap Farkas nyer.
Megosztás