Vlagyimir Putyin Oroszországa pénzzel, internetes katonákkal és hírszerzőkkel vívja a háborúját a Nyugat ellen, Orbán Viktort azonban ez cseppet sem érdekli: idén már másodszor fogadta szívélyesen az orosz elnököt Budapesten. Szakértők szerint Putyin csak eszközként használja Magyarországot arra, hogy megroppantsa a nyugati értékeket, a kormány azonban vígan elüzletel vele, az új paksi atomerőművet például januárban elkezdik építeni, orosz pénzből.
“Rendkívüli, hogy egy év alatt két bilaterális találkozóra kerüljön sor egy nagyhatalommal.”
Vlagyimir Putyin orosz elnök idén másodszor járt Magyarországon. Hivatalosan a Budapesten megrendezett dzsudó-világbajnokság miatt jött, hiszen ő a Nemzetközi Dzsudó Szövetség tiszteletbeli elnöke, de ha már itt volt, találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, sőt, magával hozta minisztereit is, akik magyar kollégáikkal tárgyaltak. Putyin aztán a találkozó után bejelentette, hogy a közös magyar-orosz projektben készülő új paksi atomerőművet januárban elkezdik építeni.
A találkozó napján konferenciát szervezett a Political Capital, amelynek témája a magyar-orosz kapcsolatok voltak. Ott hangzott el a fentebb idézett mondat is, Krekó Péter igazgató szájából. Azt is hozzátette, hogy a Krím-félsziget 2014-es annektálása óta ez az orosz elnök negyedik látogatása Magyarországon, az Orbán-kormány 2010-es hatalomba kerülése óta pedig a hetedik. Ilyen gyakran csak olyan, az orosz érdekszférába tartozó féldiktatúrákba jár Putyin, mint Kazahsztán és Fehéroroszország. Eközben a fontosabb
európai uniós vezetőkkel való találkozások megritkultak, a magyar kormány pedig épp most rúgta össze a port a szövetséges Hollandia kormányával. Mit akar Putyin Magyarországtól, és miért lett ekkora barátja a magyar kormány?
A magyarok kedvelik az orosz elnököt
A Political Capital idén februárban készített egy felmérést arról, hogy V4 országok lakossága milyen véleménnyel van Oroszországról. “A társadalom alapvetően nyugatorientált” – mondta erről Krekó Péter. A magyarok 61 százaléka volt jó véleménnyel az EU-ról, több mint felük a NATO-ról, miközben Oroszországról kevesebb mint húsz százalékuk. Vlagyimir Putyin azonban teljesen más tészta, a felmérés szerint a népszerűsége Orbán Viktoréhoz közelít (miközben például Angela Merkel német kancellár egyáltalán nem népszerű Magyarországon).
Azt, hogy a magyarok miért kedvelik ennyire Putyint annak ellenére is, hogy az országa éppen háborút visel a Magyarországgal szomszédos, ráadásul részben magyarlakta Ukrajna ellen, rejtély. Az azonban látható, hogy a magyar kormány különösen megengedő Moszkvával kapcsolatban. Krekó ezt egy példával érzékeltette: az elmúlt héten nagy diplomáciai botrányt okozott az, hogy a leköszönő holland nagykövet az iszlám terroristák módszereihez hasonlította a magyar kormány kommunikációs módszereit. Válaszul Szijjártó Péter külügyminiszter hazahívta a Hollandiában szolgáló magyar nagykövetet, ez pedig erős lépésnekszámít a diplomáciában. A holland külügyminiszter azóta bocsánatot kért, de a magyar nagykövetet még mindig nem helyezték vissza.
Krekó szerint tavaly októberben volt egy másik diplomáciai ügy: Putyin kormányának egyik főideológusa az orosz állami tévében az 56-os forradalmat CIA-puccsnak nevezte. A külügy erre behívatta ugyan az orosz nagykövetet, de végül elfogadták a magyarázatát, miszerint az orosz tévében mindenki azt mond, amit akar.
“Most Hollandia bocsánatkérését sokkal nehezebben fogadják el, ami leírja a magyar külpolitika irányait” – mondta Krekó.
Mit akar Oroszország Magyarországtól?
“Oroszország nagyhatalom, és a nagyhatalmak felé orientálódik” – mondta Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő a konferencián. A célja az EU, a NATO és a nyugati szféra értékeinek meggyengítése, a szakértő szerint pedig ebben a küzdelemben Oroszország csupán eszközként tekint a közép-európai régió országaira, köztük Magyarországra.
Zgut Edit külpolitikai elemző szerint négy, nagyon is gyakorlatias célja van most az orosz kormánynak:
- megakadályozni a NATO bővülését
- a saját befolyási övezetükben megakadályozni a nyugati értékek terjedését
- elfogadtatni a Krím annektálását
- megszüntetni az Oroszország elleni büntetőszankciókat támogató rezsimeket.
Az orosz kormány a lehető legkülönfélébb eszközökkel próbálja elérni ezeket a célokat, és bővíteni a befolyását külföldön. Vannak nyíltan katonai eszközök, ilyen például az ukrán szakadárok támogatása, de az orosz bombázók nyugati országok határai mentén történő reptetése is. Ezt Magyarországon kevésbé érzékelni, a többi módszert viszont annál inkább.
Az orosz állam az utóbbi években elkezdett használni egy teljesen új befolyásolási módszert, ez az úgynevezett dezinformációs hadviselés. Ennek a lényege, hogy az orosz érdekeknek megfelelő híreket és álhíreket terjesztenek az interneten és a közösségi médiában. Magyarországon közel 80-100 olyan weblap, főleg blog működhet, amely orosz dezinformációkat terjeszt – mondta a konferencián Tölgyessy Beatrix, külpolitikai szakértő. Ezzel szemben Csehországban például jóval kevesebb, csupán negyven körülire tehető ez a szám.
Tölgyesi szerint ez azért jó eszköz, mert olcsó, és kis befektetéssel is nagy eredményt lehet vele elérni. Küzdeni pedig legfeljebb felvilágosítással, és az állampolgári tudatosság szintjének növelésével lehet ellene. Tálas Péter szerint azonban Magyarországon azért is hatékony az orosz propaganda, mert a különböző orosz portálok híreit vagy álhíreit rendkívül nagy arányban hivatkozzák a magyar mainstream médiában. Sőt, Tálas még azt is hozzátette, tapasztalta, hogy magyar nyugdíjasok e-mailben küldözgetik egymásnak az Oroszországból származó információkat.
Magyarországot azonban a leginkább érzékelhető módon az orosz gazdasági befolyásolási kísérletek érintik. Tálas Péter szerint az elmúlt évekből több sikeres és több sikertelen kísérletet is fel lehet idézni. Sikertelen volt például az, hogy orosz cégek meghatározó befolyást szerezzenek a Malévban vagy a Molban. A földgázszállítások, a mertó- és a helikopterfelújítási szerződések, illetve az új paksi erőmű építése azonban sikeres kísérletek voltak. Oroszország szeretné magát bevásárolni minden olyan helyre, ami lehetőséget ad a EU-belüli gazdálkodásra – mondta Tálas Péter.
A szakértők megjegyezték azt is, hogy van még egy orosz befolyásolási módszer, ez az országon belüli radikális mozgalmas támogatása. Ilyen Magyarországon is történt, orosz hírszerzők rendszeresen kapcsolatot tartottak például a Magyar Nemzeti Arcvonal nevű szervezettel, amelynek vezetője tavaly lelőtt egy rendőrt. Krekó Péter azonban hozzátette, hogy ezek a radikális mozgalmak leértékelődnek az orosz kormány szemében akkor, ha sikerül jó kapcsolatot kialakítani egy ország kormányával. Ez történt Magyarország esetében is.
Mit akarhat Magyarország Oroszországtól?
A magyar kormány Oroszországgal kapcsolatos szándékairól a konferencia résztvevő leginkább csak csak találgattak. Többször is elhangzott az, hogy a kormány nem kommunikál átláthatóan ebben a kérdésben, a hétfői találkozót megelőzően például nem volt világos, hogy Vlagyimir Putyin a dzsudó szeretetén kívül miért keresi fel az országot, mit akar tőle a kormány, és milyen kérdésekben fognak tárgyalni.
A két országnak van egy sor, fentebb említett közös gazdasági ügye, ezek ugyanakkor nem feltétlen igényelnek kormányfői szintű találkozót. Vlagyimir Putyinnak azonban még mindig érdeke az, hogy megmutassa, hiába vannak uniós szankciók életben az országa ellen, van olyan EU-tag ország, ahol szívesen látják. Több szakértő is megjegyezte, hogy a magyar kormány az orosz szankciókkal szemben belföldön ugyan kritikus, nemzetközi fórumokon azonban mindig a szankciók felfüggesztése ellen szavaznak. Tálas Péter szerint ez azért lehet, mert a kormány nem akar szembemenni olyan közeli szövetséges országokkal, mint például Lengyelország. Utóbbinál ugyanis az orosz szankciók vörös vonalnak számítanak.
A konferencia második részében már politikusok is résztvettek. Meghívtak egy kormánypárt képviselőt is, ő azonban nem ment el. Az ellenzéki politikusok szerint ez a magatartás nagyban hozzájárul ahhoz, hogy nem látják tisztán, mik a kormány szándékai az orosz-magyar kapcsolatokkal.
“Orbán Viktor abban a hitben álltatja magát, hogy egyenrangú társa Putyinnak, de ez nem igaz, és ez nehéz helyzetbe hozza Magyarországot” – mondta Szél Bernadett, az LMP társelnöke. Szerinte az országnak fel kellene mondani a paksi beruházást, és vissza kellene térnie a saját szövetségi rendszerébe.
A jobbikos, LMP-s és szocialista politikusok között abban nem volt vita, hogy Magyarország nyugati értékrendet és nyugati szövetségi rendszert választott magának, a jobbikos Gyöngyössi Márton szerint már Szent István király idején, a szocialista Molnár Zsolt szerint pedig legkésőbb az uniós és a NATO-csatlakozási népszavazáskor. Gyöngyössi azonban emellett hangsúlyozta azt is, hogy véget kellene vetni az Oroszországgal kapcsolatos hisztériának és sokkal pragmatikusabban kellene hozzáállni a magyar-orosz kapcsolatokhoz. Ők a maguk részéről például nem ellenzik a paksi beruházást, orosz támogatással.
Szél Bernadett erre azt mondta, naivság azt gondolni, hogy Vlagyimir Putyinnak idővel megváltoznak a módszerei, ő ugyanis olyan politikát folytat, amelybe belefér egy szomszédos ország lerohanása. “Egy jó magyar politikus ilyenkor leválna gazdaságilag Oroszországról” – mondta, hozzátéve, hogy a gazdasági függőség idővel politikai függőséget fog eredményezni. “Orbán Viktornak mi a célja? Csak a pénz kell neki, vagy politikai függőséget is akar – kérdezte.
Néhány dologban azonban az ellenzéki politikusok egyetértettek. A Külügyminisztrium válaszát a holland nagykövet megjegyzésére például mindannyian túlzónak ítélték. Emellett pedig Molnár Zsolt és Szél Bernadett hangsúlyozta azt is, jó lenne, ha kiegyenlítettek lennének a viszonyok kormányoldal és ellenzék között az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában. Így ugyanis, hogy a kormányoldalnak eggyel több képviselője van, folyamatosan leszavazzák a magyar földön történő orosz kémtevékenységet vizsgáló indítványaikat.
Megosztás