Keresés

Pest felé menne? Felejtse el!

Bár egyre több vonalon futnak akadálymentes vonatok, az ország legkorszerűbb vasútvonalán több helyen is csak kétemelet magas vasúti gyalogoshidakon, azaz repülőhidakon lehet átjutni az állomásépülettől távolabb eső vágányokra. A gond ezekkel a hidakkal az, hogy kerekesszékkel vagy egy kicsit is nehezebben mozgóknak átjárhatatlanok, és a kis állomásokon még vasúti személyzet sincs, aki szükség esetén átsegítené valahogy a rászorulókat a vágányokon. Így sokan inkább meg sem próbálkoznak azzal, hogy a vasutat használják.

A Budapest-Hegyeshalom vonal az egyik legkorszerűbb vasútvonal Magyarországon, itt állították forgalomba leghamarabb, még 2007-ben az új, svájci gyártású Stadler FLIRT motorvonatokat, amelyek egyik legnagyobb előnye, hogy – ellentétben a régebbi szerelvényekkel – alacsony padlósak, így akadálymentesek.

A Budapest-Hegyeshalom vonal van abból a szempontból is a legjobb állapotban, hogy a sínpárok állapota egyedül itt teszi lehetővé, hogy a vonatok egyes szakaszokon akár 160 km/órával közlekedjenek, vagy ne kelljen például a melegtől felpúposodó sínek miatt nyáron a töredékére csökkenteni a vonatok sebességét, mint egy másik, kelet-magyarországi vonalon.

Az állomásokon, megállóhelyeken nagy sebességgel áthaladó teher-és személyvonat-forgalom miatt biztonsági okokból szinte semelyik állomáson vagy megállóban nem lehet az utazáshoz igénybe vett peronokat szintben, azaz a síneken keresztül vezető átjárón megközelíteni. A Nemzeti Közlekedési Hatóság előírása, hogy ezeken az állomásokon, megállóhelyeken az átjárást alul- vagy felüljárókkal kell megoldani.

Tehervonat halad át Lébény állomáson | Fotó: Magócsi Márton
Tehervonat halad át Lébény állomáson | Fotó: Magócsi Márton

A Budapest-Hegyeshalom vonalon a legtöbb településen gyalogos felüljárókat épített a Magyar Államvasutak, amelyek azonban szinte sehol sem akadálymentesek.

Így adódik, hogy hiába használható most már a legtöbb vonat gond nélkül mozgássérülteknek is, egyes helyeken kerekesszékkel még a vágányokat sem lehet megközelíteni.

Abda: kerekesszékkel csak az egyik irányba

Közlekedés szempontjából kifogástalan helyen fekszik a Győr-Moson-Sopron megyei Abda, a községből minden óra negyedik percében közlekedik vonat a megyeszékhelyre, Győrbe, ahonnan átszállás után alig egy óra utazással már Budapesten is van az utas.

A mozgásukban bármilyen módon korlátozottaknak azonban nincs könnyű dolguk, ha Hegyeshalom irányából Budapest felé utazva Abda megállóhelyen szeretnének le- vagy felszállni. A településen kialakított vasúti megállóhelyen ugyanis gyalogos felüljáró, más néven repülőhíd vezet arra a peronra, ahonnan a Hegyeshalom felől Győr, aztán Budapest felé közlekedő vonatok indulnak. Más lehetőség nincs az odajutásra.

A Budapest irányába induló vonathoz siet egy utas az abdai megállóhelyen | Fotó: Magócsi Márton
A Budapest irányába induló vonathoz siet egy utas az abdai megállóhelyen | Fotó: Magócsi Márton

Ez a körülbelül két emelet magas vasúti gyalogoshíd azonban nem akadálymentes, mindössze két párhuzamos vaslapból kialakított rámpa van a lépcsőkön elhelyezve, amiken maximum a biciklit, a bőröndöt vagy a babakocsit lehet feltolni, de már utóbbit is bajosan.

Első a biztonság

Az abdai vasútállomás repülőhídja körülbelül 20 éve épült, korábban – tudjuk meg az állomás melletti MÁV szolgálati lakások egyik lakójától – a síneken átsétálva lehetett megközelíteni az állomásépülettől távolabb eső vágányt. Igaz, akkor még peronok sem voltak, azokat is a repülőhíd megépítésekor alakították ki. Ekkor egy drótkerítést is húztak a két vágány közé, hogy az átkelést megakadályozzák.

Mindezek persze biztonsági intézkedések, hiszen a nagy sebességgel áthaladó vonatok miatt erősen balesetveszélyes a síneken való átfutkározás, a kerítéssel azonban gyakorlatilag lehetetlenné vált, hogy azok, akik nem tudnak felmászni a vágányok felett magasodó hídra, valahogy átjussanak a túloldalra.

„A férjem is kerekesszékbe kényszerült, és bár itt lakunk a Vasút utcában, tehát ez lenne a legkézenfekvőbb közlekedési eszköz, nem tud Győr felé vonatozni, mert ahhoz a másik peronon kéne felszállni, ahová egyszerűen nem vezet út”

– magyarázta Ilona, egy középkorú nő, aki épp ottjártunkkor érkezett Győrből vonattal. Mint mondta, hiába van közúti vasúti átjáró néhány száz méterrel odébb, onnan nem lehet megközelíteni a szóban forgó sínpárt.

Nincs szolgálat, még segítséget kérni sem lehet

Két faluval arrébb, a lébényi vasútállomáson is hasonló a helyzet – itt is csak a rajta lévő kis tábla szerint 1996-ban elkészült gyalogoshídon lehet megközelíteni a személyforgalomnak fenntartott vágányokat, amik ráadásul az összesen 5 sínpár közül a két középsőt jelentik.

A lébényi állomás | Fotó: Magócsi Márton
A lébényi állomás | Fotó: Magócsi Márton

Ha valaki ezen az állomáson szeretné az egyébként teljesen akadálymentes vonatokat mozgássérültként használni, annak azonban van megoldás: a vágányokat elválasztó kerítésen két ponton van egy-egy kapu, hogy a forgalomirányító személyzet könnyedén mozoghasson a sínek között. Az egyik ilyen átjárónál ráadásul a vágányok között megszüntették a szintkülönbséget, így a kerekesszékkel is járható.

Mindez azonban csak akkor működik, ha van vasúti tiszt az állomáson, az átkelés ugyanis csak a személyzet engedélyével és kíséretében történhet meg. Ez pedig az abdaihoz hasonló kisebb állomásokon, amik hivatalosan csak megállóhelyeknek minősülnek, nem értelmezhető. Itt ugyanis nincs semmilyen személyzet, így nincs kit megkérni: segítsen átmenni a kívánt peronra.

MÁV, te mindenre gondolsz

A MÁV azért próbálja áthidalni az esélyegyenlőségi hiányosságokat: van lehetőség arra, hogy a mozgáskorlátozott utas segítségnyújtást igényeljen az utazásához. Ezt az igénylést azonban legalább 48 órával az utazás előtt kell eljuttatni a vasúttársasághoz, így, ha ragaszkodunk a szabályokhoz, spontán utazásra nincs lehetőség ott, ahol az akadálymentes utazás valamelyik eleme nem megoldott.

Illetve azt sem lehet tudni, vajon olyan állomásokra is kiterjed-e a segítségnyújtás, ahol egyébként nincs az állomáson semmilyen szolgáltatás – se jegypénztár, se forgalomirányítás.

Az olyan nagyobb állomásokon, mint amilyen a szintén ezen a vonalon található Komárom, Tata vagy Tatabánya, azt az információt kaptuk, hogy nem küldik el azokat az utasokat – legyenek azok kerekesszékesek vagy csak idős koruk miatt nehezen mozgók -, akik közvetlenül az utazásuk előtt kérik, hogy a repülőhíd helyett a földszinten kelhessenek át a kiválasztott peronra.

„A lényeg, hogy ne az utolsó pillanatban érkezzen egy ilyen kérés”

– mondta egy forgalomirányító. Egy kollégája úgy látja, a nemrégiben felújított Budapest-Székesfehérvár vonalon a legjobb most a helyzet akadálymentességi szempontból, ott ugyanis liftekkel is fel lehet jutni az aluljárókból a peronokra, ahol a peronnal teljesen egy szintben lévő járműpadlózat miatt meg sem kell emelni a kerekesszéket a beszálláskor.

Megkérdeztük

A repülőhidak és az akadálymentesség problémájával kapcsolatban több kérdéssel fordultunk a MÁV-Start Zrt.-hez. Megkérdeztük, hogy

  • olyan, az abdaihoz hasonló megállóhelyekre is kérhetünk-e mozgáskorlátozottként segítségnyújtást, ahol nincs állandó személyzet
  • mi történik, ha kérésünket nem sikerül az utazás időpontja előtt 48 órával leadni
  • tervezi-e a vasúttársaság az elavult repülőhidas vasúti gyalogos közlekedési megoldások kiváltását az említett vonalon vagy más vonalakon
  • ha az előbbi kérdésre igen a válasz, milyen ütemben, milyen konkrét lépéseket terveznek?

A MÁV Kommunikációs Igazgatóság azt válaszolta, az abdai, és a hozzá hasonlóan nem akadálymentes, csak repülőhídon átjárható megállóhelyekhez is lehet segítségnyújtást kérni, de mivel itt csak technológiai változtatással oldható meg, hogy kerekesszékes is feljusson a vonatra, a 48 órás bejelentési határidőt muszáj betartani. A technológiai változtatás – közölték – itt azt jelenti, hogy „a vonatot olyan vágányra irányítják, melyről az utas akadálymentesen és biztonságosan elhagyhatja a megállót”.

Segíteni azonban csak akkor tudnak, ha az időpont, a vonat, az állomás tekintetében nincs semmilyen korlátozás, kizáró tényező, a kiinduló állomáson, az átszálló állomásokon és a célállomáson az infrastrukturális feltételek rendelkezésre állnak – közölték. Arról, hogy az abdai állomáson ezek a feltételek általában teljesülnek-e, nem kaptunk pontos tájékoztatást.

Ahol viszont adottak a feltételek a segítségnyújtáshoz, az előzetes bejelentés nélkül jelentkező mozgáskorlátozott utast is elszállítják, ha ez a helyszínen azonnal megoldható.

A MÁV kérdésünkre azt is közölte, nem tervezik mással kiváltani a repülőhidas vasúti gyalogos közlekedést sem a hegyeshalmi, sem más vonalon. Maximum liftet építhetnek egyes állomásokra, megállóhelyekre „indokolt esetben”.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!