Magyarországon több százezren élnek rossz körülmények közt, miközben rengeteg lakás áll üresen, mert nem tudják kiadni. A Városkutatás Kft. és a Habitat for Humanity új bérlakás-programja mindkét félnek segítene. Szombathelyen már kísérleteznek vele, ha pedig az egész országra kiterjesztenék, százezrek költözhetnének jobb körülmények közé.
Sok magyar tulajdonos lakása üresen áll, mert nem tudják kiadni, miközben mások hiába bérelnének, nem tudják megfizetni a piaci árat. Az ő érdekeiket próbálja összehangolni a Városkutatás Kft. és a Habitat for Humanity közös programja, amely egyszerre segítené a tulajdonosokat, és javítana a lakhatási szegénységen. A program így foglalható össze röviden:
- A tulajdonos három évre lemond a lakásáról, és átadja egy szociális lakásügynökségnek.
- Az ügynökség ezután kiadja a lakást a piaci ár nyolcvan százalékáért olyasvalakinek, aki normális áron nem tud lakást bérelni (pl. eladósodottak, hátrányos helyzetű térségben élő családok, szülői támogatás nélküli fiatalok).
- Cserébe, hogy a tulajdonos lemond a lakás kezeléséről, az ügynökség bizonyos garanciákat vállal. Kapcsolatot tart a bérlőkkel, beszedi a bért, és vállalja annak a kockázatát, hogy a bérlő lelakja a lakást, nem fizeti a rezsit, vagy ha egy-két hónapig éppen senki sem költözik be.
- A kockázatok átvállalásához az államra is szükség van. Költségvetési pénzt juttatnának a kockázati alapba, és az államnak a bérbeadás utáni jövedelemadóról is le kellene mondania. A Városkutatás Kft. úgy számolta, hogy 10.000 lakás bevonása 4,1 milliárd forintba kerülne az államnak, ami Hegedűs József, a cég igazgatója szerint elfogadható összeg a hasonló programokhoz képest.
A program teljes bevezetéséhez tehát állami elhatározásra is szükség van, egyelőre önkormányzati szinten kísérleteznek vele. Hegedűs József, Horváth Vera és Somogyi Eszter tanulmánya szerint több település és civil szervezet is jelezte, hogy érdekelné őket a program, sőt, Szombathelyen már döntés is született a bevezetéséről. Itt a lakásromláson kívül az önkormányzat az összes kockázatot átvállalta, amire összesen 27 millió forintot különítettek el, a konkrét megvalósítás viszont még nem kezdődött el. Károlyi Ákos aljegyző szerint erre csak a költségvetés elfogadása után kerülhet sor.

Károlyi az Abcúgnak azt mondta, legalább tíz lakástulajdonosról tud, akik részt vennének a programban, a bérlők pedig azok közül kerülnek majd ki, akik korábban önkormányzati lakásra pályáztak, de a lakások szűkössége miatt nem jutottak hozzá. Az aljegyző szerint a bérleti díj az önkormányzati lakások bérleti díjával fog megegyezni, ami Szombathelyen valamelyest a piaci ár alatt van.
Somogyi Eszter, a Városkutatás Kft. munkatársa szerint a szociális ellátások visszavágása miatt a szociális lakásügynökségek most inkább azok előtt nyitottak, akik ugyan rászorulók, de nem a legrosszabb helyzetben vannak, például a nevelőszülők, vagy az alacsony jövedelmű családok. A szociális rendszerben levő bizonytalanság megnehezíti, hogy mások is bekerülhessenek a programba, ráadásul a nagyobb kockázatú bérlőknél több pénzt kell tenni a garanciaalapba is, ami már a döntéshozókon áll: ha úgy döntenek, hogy kevesebbet költenek a rendszerre, a lehetséges résztvevők köre is szűkül. (A szociális ellátások megváltozásáról itt olvashat bővebben).
Százezreknek segíthetnének
Bár a programot nem a legrosszabb helyzetűekre szabták, a lakhatási problémák túlmutatnak a hajléktalanokon. A Habitat for Humanity évente méri a magyarországi lakhatási szegénységet, legutóbb tavaly tették közzé a 2013-as adatokat. A lakhatási szegénység azokat érinti, akik
- nem tudják fenntartani a lakásukat,
- nem férnek hozzá az alapszolgáltatásokhoz, vagy
- rossz elhelyezkedésű lakásban élnek.
A 2013-as számok szerint a magyaroknak majdnem a fele túlzsúfolt lakásban él, csaknem félmillió embernek nincs saját vécéje, 400.000-nek nincs fürdőkádja, 145 ezer lakásban pedig egyáltalán nincs vezetékes víz. Az emberek negyede olyan lakásban él, ahol beázik a tető, és nedvesek, penészesek a falak. A lakhatási szegénység nagy arányban érinti a gyermekeket is, akiknek majdnem tíz százaléka él olyan helyen, ahol nincs benti vécé, és még többen laknak sötét, beázott, penészes lakásokban. (A gyermekszegénységről korábban itt írtunk részletesebben).

A Habitat for Humanity 2013-as adatai szerint Magyarországon majdnem 400.000 üres lakás van, miközben 300.000 háztartásnak lenne szüksége szociális bérlakásra. Hegedűs József korábban az ATV-ben azt mondta, nagyjából 100-150.000 városi, magánkézben levő lakás lenne felhasználható a szociális lakásügynökségek programjában, vagyis ha minden szóba jöhető lakást bevonnának, akár a rászorulók felén is segíthetnének.
