Nem támogatná a bentlakásos iskolák elterjesztését, és nem is került a kormány elé hasonló javaslat. Palkovics László oktatási államtitkár az Indexnek azt mondta, ehelyett a lexikális ismeretek csökkentésével, a digitális oktatási technikák bevezetésével és pedagógus kávéházak létrehozásával készülnek.
Nincs olyan javaslat a kormány előtt, amely bentlakásos iskolába küldené a hátrányos helyzetű gyerekeket, mondta az Indexnek Palkovics László oktatási államtitkár. Szerinte ez a nemzetközi tapasztalatok alapján nem lenne jó ötlet: hasonlóval próbálkoztak az Egyesült Államokban a rossz szociális helyzetű észak-amerikai indiánok gyermekeivel, és ugyanez felmerült Dél-Afrikában is az apartheid után, de ott a kormány belátta: jobb a gyerekeknek, ha saját közösségükben nőnek fel, viszont az iskolában olyan tanulási környezetet kell teremteni, amely az otthoni nehezebb feltételeket kompenzálni tudja.
Kedden a hvg.hu írt arról, hogy az oktatási államtitkárságon készült javaslatcsomagban szerepel a bentlakásos iskolák kiterjesztésének ötlete. Palkovics szerint a javaslat egy korábban készült anyagban szerepelhetett, hiszen a köznevelési kerekasztalon számos javaslat született a tragikus PISA-eredmények javítására. A javaslat azonban végül nem került a kormány elé, és a minisztérium sem ért vele egyet.
Palkovics szerint a hátrányos helyzetűeket érő negatív családi hatásokat részben a 16 óráig tartó közelező iskolai foglalkozásokkal, illetve a minél korábban megkezdett fejlesztéssel (kötelező óvodába járással) kell kompenzálni. Középiskolás korban szerinte a kollégiumi hálózat nyújt segítséget, ami fontos, hogy ne csak lakhely legyen, hanem a felzárkóztatás-képzés színtere is, ahol érvényesülhet az iskolai közösség támogató, teljesítményt növelő hatása.
Az államtitkár az Indexnek azt mondta, a kormány elé kerülő előterjesztés négy ponton javítana az oktatási rendszer eredményességén:
1. Tanárok, tanárképzés
Az alkalmazásközpontú tanítási gyakorlat és módszertan erősítése a pedagógusképzésben, több gyakorlati oktatás, tantárgyak helyett jelenségek oktatása, interdiszciplináris megközelítés. Szaktanácsadói segítség a rosszabbul teljesítő iskoláknak, célzott tanfelügyeleti ellenőrzések a nem jól működő intézményekben. Az iskolaigazgatók minősítésénél jobban vegyék figyelembe a pedagógiai fejlesztés eredményességét.
2. Tantervek módosítása
A diákok túlterheltség-érzetének csökkentése, kevesebb lexikális ismeret, több gyakorlatban alkalmazható tudás, komplex természettudományi oktatás felépítése, a tanulás motivációjának erősítésére a tudásalapú társadalom kiemelt szerepének közvetítése a diákok felé.
3. Digitális oktatási technológiák bevezetése
A diákok rossz PISA-eredményeiben szerepet játszhatott, hogy szokatlan volt számukra a számítógépen kitöltendő teszt, ezért fontos a tanulók és pedagógusok felszerelése számítógépekkel, több digitális tananyag, amelyeket gyakrabban, hangsúlyosabban kell használni a mindennapi gyakorlatban. Be akarják vezetni azt is, hogy a diákok több dolgozatot, felmérést írjanak számítógépen.
4. Pedagógiai szakmai szolgáltatás
Tanári hálózatok, vezető klubok, „pedagógus kávéházak” létrehozása, ahol a tanárok megismerhetik a sikeres iskolák módszereit, tanulhatnak egymástól. Magasabb bérpótlék, lakhatási lehetőségek azoknak a pedagógusoknak, akik hátrányos helyzetű iskolákban dolgoznak. Tervezik az iskolapszichológusi és gyermekvédelmi rendszer továbbépítését, és a pedagógusokat mentálisan gondozó hálózat létrehozását.