A Class FM egy botrányos pályáztatás eljárás után vált az ország vezető rádiójává, hogy aztán éveken keresztül politikai segítséggel milliárdokat hozzon a tulajdonosainak, miközben a hírműsoraiban végig elfogult volt a kormánypárttal. De amikor a rádió tulajdonosa, Simicska Lajos összeveszett a miniszterelnökkel, alig egy év kellett hozzá, hogy teljesen kitúrják a rádiós piacról. A Class FM története.
Szerda délelőtt tárgyalja a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Class FM ügyét, amely egészen tavaly novemberig az egyetlen országos vételű rádióadó volt a magyar piacon. Akkor azonban lejárt a műsorszolgáltatói szerződése, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa pedig nem újította meg, ezért a Class FM beperelte őket.
Egy nagyon hasonló per zajlott hét évvel ezelőtt az NMHH elődje, az ORTT és a Danubius Rádió között ugyanerről a frekvenciáról. Csak akkor épphogy fordítva: a Danubius perelt, amiért szerintük az ORTT jogszerűtlenül adta a frekvenciájukat az akkori győztesnek, a Class FM-nek. A bíróság végül a Danubiusnak adott igazat, a műsorszolgáltatási engedélyt azonban nem kapták vissza, az az elmúlt hét évben a Class FM-é maradt. A tulajdonos Simicska Lajos Orbán Viktorral való összeveszése után viszont a Class FM is ugyanabban a helyzetben találta magát, mint egykor a Danubius.

Összeszedtük, hogyan vált fideszes segítséggel Magyarország leghallgatottabb rádiójává a Class FM, majd hogyan áldozott le a csillaga, miután a tulajdonos Simicska Lajos összeveszett Orbán Viktorral.
Botrányos pályázaton nyertek
Emlékszik még rá, amikor csak három tévéadót, az M1-et, az RTL Klubot és a Tv2-őt lehetett fogni antennával az egész országban? Magyarországon a televízió-szolgáltatás már évek óta digitális alapú, így annak a korszaknak vége, ma már a legalapabb ingyenes csomaggal is rengeteg tévéadó közül lehet válogatni.
A rádióműsor-szórás azonban még mindig analóg, ami azt jelenti, hogy a polgári rádióadásnak fenntartott frekvencián, az FM-tartományban csupán két országos rádióadó számára van hely. Az országos műsorszórás kereskedelmileg nagyon értékes: azt jelenti, hogy hiába tesz meg az autós több száz kilométert, nem kell állandóan állítani a rádióján, hogy ne sercegjen a hang, hanem a műsor folyamatos. Azt, hogy ezeken az előnyös frekvenciákon milyen rádiók működhetnek, az állam dönti el pályáztatás útján.
1997 és 2009 között a két országos frekvencián a Danubius rádió és a Sláger rádió működött. “Danubius, az én rádióm” – szólt a 103,3-as frekvencián. 2009 novemberében azonban mindkét rádiónak lejárt a műsorszolgáltatási szerződése, a frekvenciákra kiírt pályázat pedig botrányosra sikeredett.
A Danubius frekvenciájára a Fideszhez kötődő Advenio Zrt., a Sláger rádió frekvenciájára pedig az MSZP-hez kötődő FM1 konzorcium is pályázott a két addig működő rádió mellett, akik folytatni akarták a műsorszórást. A pályázati anyagok értékelésénél azonban az Advenio Zrt és az FM1 konzorcium jóval magasabb pontszámot értek el a Danubiusnál és a Slágernél.
Majtényi László, az ORTT akkori elnöke szerint ez azért volt lehetséges, mert mindkét cég irreálisan magas koncessziós díjat ígért az államnak (több mint a bevételük felét). Majtényi szerint azonban ennyi pénzt nem tudtak volna kifizetni, ráadásul mindkét cég megsértette az összeférhetetlenségi szabályokat is, mert nem lehetett volna részesedésük más rádióadókban, az Advenio viszont a Lánchíd rádióban, az FM1 pedig a Radiócaféban volt érdekelt. A Fidesz pártdelegáltja a testületben, Szalai Annamária akkor másképp évelt, szerinte volt rá példa, hogy rádiók a bevételük felét be tudták fizetni az államnak, így a cégek által ígért díjat ő nem tartotta irreálisnak.
Az ORTT pártdelegátjai azonban nem zárták ki a két pályázó céget, akik így végül elnyerték a két országos frekvenciát. Az Advenio Zrt indította a Class FM-et, az FM1 konzorcium pedig az azóta már megszűnt Neo FM-et. Majtényi László a döntés után tiltakozásképpen lemondott az ORTT elnöki posztjáról, Szalai Annamária pedig a kormányváltás után az ORTT jogutódjának, az NMHH-nak a vezetője lett.
Végül mégsem kellett annyit fizetniük
Akárcsak tavaly a Class FM, hét éve a Danubius és a Sláger is beperelte az ORTT-t, amiért szerintük ki kellett volna zárniuk az Adveniot és az FM1-et a pályáztatásból. A per jogerősen két évvel a pályáztatás után fejeződött be, és kimondta, hogy a Class FM-et elindító Advenio Zrt.t-t ki kellett volna zárni összeférhetlenség miatt a pályáztatásból (az FM1 konzorciumot nem).
Az ORTT helyett működő NMHH azonban már az elsőfokú ítélet után közölte, hogy hiába jutott a bíróság arra, hogy az Advenio Zrt. nem pályázhatott volna, a műsorszolgáltatási szerződés megszüntetése nem szerepelt az ítéletben, így a Class FM ugyanúgy működhet tovább.
Az irreális üzleti terveket a bíróság nem vizsgálta, és soha nem is derült ki, hogy a rádiók képesek lettek volna-e tartani őket. A kormány ugyanis 2011-ben újraszabályozta a médiaszolgáltatók díjfizetését. Ez pedig azt eredményezte, hogy a két új rádiónak nem kellett tartania magát a korábbi ötvenszázalékos vállalásához, sőt, az új szabályozás értelmében csökkentették az általuk fizetendő koncessziós díjakat (az összeg mértékéről akkor üzleti érdekekre hivatkozva nem beszéltek).
Nagyon megérte a kormány barátjának lenni
A lecsökkentett koncessziós díjak sem tudták azonban megmenteni a Class FM legnagyobb vetélytársát, a baloldali kötődéssel rendelkező Neo FM-t. A rádiót az NMHH sorozatosan bírságolta különböző szabálysértések miatt, egyre inkább elmaradozott a koncessziós díjak fizetésével, így az Index szerint 2012-re már 750 milliós adósságot halmoztak fel. Emiatt az NMHH az év végére felmondta a műsorszolgáltatási szerződésüket.
Rendhagyó módon azonban a médiahatóság nem írt ki új pályázatot a megüresedő frekvenciára, hanem kvázi államosították azt, és a közmédiának adták. Így a Class FM 2012 végétől jóformán vetélytárs nélkül működhetett, egyedüli kereskedelmi, országos lefedettségű rádióként. A rádiónak abban az évben 2,6 milliárd forintos árbevétele volt, az adózott eredménye pedig 910 millió forint volt.
Ekkor a rádiót működtető Advenio Zrt. többségi tulajdonosa egy kormányközeli üzletember, a Közgépet is irányító Nyerges Zsolt volt. Nyerges Zsolt Orbán Viktor akkori barátjának, a Közgép tulajdonosának, a Fidesz egykor pártpénztárnokának, Simicska Lajosnak volt az üzlettársa. Simicska később, 2014-ben hivatalosan is a rádiót működtető cég többségi tulajdonosa lett.
Ebben az időszakban a rádió hírműsorai erősen elfogultak voltak a kormánypárt irányában. Az NMHH elemzése szerint 2013-ban volt olyan hónap, amikor egyetlen ellenzéki politikust sem szólaltattak meg, miközben a kormánypártok politikusai 95 százalékban szerepeltek a hírműsorokban.
Szembefordult Orbánnal, kigolyózták a rádióját
A 2014-es választásokra a Class FM az ország egyik legnagyobb elérésű médiuma lett, amelynek csupán a közmédia volt a vetélytársa, a tulajdonosai százmilliókat kerestek rajta, a hírműsoraiban pedig túlnyomórészt kormánypárti politikusokat szólaltattak meg. 2015-ben azonban Simicska Lajos és Orbán Viktor látványosan összeveszett, ami után az addig kormányközeli vállalkozónak számító Simicska cégei hirtelen nem kaptak új kormányzati megrendeléseket.
A Class FM továbbra is megmaradt a legnépszerűbb rádiónak a napi több millió hallgatójával, de a pénzügyi helyzete látványosan romlott. Az Index információi szerint az adózott eredménye negyven százalékkal csökkent az azelőtti évhez képest, amikor a tulajdonos Simicska még jóban volt Orbán Viktor miniszterelnökkel. A hírműsorai viszont elkezdtek kiegyensúlyozottabban foglalkozni politikával, 2015 végére például már nagyjából fele-fele volt a kormánypárti és ellenzéki politikusok szerepeltetésének aránya a rádióban.
Simicska Lajosnak azonban ekkor már nem kellett sokáig aggódnia a rádió miatt: 2015-ben osztalék formájában kivett 1,55 milliárd forintot a rádiót kiadó cégből, majd 2016 májusában eladta annak a cégnek, amely 2009-ben még a másik országos frekvencián futó Sláger rádiót működtette.
Az eladásnak valószínűleg köze lehetett ahhoz, hogy a rádió műsorszolgáltatási szerződése 2016 novemberében lejárt, ahhoz pedig, hogy folytathassák a műsorszórást a Médiatanács beleegyezése kellett volna. Ezt azonban a Class FM nem kapta meg, annak ellenére sem, hogy az új tulajdonosok bíztak abban, hogy mivel a rádió nem követett el súlyos törvényszegést – ami az akadálya lehettet volna a hosszabbításnak – a Médiatanács automatikusan hosszabbítani fogja a szerződésüket.
Ezzel szemben a Méditanács úgy érvelt, hogy mivel a Class FM volt az egyedüli szereplő a rádiós piacon, ha öt évre szerződést kötnének vele, “azzal konzerválnák a hét évvel ezelőtti állapotok szerint kialakított feltételeket”, és ez “hátráltathatná a rádiós piac fejlődését”. Így nem hosszabbítottak, sőt kiírtak egy új pályázatot a frekvenciára, épp úgy, mint hét évvel ezelőtt.

Az Index akkor arról írt, hogy a döntés nem meglepő, mert korábban szinte már mindenhol biztosra mondták, az Orbán Viktorral összevesző Simicska Lajos nem kaphatja meg a novemberben lejáró frekvenciájának meghosszabbítását, helyette a kormánypárt szívesebben látná Andy Vajnát a piacon egy saját rádióval, amivel tovább építhetnék az egyre nagyobb Fidesz-közeli médiabirodalmat. Andy Vajna azóta már elindította Radió 1 nevű adóját, amely azóta már megkapta az engedélyeket a Médiatanácstól, hogy a vidéki rádiószolgáltatókkal összekapcsolódva közel országossá bővíthesse az elérhetőségét.
November óta csak a közmédia van az éterben
A Class FM tulajdonosai fellebbeztek a Médiatanács döntése ellen, a bíróság pedig úgy döntött, hogy arra az időre, amíg döntést nem hoznak, felfüggesztik a már kiírt frekvenciapályázatot, így a Class FM novemberi elhallgatása óta csak az állami rádióadókat lehet országosan fogni Magyarországon. A januári hallgatottsági adatok alapján a legnépszerűbb rádiók ma már a Kossuth, a Petőfi és harmadikként az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Radió 1.
A Class FM a fellebbezéssel azt akarja elérni, hogy a Médiatanács vizsgálja újra az ügyüket, mert szerintük a műsorszolgáltatási szerződésüket meg kellett volna hosszabbítani. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság szerdára tűzött ki tárgyalási napot a Class FM fellebbezése alapján. Ezen a napon már ítéletet is hozhatnak arról, hogy helyt adnak-e a rádió kérelmének, és új eljárásra utasítják a Médiatanácsot.