Keresés

Összekötné évekre az életét egy vagyonfelügyelővel?

Bevállalná önként, hogy egy vagyonfelügyelő éveken keresztül meghatározza, mire költhet és mire nem? Erről szól a kormány új, adósságcsapda elleni intézkedése, a magáncsőd. Az adósnak csak a legalapvetőbb vagyontárgyai maradhatnak meg, mehet a levesbe a házimozi, és jöhet a kisebb lakás, cserébe viszont öt éven belül megszabadulhat a hitelezőitől, és addig is nyugodtan alhat, nem dobhatják utcára.

Az ősz legkiemelkedőbb feladata a magáncsőd gyakorlati alkalmazása lesz – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter még a nyáron, hozzátéve, hogy a szeptembertől hatályos új adóssegítő-intézkedés akár több tízezer embert is érinthet. A bankszövetség ennél is optimistább, 25 ezer belépő ügyféllel, hosszabb távon pedig 40 ezer csődvédelmet kérő családdal számolnak.

Szeptember első két hetében mégsem kérte senki sem a magáncsődvédelmet, azóta pedig csupán ötszázan jelezték, hogy élnének a lehetőséggel. Igaz, egyelőre csak azok a jelzáloghitelesek kérvényezhetnek magáncsődöt, akik enélkül elveszítenék a lakásukat. A közmű-adós, vagy akinek elszállt a személyi hitele, csak egy év múlva kérhet csődeljárást maga ellen. De mit tud a magáncsőd, és mit nem?

A családi csődvédelemnek nevezett magáncsőd a legújabb a kormány adósmentő intézkedései közül. A célja, hogy azok az eladósodott emberek, akiknek még van valamilyen bevételük, de teljesen elszaladtak a törlesztőik és már a kilakoltatás fenyegeti őket, rendezett körülmények között letudhassák az adósságukat.

Ebben az a jó, hogy:

  • nem lakoltathatóak ki
  • nem kapcsolható ki náluk se a gáz, se az áram
  • a törlesztési időszak végén az adósság egy részét elengedik.

Cserébe viszont az adósnak legalább öt évre össze kell kötnie az életét egy csődbiztossal, mehet a hitelezőnek a tévé, az autó, de még a ház is, aminek az elárverezését eredetileg el akarták kerülni.

“Ehhez a megoldáshoz nagyon tudatosnak kell lenni” – mondta az Abcúgnak Major Gábor, a Máltai Szeretetszolgálat adósokat segítő programjának, a Hitel-S-nek a vezetője. Szerinte a magáncsőd egy bonyolult konstrukció, ami ráadásul az azt igénylő család egész életére hat, viszont pár év alatt az ember maga mögött tudhatja a tartozásait.

A házimozit el kell adni

Maga az eljárás kép lépésből áll. Az adós jelzi a legnagyobb hitelezőjének, jellemzően a banknak, hogy csődeljárást kér. A hitelező ezt jelzi a közelmúltban létrehozott Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, amely kijelöl egy vagyonfelügyelőt. Ezután az adós és a hitelező leülnek, és megpróbálnak egyezséget kötni arról, hogy mekkora törlesztőrészletet képes az adós havonta fizetni, és milyen vagyontárgyaitól szabadul meg azért, hogy öt év lejárta után letudhassa az adósság azon részét, amelyet mindenképpen le kell tudnia.

Azaz a hitelnek azt a részét, amire van fedezet (például egy tízmilliós ház), illetve a fenn maradó összeg (mert tartozás lehet akár 12 millió is) legalább 38 százalékát. Ha mindebben az adós és a hitelező meg tudnak egyezni, akkor a vagyonfelügyelő nem is zaklatja őket. Ha viszont nem, akkor második lépésként az egész ügy bíróság elé kerül, az adós pénzügyeit pedig öt éven át nagyítóval fogja vizsgálni a vagyonfelügyelő.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adós és a vagyonfelügyelő nyit egy közös bankszámlát, onnantól kezdve pedig az adós összes bevétele arra a számlára kell, hogy érkezzen, és onnan történik a hiteltörlesztés is. A mindennapi megélhetéshez egy másik bankszámla kell, a forgalmáról azonban szintén be kell számolni a felügyelőnek, és utalni is csak a jóváhagyásával lehet.

Ha a család háromfős, akkor havonta személyenként csak 43 ezer forintot lehet megélhetésre költeni, a rezsit pedig folyamatosan fizetni kell. Még rendkívüli kiadásokhoz és pénzfelvételhez is a vagyonfelügyelő engedélyét kell kérni, aki mindezt csak akkor engedélyezheti, ha nem veszélyezteti a hiteltörlesztést.

Ráadásul a csődeljárás magában még nem jelenti azt, hogy az adós háza megmenekült. Könnyen elképzelhető, hogy a vagyonfelügyelő az egyezség megkötésekkor ragaszkodni fog hozzá, hogy a házat adja el az adós, költözzön át egy kisebbe, a különbözet pedig mehet a hitelezőknek. A kisebb lakás mérete is meg van szabva: egy személy esetén legfeljebb egy lakószoba, négynél kettő és két fél.

Az eljárásba csak azok a vagyonelemek nem tartoznak bele, amelyek a mindennapi élethez elengedhetetlenek, például mosógép, hűtő, tanszer vagy a gyógyszerek. A házimozit azonban szinte biztosan el kell majd adni.

Ebbe nem lehet csak úgy fejest ugrani

Major Gábor szerint a magáncsődöt mégse lehet úgy értelmezni, hogy az állam ezzel belemászik az adósok életébe, fontos ugyanis, hogy ez egy önként vállalt dolog. “A végrehajtás jelenti azt, hogy belemásznak az ember életébe. A magáncsőd egy választott korlátozás” – mondta.

Major szerint nagy előnye, hogy átlátható, és lehet vele számolni. Amiről a felek az elején megegyeztek, ahhoz kell tartania magát az adósnak, és onnantól kezdve nem kell a különböző hitelezőivel, például a bankkal vagy a gázszolgáltatóval külön egyezkednie, halasztásért küzdenie.

Jönnek is a telefonok, az elmúlt pár héten többen is érdeklődtek a Máltai Szeretetszolgálatnál a magáncsődröl. “Azért nem százezrekről van szó, Ausztriában húsz év alatt jelentkeztek talán ennyien” – mondta Major Gábor, utalva arra, hogy az MNB és a Bankszövetség több tízezer jelentkezővel számolt, de ennél szerinte mérsékeltebb lesz az érdeklődés.

Annál is inkább, hogy a csődöt alapból nem veheti mindenki igénybe. Az adósságnak kettő és hatvan millió forint között kell lennie. Az összes tartozásnak nagyobbnak kell lennie az adós összes vagyonánál, de nem lehet nagyobb mint a vagyonának kétszerese, tehát se túl kevéssel, se túl sokkal nem lehet tartozni. Major szerint a Máltai Szeretszolgálathoz telefonált olyan érdeklődő is, aki túl szegény, de olyan is, aki túl gazdag volt a magáncsődhöz.

Azt viszont szerinte látni, hogy az emberek az utóbbi pár hétben azzal voltak elfoglalva, hogy felmérjék, egyáltalán kell-e nekik a magáncsőd. “Ebbe nem lehet csak úgy fejest ugrani, demonstrálni kell, hogy komolyan gondolják” – mondta. A folyamat elindításának ugyanis feltétele, hogy az egyezségkötés lezárásáig az adós folyamatosan törlesszen a főhitelezőnek, ráadásul nem is keveset: legalább a zálogjoggal terhelt ingatlan folyósításkori forgalmi értéke 7,8 százalékának egy tizenketted részét kell fizetnie havonta, ami egy tízmilliós lakás esetén havi 65 ezer forint.

Az egyezségkötés pedig hónapokig, bírósági eljárás esetén akár másfélig is eltarthat, ami alatt végig fizetni kell a törlesztőt. Major szerint alaposan ki kell számolni, megéri-e ez az adósnak belevágnia, főleg úgy, hogy ha menet közben kiderül, hogy mégsem tudja vagy akarja teljesíteni a feltételeket,mert amennyiben az adósnak felróhatóan szakad meg az adósságrendezési eljárás, akkor az elkövetkező tíz évben nem kezdeményezheti újra a magáncsődöt.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!