Keresés

Orbán a szakmunkában látja a jövőt – bezárják a gimnáziumokat

A szakképzés most induló reformja az általános iskolától az egyetemekig felforgatja a hazai oktatás teljes rendszerét: gimnáziumokat zárnak be, szigorítják a felvételi követelményeket, és az eddigieknél jóval több szakembert fognak képezni. A reform nem lesz zökkenőmentes, ráadásul a rendszer teljes átalakítása egyelőre csak látszólagos: amit eddig tudni lehet, abból az derül ki, hogy az oktatás minőségének javításáról, vagy épp a tanári pálya presztízsének növeléséről szó sem esik, márpedig enélkül aligha valósulhat meg Orbán Viktor vilgászínvonalú oktatásról szőtt álma.

A rosszul teljesítő gimnáziumokat bezárhatják, a megmaradókba pedig csak az fog beférni, aki tényleg tanul és egyetemre akar menni – írja az Index. Ugyan logikusnak tűnhet, hogy több piacképes szakmával rendelkező diákot termeljen ki a rendszer – hiszen már most számos olyan terület van, ahol óriási a munkaerőhiány -, ám a tapasztalat mégis azt mutatja, hogy ma Magyarországon az talál munkát és az keres jobban, aki érettségizett, vagy diplomázott.

Azt még a kormányhoz közeli szereplők is elismerik, hogy ez az Orbán Viktor által a legfontosabbnak nevezett átalakítás csak komoly konfliktusokkal valósítható meg. Jó példa erre a 2000-es évek közepén végbement önkormányzati iskolák összevonása, amelynél szinte minden esetből országos ügy lett.

A rossz múltbéli tapasztalatok ellenére a kormány most mégis olyan átalakításra készül az oktatási rendszerben, ahol mindez tömeges méretekben történhet meg, ráadásul egyszerre.

Szakképző iskola csak szakképzéssel foglalkozzon!

A körülbelül 500 szakközépiskola és szakiskola felügyelete jövő szeptembertől a Klebelsberg-központtól a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerül át, ezután pedig a teljes intézményhálózatot átvilágítják, majd racionalizálják. Ennek keretében sok gimnáziumot le kell választani a szakközépiskolákról, ami miatt több helyen meg fog szűnni a gimnázium.

A kormányzati tervek szerint ezzel egy időben a gimnáziumoknál is profiltisztítást végeznek. Az elvárás az, hogy a gimnázium az egyetemre való továbbtanulásra készítsen fel. A szakképzés átalakítása miatt eleve kevesebb gimnázium lesz, de a helyek számát tovább csökkenthetik a magasabb követelményekkel, vagy a támogatások felsőoktatási felvételi arányhoz való kötésével. Ha kevesebb gimnázium lesz, kevesebb diák jut be a felsőoktatásba, így ott kevesebb hallgatót is kell majd finanszíroznia az államnak. Persze ezután is bárki szerezhet majd diplomát, aki akar, csak fizetnie kell majd érte.

“A szakmunkásképzésnek a becsületét vissza kell adni. Az a logika, hogy mindenki, vagy nagyon sok család azt hiszi, hogy a sikeres élethez egyetlen út vezet, a gimnázium, érettségi, valamilyen egyetem vagy főiskola, tévedés. Nem akarom őket tévedésben tartani, efölött a gondolkodásmód felett eljárt az idő” – mondta a miniszterelnök október 10-én a Kossuth rádióban.

A kormány a Németországban, Ausztriában vagy Franciaországban bevált duális szakképzési rendszert akarja átvenni. Ennek lényege, hogy a diákok az elméleti tudást továbbra is az iskolapadban szerezzék meg, de ezzel párhuzamosan már nagyon korán valódi munkahelyeken szerezzenek munkatapasztalatot.

“Nekünk is volt egyébként a kommunista időkben egy elég jó hagyományunk e tekintetben, ami nem mondom, hogy hibátlan, de egy jó hagyomány volt” – jelezte Orbán ezzel, hogy a nyugati minta mellett a Kádár-rendszerről is példát vehetünk.

Czomba Sándor államtitkár néhány nappal Orbán után már konkrétumokat is említett: a szakképző iskolák jövő szeptembertől kerülnek át az NGM irányítása alá. Ekkor választják le a gimnáziumokat a szakiskolákról és szakközépiskolákról, ám ez nem jelent azonnali intézmény bezárást, mert az NGM minden egyes iskolát külön-külön akar megvizsgálni.

Ha nincs alapfokú tudás, nincs munka

A csak 8 osztályt végzettek gyakorlatilag kiszorultak a munkaerőpiacról, helyüket nagyrészt átvették a szakmunkások, az ő helyüket pedig részben az érettségizettek, sőt azok a diplomások, akik saját területükön nem tudtak elhelyezkedni.

A fő gond az oktatás színvonalával van. Sok általános iskolából félanalfabéták kerülnek a középiskolákba, akik már nem taníthatók. Egy átlagos magyar középiskolában nyelvet, szövegértést, logikát, és általános műveltséget sem igen szereznek meg a diákok, sok helyen pedig már az is nagy eredmény, ha az érettségiig rendesen megtanulnak írni és olvasni.

Egy jól működő duális képzés ugyan valóban javíthat az elhelyezkedési lehetőségeken, és csökkentheti a lemorzsolódást, az oktatási rendszer problémája azonban jóval összetettebb ennél. Hiába adott egy jó tanműhely, ha nem lehet az általános iskolai tudásra alapozni, ráadásul önmagában azzal, hogy a diákok nagyobb részét munkásnak küldik, és kevesebb lesz a gimnázium, még nem javul automatikusan a középiskolai oktatás színvonala.

A helyzet megoldásához átfogó, komplex, az alapszintű és a felsőoktatást is magába foglaló stratégiára és annak következetes végrehajtására van szükség, a világ sikeres oktatási rendszereit vizsgáló tanulmányok szerint ugyanis az oktatási rendszerben akkor érhető el érdemi javulás, ha a problémákat rendszerszinten kezelik, ehhez pedig elsősorban alkalmas és felkészült tanárokra van szükség.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!