Hiába büszkélkedett a parlamentben Orbán Viktor egy sort azzal, hogy pörög a gazdaság, csökken az államadósság, és egyre több magyar jár nyaralni. Valójában a gazdaság kiszolgáltatott, a költségvetési szigort épp most áldozzák fel a választások miatt, valódi munkahelyek helyett pedig tele az ország közmunkással. Miben árnyaltabb a helyzet annál, ahogy Orbán fogalmazott?
Nőttek a bérek, kevesebb a munkanélküli, csökken az államadósság és a családok is megmenekültek a hitelcsapdából. Orbán Viktor beszédével kezdődött hétfőn a parlamenti ülésszak, a miniszterelnök pedig a menekültválságon kívül hosszan beszélt arról is, milyen csodálatos hellyé tették az elmúlt években az országot. Az elért eredményeket pedig kár lenne kockáztatni a bevándorlók beengedésével.
A miniszterelnök által felsorolt számok ugyan rendben vannak, a kép azonban sokkal árnyaltabb annál, minthogy el lehessen annyival intézni, hogy Orbánt idézve, “a mutatóink jól alakulnak”, illetve “végre megint van jövőnk”.
Százezrek dolgoznak a közfoglalkoztatásban
Orbán Viktor szerint idén nyárra 4,3 millióra nőt a foglalkoztatottak száma, amely 450 ezerrel több mint négy évvel ezelőtt ugyanebben az időben. A miniszterelnöknek ebben igaza van, a munkanélküliségi ráta 2013 óta szinte folyamatosan csökken, a foglalkoztatottság pedig nő.
Ehhez azonban érdemes hozzátenni, hogy ugyanebben az időszakban futott fel a teljes állásban foglalkoztatott közmunkások száma is közel kétszázezer főre, a miniszterelnök által említett statisztikába pedig őket is beleszámolják. Az Orbán által emlegetett, május-júliusi foglalkoztatási számból, a 4,3 millió főből 235 ezer főt tesznek ki a közmunkások, ez közel fele az Orbán által emlegetett 450 ezres bővülésnek. Közmunkások ugyan korábban is voltak, de ennyi mint most, sohasem, és míg a kormány közmunkaprogramjának indulása előtt főleg részmunkaidőben dolgoztak, azóta túlnyomó többségben vannak a teljes munkaidős közmunkások.
A közmunkások foglalkoztatottak közé számításával pedig az a baj, hogy ugyan jól mutat a statisztikákban, de a közmunka nem számít valódi munkának. A közmunkások jóval a minimálbér alatt keresnek, képtelenek saját egzisztenciát építeni, a munka, amit végeznek pedig sokszor nem több, mint árokseprés. A közmunkaprogramot arra találta ki a kormány, hogy a munkanélkülieket visszasegítse az elsődleges munkaerőpiacra, helyette azonban a tendencia az, hogy aki egyszer bekerült a programba, az hosszútávon is közmunkás marad. Erről itt írtunk bővebben.
Kiszolgáltatott a magyar gazdaság
Orbán másik fontos kijelentése a gazdasági növekedésre vonatkozott. Azzal büszkélkedett, hogy 2012 második negyedévében a GDP -1,6 százalék volt, idén az év azonos időszakban viszont már 2,6 százalékkal nőtt. Ez így igaz is, azonban idén év elején olyasvalami történt a magyar GDP-vel, ami kíméletlenül megmutatta, hogy mennyire a külföldre van utalva a magyar gazdasági növekedés.
Hiába volt ugyanis 3 százalék fölött a gazdasági növekedés, év elejére hirtelen 0,9 százalékra esett vissza, hogy aztán a második negyedévre elérje az Orbán által emlegetett 2,6 százalékos bővülést. Ekkora mértékű esésre 2011 óta nem volt példa.
A gazdasági szaklapok szerint a visszaesésnek egyértelműen az az oka, hogy az év elején értek véget az előző uniós finanszírozási ciklus pályázatai, azaz ekkor éreztette a hatását az uniós költségvetési ciklusváltás, ezért nem jött pénz az EU-tól. Varga Mihály gazdasági miniszter is ezzel magyarázta a csökkenést, plusz hozzátette még, hogy az autóipar teljesítménye is lassabb volt a vártnál.
Ez a két adat elég világosan megmutatja, hogy a magyar gazdaság teljesítménye mögött szinte kizárólag az EU-tól az országba áramló pénz, illetve a német autógyártók tevékenysége áll. Ezek nélkül pedig oda lenne a gazdasági növekedés.
Elengedik a költségvetést
Orbán az államadóssággal is eldicsekedett. Azt mondta, az államadósság mértéke 2012-ben 78,3, most 74,6 százalék lesz az év végére a GDP-hez mérten. Ez a szám viszont egyrészt elég hektikus volt az utóbbi években, az előző negyedévben például majdnem akkora volt az adósság (77,1 százalék), mint amennyit Orbán rossz példaként felhozott, másrészt pedig hiába is lesz meg az év végére a 74,6 százalék, a kormány a jövő évi költségvetéssel valójában feladta az államadósság elleni harcot.
A következő években ugyanis a költségvetési hiány elengedésével tervezik beindítani az önmagában nem annyira erős gazdasági növekedést – írta az Index a Költségvetési Felelősségi Intézet elemzésére hivatkozva. Ez azt jelenti, hogy az államadósság, ami a költségvetési kiköltekezések nélkül 2020 környékére 60 százalék környékére esett volna, a lazább költségvetések hatására nagyjából 74-73 százalék közelében marad majd a KFIB számításai alapján, és ebben még nincsenek benne a paksi bővítés költségei.
Magyarul, a választások közeledtével a kormány feladja a szigorú költségvetési politikát, elkezd költekezni, és ezért előreláthatólag megáll majd az államadósság csökkenése.
Még mindig van, aki szenved a hitelektől
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy kimentették a családokat az adósságcsapdából. Ez alatt valószínűleg a devizahitelek forintosítását és az ehhez kapcsolódó kormányzati intézkedéseket értette.
Az utóbbi években egymás után dobták a különböző mentőöveket a devizahiteleseknek: végtörlesztés, árfolyamgát, banki elszámoltatás, végül pedig forintosították szinte az összes devizahitelt. Hiába fogalmaz azonban Orbán úgy, hogy megmentették a családokat, a problémát valójában nem oldották meg. A Nemzeti Eszközkezelő ugyan segített azoknak a családoknak, aki belefértek a forrásaiba (csak bizonyos számú házat tudnak megvásárolni), de sem a végtörlesztés, sem a forintosítás nem tudta eltüntetni a rossz hiteleket: csak deviza helyett ma már forintban tartoznak a családok.
Az Index az MNB augusztusi statisztikái alapján azt írja, hogy bár a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya csökkent a teljes hitelállományon belül, de még így is az összes hitel 17,3 százalékát ilyen hitelek teszik ki, és még mindig van 140 ezer olyan hiteles, aki nem tudja törleszteni a hitelét. Az MNB felmérése alapján pedig a hitelét nem törlesztő adósok felének vagy egyáltalán nincs jövedelme, vagy a jövedelme nem elég a törlesztéshez. A hitelprobléma tehát továbbra sincs megoldva.
Nyaralni se minden magyar jut el
Orbán Viktor könnyedebb témára váltva annak is örült, hogy szerinte egyre több család engedheti meg magának a nyaralást, és egyre több turista használja a belföldi szálláshelyeket. Orbánnak abban igaza van, hogy fellendülőben van a turizmus, külföldre is egyre több magyar utazik, ebből a cikkünkből azonban kiderül, hogy van olyan magyar, aki még a Balatont sem látta, és sok ápolónő és dada évtizedek óta képtelen eljutni akár egy napra is nyaralni.
Megosztás