Keresés

Orbán minden bajt a bevándorlókra ken

Orbán Viktor a bevándorlásra és Magyarország EU-n belüli nemzetállami szuverenitására hegyezte ki hagyományos tusnádfürdői beszédét a 26. Tusványos szabadegyetem zárónapján. Kritizálta Brüsszelt, amiért még a fegyvertelen bevándorlóktól sem tudja megvédeni a határait, és a baloldalt, amiért nem a veszélyt, hanem a lehetőséget látja a törvénytelen bevándorlókban. És Magyarország még mindig jobban teljesít.

A modernkori népvándorlás Európát és Magyarországot fenyegető veszélyei, és a működő magyar reformok fértek bele idén Orbán Viktor hagyományos tusnádfürdői beszédébe, a 26. Tusványosi szabadegyetem zárónapján, szombaton. Orbán a törvénytelennek nevezett bevándorlók tömeges megjelenését politikai folyamatok eredményének nevezte, és azt mondta: az igazi problémát nem is a közel-keleti háborús övezetekből, hanem az afrikai kontinensről érkező tömegek jelentik.

Orbán Brüsszelt kritizálva azt mondta: az Európai Unió nem tudja megvédeni a saját határait még a fegyvertelen menekültekkel szemben sem. Szerinte az emberi jogok nyugati fundamentalizmusa, egyeduralma miatt vállalják egyre többen a határátkelés veszélyeit. Orbán – végig többes számban beszélve – hangsúlyozta: eközben mi azt szeretnénk, hogy Európa az európaiaké maradjon, és meg akarjuk őrizni a magyar Magyarországot.

Bevándorlás – terrorizmus

“Vannak, akik erről egészen másként gondolkodnak: az európai baloldal a bevándorlásban nem veszélyforrást, hanem lehetőséget lát” – folytatta a miniszterelnök, majd hozzátette: azért tetszik annyira a baloldalnak a bevándorlás eszkalálódása, mert az gyengíti és felszámolja a nemzeti kötelékeket, amivel ennek a csoportnak a hosszútávú célja teljesül. “Azok, akik 2oo6-ban a külhoni magyarok ellen uszítottak és most tárt karokkal fogadnák a bevándorlókat, egész egyszerűen nem szeretik a magyarokat – csak azért, mert magyarok” – szólt be Orbán a magyar baloldalnak.

  • Magyarország nem kér a multikulturalizmusból,
  • világos összefüggés van a bevándorlás és a terrorizmus térnyerése között,
  • a bevándorlás és a munkanélküliség növekedése között,
  • s még a bűnözés mértéke is drasztikusan növekszik ott, ahová tömegével érkeznek törvénytelen bevándorlók

– foglalta össze négy pontban, mit gondol a kormány a bevándorlásról. Ezután hozzátette: Magyarország harapófogóba került az illegális bevándorlás elleni harcban, mert nem csak a dél és kelet felől jövő migrációval kell megbirkóznia, hanem az innen nyugatra távozottakat is visszaküldik. “Az az igazság, hogy ezt nem bírjuk ki” – mondta.

Magyarország vs Brüsszel

Brüsszel kritikájára visszatérve, a miniszterelnök kifejtette: az Európai Unió múltja ugyan sikertörténet, mostanra azonban elvesztette pragmatizmusát és rugalmasságát – valódi megoldások helyett ideológiai rögeszmévé vált. Ez  a rögeszme Orbán szerint a “tagállamok összekalapálása”, azaz a nemzetállami szuverenitás csökkentése. Mint mondta, Magyarország valami olyat csinál, ami ésszerű és sikeres, ellenben erősíti a nemzetállami szuverenitást – ezért elvetendő és kárhoztatandó az európai főáramú elit szemében.

Itt kezdett bele Orbán a magyar sikerek taglalásába. A görög válságot kommentálva például azzal büszkélkedett, hogy Magyarország időben visszafizette az IMF-nek a kölcsönt, és hogy Magyarország soha nem kért haladékot a kölcsönei visszafizetésére. Előjött még a devizahitelek kivezetése és a stratégiai fontosságú, korábban privatizált állami tulajdonok visszavásárlása is, mint sikerek.

A végén a nemzeti konzultáció eredményeit is kihirdette Orbán. Bár 1 millió 254 kérdőív érkezett vissza a 8 millió kiküldöttből, a miniszterelnök a magyarok akarataként/véleményeként prezentálta a számokat. Ezekből látszik: a nemzeti konzultáció végül vállveregetésnek volt jó, a visszaküldők elsöprő többsége nyilván támogatta a kormány bevándorlás-ellenes politikáját.

 

 

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!