Keresés

Orbán kiharcolta, hogy ne kelljen bevezetni a menekültkvótát

Mentességet kap Magyarország és Bulgária a menekültek közös európai elhelyezése alól, miközben nem vezeti be az EU az országonként érvényes menekültkvótát sem. Erről döntöttek a brüsszeli uniós csúcson csütörtökön.  

Az EU-országok csúcsvezetői megállapodtak abban, hogy – miközben a szintén jelentős menekültnyomásnak kitett Magyarország és Bulgária ügyét külön kezelik – az elkövetkező két év során 40 ezer menekültet helyeznek át a különösen erős migrációs célpontnak számító Olaszországból, illetve Görögországból más uniós tagállamokba – jelentette be péntek hajnalban tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján Donald Tusk, az uniós állam-, illetve kormányfők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke az MTI tudósítása szerint.

Ezen felül 20 ezer további, menedékre jogosult személyt telepítenek át az EU-ba meghatározott válságtérségekből, Szíriából, illetve Eritreából. Az áthelyezési és áttelepítési eljárás részleteit a tagországok belügyminiszterei július végéig pontosítják – közölte a lengyel politikus a csütörtökön kezdődött EU-csúcstalálkozó hajnalba nyúló, diplomaták elmondása szerint heves vitáktól tarkított első munkanapjának végén.

Önkéntes vállalás

Tusk már a tanácskozás előtt jelezte, nincs konszenzus az Európai Bizottság javaslatáról, ami szerint az egyes tagországok egy kötelező kvótarendszer alapján fogadnák be az embereket. A belügyminiszterek az önkéntesség elve alapján alakíthatják ki majd a kereteket a közeljövőben.

Mivel Magyarországnak és Bulgáriának szintén jelentős migrációs hullámmal kell megküzdenie, ők külön elbírálás alá esnek majd az áthelyezési és áttelepítési mechanizmus kialakításakor. “Az év eleje óta a menedékkérők egyharmadát Magyarországon regisztrálták, vagyis többet, mint Olaszországban. A megközelítésünk (ennek folytán) földrajzi értelemben átfogó kell, hogy legyen” – mondta az Európai Tanács elnöke.

A tagállamok vezetői megállapodtak abban is, hogy felgyorsítják a visszafogadási eljárásra vonatkozó tárgyalásokat az unión kívüli harmadik országokkal. Az uniós országok ahhoz az elvhez fogják igazítani kereskedelmi és fejlesztéstámogatási politikájukat, hogy amelyik partnerország többet nyújt saját menekültjeinek visszafogadása terén, az több uniós kedvezményben részesül majd. Emellett arról is döntöttek, hogy az EU határvédelmi támogató ügynöksége, a Frontex a jövőben kiterjedtebb felhatalmazást kap az illegális migránsok visszatoloncolására.

Máltán a probléma gyökereiről is szó lesz

Angela Merkel német kancellár szerint hosszú volt a vita a migrációról, szó volt a probléma gyökereiről, beszéltek az afrikai partnerekkel való együttműködésről, a probléma kezeléséről uniós segélyekkel. Ez utóbbiban döntő fontosságú lesz a máltai EU-Afrika csúcstalálkozó.

Merkel szerint érzékeny kérdés volt, hogy önkéntes vagy kötelező legyen a menekültek befogadása. Azt mondta, egyes tagállamokat különösen érint a kérdés, Olaszországon és Görögországon kívül Magyarországot is, ahová egy főre vetítve a legtöbb menedékkérő érkezett az év első hónapjaiban. Azt is mondta, hogy Németország is számos menekültet fogadott be.

Szó volt a megbeszélésén a görög adósságválságról is, de erről nem született döntés, helyette szombaton próbálják majd megoldani a kérdést az euróövezeti pénzügyminiszterek, ami döntő jelentőségű lesz. Ezen kívül Megvitatták David Cameron brit miniszterelnök elképzeléseit is a brit EU-tagságról, tervezett népszavazással kapcsolatban. Cameron korábban uniós illetékességbe utalt jogköröket akar ismét nemzeti kézbe adni, országa EU-tagságának fenntartásáért cserébe. A hajnalig tartó tanácskozás után Cameron elégedetten nyilatkozott újságíróknak arról, hogy megkezdődött a párbeszéd az unió reformjáról.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!