Veszélyben látja az elmúlt évek eredményeit Orbán Viktor, aki szerint a népvándorlással új korszak kezdődött Európában, pedig Magyarország már éppen repülőrajtot vett, és az iskolákat is sikerült megmenteni. Évértékelő beszédében holdkórosnak és bizarrnak nevezte a kötelező betelepítési kvóta tervét.
Harcba hívta az embereket a kötelező betelepítési kvóta ellen Orbán Viktor vasárnap délutáni évértékelőjén a Várkert bazárban. Szerinte a kormány által kezdeményezett népszavazással az emberek kifejezhetik, hogy ellenzik „a holdkóros brüsszeli a bevándorlás-politikát”, amely az Európai Unióba érkező migránsok szétosztását javasolja.
A miniszterelnök szerint 2015 egy új korszak kezdetét jelentette, az újkori népvándorlás ugyanis véget vetett annak az időszaknak, amikor Európa védettségét és biztonságát készpénznek vehettük. „A történelem ránk rúgta az ajtót, ostrom alá vette Európa határait” – mondta, de hozzátette, hogy nem szabad a migránsokra haragudnunk, hiszen „többségük maga is áldozat, és csak azt teszik, amit saját érdekükben állónak vélnek.”. Orbán szerint az a gond, hogy ez Európáról már nem mondható el.
Ezek mi vagyunk, azok ti vagytok
Orbán Viktor szerint Berlinből „szirén hangok” csábítják a görögök által tolt bevándorló-tömegeket Európába, de „mi nem fogunk bűnözést, homofóbiát, terrorizmust és antiszemitizmust importálni Magyarországra. Nem lesznek törvényen kívüli városnegyedek, zavargások, bevándorló zendülések, felgyújtott táborok ,és nem fognak bandák vadászni feleségeinkre és leányainkra. Magyarországon már a kísérleteket is csírájában elfojtjuk, és megtoroljuk” – mondta.
Orbán szerint a Brüsszel által támogatott betelepítési kvóta olyan, mintha egy léket kapott hajón azon gondolkodnának, hogy melyik kabinba mennyi víz jusson. Ehelyett, azt mondta, védekezésre van szükség: támogatni kell a balkáni országokat, Magyarország pedig Szlovéniától Ukrajnáig védekezni fog. „Megtanítjuk a migránsoknak, Brüsszelnek és az embercsempészeknek, hogy Magyarország szuverén ország, ahová csak úgy lehet belépni, ha engedelmeskednek az egyenruhásainknak, és betartják törvényeinket”. Orbán szerint az ország védelmének megerősítése eddig 85 milliárd forintba került, és kezdeményezte védvonalak építését a magyar-román határon is.
Orbán egész évértékelőjében keményen ostorozta Brüsszelt, ahol szerinte – néhány más európai fővárossal együtt – a politikai szellemi elit világpolgár, miközben az emberek többsége nemzeti érzelmű. „Mivel nem tudnak szót érteni a saját népükkel, inkább szóba sem állnak velük” – mondta. Orbán szerint így jött létre „az embercsempészek, a jogvédő civil aktivisták és az európai politikusok bizarr koalíciója sok millió migráns szervezett ideszállítására”.
A miniszterelnök szerint az Európába érkezőknek „eszük ágában sincs átvenni a mi életformánkat, mert a sajátjukat értékesebbnek látják”. Orbán kritizálta azokat is, akik gazdasági érvekkel biztatnak a bevándorlók befogadására. Szerinte ugyanis velük nem lehet pótolni a nyugat-európai gyárakból hiányzó munkaerőt, és a népesedési gondokat sem lehet megoldani anélkül, hogy „elveszítenénk életformánkat, biztonságunkat, önmagunkat”. A miniszterelnök emlékeztetett, hogy Nyugat-Európában még azokat sem sikerült integrálni, akik évtizedeken keresztül, fokozatosan érkeztek. „Miért sikerülne ez most?” – kérdezte.
Orbán szerint Budapesten, Pozsonyban, Prágában és Varsóban nem értik, hogyan merülhet fel egyáltalán, hogy aki más kultúrából Európába akar jönni, azt ellenőrzés nélkül be lehet engedni. „Hogyan épülhetett le az az elemi ösztön, hogy megvédjük magunkat?” – kérdezte Orbán, aki szerint többek közt a férfi és nő egyenjogúságát, a szabadságot és az egyenlőséget kell megvédeni. „Európa Hellász, és nem Perzsia. Róma, és nem Karthágó. Kereszténység, és nem kalifátus. Ez nem rangsor, csak különbség. Ezek mi vagyunk, azok ti vagytok”.
Megmentettük az iskolákat és a kórházakat
Mielőtt Orbán rátért volna a bevándorlásra, Magyarország eredményeiről beszélt, amelyek szerinte a népvándorlás miatt veszélybe kerültek. „Veszély fenyegeti a pénzügyi stabilitást, az éppen megindult gazdasági felzárkózást, a gondosan felépített nemzeti külpolitikát, a helyreállított közrendet és a terrormentes közbiztonságot, a lassan magára találó nemzeti kultúrát. Veszélybe került ami már megvan és ami meglehet, a távlat. A biztató jövő lehetősége. Veszélybe került gyermekeink éppen kibontakozó és táguló európai életlehetősége is” – mondta.
Orbán szerint az elmúlt években sikerült megmenteni az iskolákat és a kórházakat is, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ néhány milliárdos adóssága miatt pedig nem kell aggódni. „Ha elbírtunk az IMF-fel és az önkormányzat adósságával, egy Klik sem foghat ki rajtunk” – sütött el egy szóviccet. Azt azonban elismerte, hogy bár „a vidéki kórházak többségében 21. századi körülmények fogadják a betegeket, Budapesten baj van”, ezért egy új, nagy fővárosi kórházat kell építeni.
Orbán szokása szerint történelmi távlatokban is beszélt az ország helyzetéről. Azt mondta, a kommunizmus ideje alatt 45 évig mentünk be az erdőbe, kérdés, mennyi idő kell ahhoz, hogy ebből kijussunk. „A kiegyezés után 50 év kellett hogy a sikeres európai országok közé jussunk, 50 év alatt sikerült megfutnunk a legjobb formánkat. Itt még nem tartunk, hiszen csak 26 év állt rendelkezésre” – mondta.
Azt mondta, bár az ország nem használta ki a rendszerváltás és az EU-csatlakozás lehetőségeit, és csak még jobban lemaradt Nyugat- Európától. „Költségvetési hiány, infláció, munkanélküliség, devizahitelek, pénzügyi összeomlás, IMF-nyakörv, adósrabszolgaság” – sorolta a következményeket. Ugyanakkor három év alatt szerinte sikerült kivezetni ebből az országot. „Lezártuk a stabilizáció korszakát 2014-ben. Repülőrajtot vettünk, és megindítottuk a felzárkózást. Esélyt teremtettünk egy történelmi felzárkózáshoz. A magyar reformok működnek” – mondta.
Orbán a következő évek teendőiről azt mondta: adócsökkentésre, a bürokrácia visszanyesésére, életszerűbb szakképzésre, gyorsabb ítélkezésre, digiatlizációra jobb szervezésre, új technológiai lépcsőfokokra, magasabb vállalati és üzleti kultúrára van szükség a gazdaságban, mert az még mindig nem elég versenyképes, és a növekedés üteme sem elégséges.
A béketáborban a helyünk
Az ország külpolitikájáról azt mondta, a magyarok csak akkor élhetnek szabadságban, ha Berlin, Moszkva és Ankara is ebben érdekelt. Vagyis egyikükkel sem szabad ellenzékben állnunk, ami Orbán szerint nem azt jelenti, hogy mindig mindenben egyet kellene értenünk velük.
„A békében vagyunk érdekeltek. Nekünk a béketáborban a helyünk” – viccelődött. „Se német, se orosz, se törökellenes nemzetközi akciókhoz nem szabad csatlakozni, amelyek tiszteletlenek, sértőek és amelyek belegyalogolnak egy ország nemzeti önérzetébe” – mondta. A miniszterelnök szerint nem szabad bántani a németeket a második világháborúban betöltött gyászos szerepük miatt, az oroszokat azért, mert nem követik az EU-s normákat, és a törököket sem azért, mert regionális vezető szerepre készülne egy muszlim civilizációs térségben.
Orbán a beszéd elején felidézte, hogy sokan ma őrség- és nemzedékváltásról beszélnek, és velük szemben követelik a fiatalítást, ahogy ők is tették a rendszerváltás idején. „Déja vu” – kommentálta Orbán, de Takler Ferenc borászt idézve hozzátette: „Mielőtt az utánunk következő nemzedéknek átadnánk a zászlót, még tartjuk egy kicsit”.
A beszéddel egy időben az Együtt tüntetést tartott a Várkert bazár előtt, ahol követelték, hogy adják vissza a népnek a népszavazáshoz való jogot. Ezzel a keddi atrocitásra utaltak, amikor kigyúrt, kopasz alakok akadályozták meg az MSZP-s Nyakó Istvánt, hogy leadja a vasárnapi boltzárra vonatkozó népszavazási kezdeményezését.
Megosztás