Keresés

Önkéntes fiatalokkal mentené meg Orbán a hadsereget

A források növelésével és egy új önkéntes rendszer kidolgozásával húzná ki a csávából a kormány a siralmas állapotban levő honvédséget. A következő két évben húszezer önkéntest vonnának be a hadseregbe, és egyre több iskolában oktatnának katonai alapismerteket, terjesztve a hazafias gondolkozást. Kérdés, valóban lesz-e húszezer harcra kész fiatal, akik megmentik az árvízzel és a menekültekkel nehezen bírkózó sereget. 

Orbán Viktor siralmasnak látja a magyar honvédség állapotát, ezért a következő időszakban nagy átalakítások jönnek ezen a területen. Kötelező sorkatonaság nem lesz, viszont megduplázzák a hadsereg létszámát, és az iskolában is nagyobb hangsúlyt akarnak fektetni a hazafias nevelésre. Az Index szedte össze, hogyan mentené meg a kormány a honvédséget.

Tényleg siralmas

Az elmúlt években többször is kiderült, hogy a katonaság gyatra állapotban van, ami nem a szolgálatot teljesítőket minősíti, hanem a szervezetet és a fenntartóját. “A magyar hadseregnek hivatalosan közel 30 ezer tagja van, az aktív állomány körülbelül 23 ezer fő, amiből minden szakértői becslés szerint 4-5 ezer ember vethető be fegyveres szolgálatra” – írja a lap. Ezért az is előfordul, hogy irodai munkát végző katonákat adminisztrálnak harcoló alakulatokhoz, hogy legalább a statisztika rendben legyen.

A menekültválság idején és korábban, a 2010-es árvíz idején is kiderült, hogy a hadseregre így nem nagyon lehet támaszkodni. 2010-ben például 18 tartalékos “elvi mozgósításának lehetősége” állt fenn. Hende Csaba akkori honvédelmi miniszter azt ígérte, hogy 2014 közepéig hat-nyolcezer új tartalékost toboroznak, de nem sikerült teljesíteni a vállalást, legfeljebb kétezer tartalékossal bővült a katonaság.

Azóta már Simicskó István a területért felelős miniszter, aki januárban azt mondta: “a mostani válsághelyzet rávilágított arra, hogy igenis szükség van a tartalékos rendszerre”, Orbán pedig a kvótanépszavazás előtt néhány nappal beszélt erről a Katolikus Rádiónak. “A szomszédaink komoly fegyverkezést folytatnak, újrafelfegyverkezést, ezt is mondhatnám. Magyarország a végén kullog a sornak. Nem jó, hogy a sor végén kullogunk. Egy komoly országnak van saját hadserege, ami nem egy kipipálandó kötelező feladat, hanem egy komolyan vehető tényleges erő” – mondta.

Arra is kitért, hogy a sorkatonaság ötletét nem fogják felvetni, mert arról „nagyon rosszak az emlékeink. “Nem a kényszer felől kell közelíteni, mert a magyarnak ez nem megy, hanem az értelmét kell a dolgoknak megvilágítani. Ezért területvédelmi egységeket, amelyek önkénteseken alapulnak, fel fogunk állítani. Ezt a koncepciót tárgyaljuk, és hamarosan döntések is lesznek”.

Önkéntesekből állna a felmentősereg

Az Index szerint Simicskó István nyilatkozatai alapján már biztosra vehető, hogy

  • Az új tartalékos rendszer januártól indulna.
  • A cél, hogy mind a 197 járásban legyen egy önkéntes század.
  • Vagyis a következő években húszezer tartalékost akarnak kiképezni.
  • A meglévő tíz helyőrségre épülve kiképző bázisokat hoznak létre.
  • Az erről szóló kormánydöntés megszületett, már csak a részletes ütemterv vár jóváhagyásra.

A kormány szeretné, hogy “a nemzeti ügy hangsúlyozása keretében egyre több fiatalnak kínálják fel az önkéntes tartalékos katonai szolgálat lehetőségét”, és egy új honvédelmi sportszövetséget is létrehoznak, hogy a hétéves gyerekekhez is eljussanak. Simicskó kiszélesítené a katonasuli programot is, hogy minél többen tanuljanak katonai alapismereteket az iskolában. “Nagy fába vágtuk ezzel a fejszénket, hiszen bizonyos értelemben ellenkultúrát kell képviselnünk” – mondta a miniszter. “A fiatalok a számítógép előtt ülnek, a közösségi élet, a társadalmi felelősségvállalás nagyon minimális”.

A kormány a hadseregre fordított kiadások tekintetében is szeretné tartani a lépést a világgal. Az MSZP-SZDSZ kormányok minden évben növelték a ráfordításokat (2009-ben aGDP 1,31 százalékát költötték el erre a célra), de még ez sem volt elég arra, hogy a hadsereg hatékonyan megbírkózzon az árvízzel. 2010 óta mégis csökkennek a kiadások, tavaly már csak a GDP 0,79 százaléka jutott ide. Eközben a NATO azt várja a tagországaitól, hogy évente stabilan a GDP-jük 2 százalékát költség honvédelemre.

“A jogszabályban rögzített cél, hogy 2022-ig évente GDP-arányosan 0,1 százalékponttal kell növelni a honvédségre fordított költségvetési forrásokat. Ha Orbánék tartják az ütemet, hat év múlva elérik, hogy a GDP 1,39 százalékát költsük honvédelemre. Ez arányaiban közel annyi, mint 2004-ben volt, amikor megszüntették Magyarországon a sorkatonaságot, és még jóval többen szolgáltak a honvédségnél, mint most” -írják.

A koncepcióval kapcsolatban ettől még sok a kérdőjel, de az Index hiába kereste a Honvédelmi Minisztériumot. Ha választ kapnak, mi is közüljük.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!