Keresés

Ön bevándorló, és itt maradna? Erre számíthat

Ha egy bevándorló jó oktatást akar a gyerekének, nem Magyarországon fog letelepedni, és valószínűleg munkát sem itt próbál meg szerezni először. Ha viszont mégis itt maradna, egész könnyen megteheti, és ha diszkriminálják, bőven van hova fordulnia. Nemzetközi kutatásban vizsgálták, mennyire működik a bevándorlók integrációja harmincnyolc országban. A középmezőnyben vagyunk.

A középmezőnybe került Magyarország abban a nemzetközi kutatásban, amely harmincnyolc országban mérte fel, hogy milyen intézkedések segítik a bevándorlók beilleszkedését. A Migráns Integrációs Szakpolitikai Indexet (MIPEX) nyolc szakpolitikai terület elemzése alapján számolták ki. Magyarország összesen 45 pontot kapott a 100-ból, amivel a 38-ból a 23. helyet érte el. A következő nyolc területet vizsgálták (zárójelben a pontszámunkkal és a helyezésünkkel):

  • Munkaerőpiac (40 pont, 31. hely)
  • Családegyesítés (61 pont, 20. hely)
  • Oktatás (15 pont, 31. hely)
  • Egészségügy (40 pont, 25. hely)
  • Politikai részvétel (23 pont, 27. hely)
  • Letelepedés (68 pont, 8. hely)
  • Honosítás (31 pont, 31. hely)
  • Antidiszkrimináció (83 pont, 7. hely)

A térképen összegyűjtöttük a felmérésben résztvevő országok Mipex pontszámát (ha a térképre viszi az egeret, a bal felső sarokban levő ikonokkal közelíthet):

A kutatás szerint Magyarországon az EU-n kívüliek még mindig több akadállyal, mint lehetőséggel szembesülnek a társadalmi beilleszkedés során. Pedig mások, például a csehek, a lengyelek és a görögök jelentős fejlődésen estek át az elmúlt időszakban, és hatékonyabban tudják segíteni a bevándorlókat a munkavállalásban, a képzésben, a családalapításban és más területeken, amelyek közül az állampolgárság megszerzése jelenti a végpontot. Most összefoglaljuk a legfontosabb problémákat, amiket az elemzés során Magyarországon találtak.

Dolgoznának, de hiába

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy a bevándorlók ugyanolyan jogokkal és lehetőségekkel bírnak-e a munkavállalás terén, mint a többiek. Az összesítés alapján nem teljesítünk túl jól: 40 ponttal csak a 31. helyen állunk a 38-ból, mivel alig vannak olyan intézkedések, amelyek direkt az EU-n kívülieket segítenék a munkavállalásban. Ez többek közt abban nyilvánul meg, hogy  bevándorlóknak sokkal többet kell várniuk a munkába állásra vagy a munkahely-váltásra, mint más országokban. A közszféra például csak olyan bevándorlókat alkalmazhat, akik huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, amihez viszont legalább öt évig az ország területén kell élni. Igaz, 2009 óta az alkalmi munkavállalók és az ide érkező egyetemi hallgatók is indíthatnak vállalkozást, ami előrelépést jelent. Ugyanakkor nincs egységes eljárásrend a külföldön szerzett oklevelek elismerésére, és nincsenek célzott programok arra, hogy az ide érkezők tapasztalatot szerezzenek és megtanuljanak magyarul. Sok más országban viszont nyelvi képzéseket szerveznek és munkaügyi központokat nyitnak a bevándorlóknak, de van, ahol külön támogatják a start-up vállalkozásokat, hiszen ez az ország gazdasági érdeke is. Nálunk közben csak a munkaképes korú bevándorlók hat százaléka jut el valamilyen képzésbe. A grafikonon összegyűjtöttük néhány környező ország pontszámát, amiből kiderül, hogy Románia, Horvátország, Ausztria és Csehország is előttünk van, igaz, a szlovákokat bőven előzzük. Németországban ez a pontszám 86, Portugáliában pedig 91.

Kulturális sokszínűség? Az meg mi?

Viszonylag kevés migráns gyerek tanul a magyar iskolákban, de még rájuk sem vagyunk felkészülve. Annyira, hogy mindössze 15 pontot kaptunk ebben a kategóriában, amivel csak a bolgárokat és a törököket előzzük meg. A hivatalos iratok nélküli gyerekek például semmilyen oktatásban nem részesülnek, nem beszélve arról, hogy a magyar oktatásnak semmilyen gondolata nincs a kulturális sokszínűségről. Az elemzés kiemeli, hogy a magyar iskoláktól senki sem várja el, hogy tanítsa a bevándorlók nyelvét és kultúráját, leszámítva az egyetlen kínai-magyar kéttannyelvű iskolát. A környező országok közül szinte mindenhol jobban járnak a migráns gyerekek, csak a horvátok kaptak annyi pontot, mint mi.

Fizess, ha ellátunk

Az elemzés szerint Magyarország viszonylag keveset tesz azért, hogy az egészségügyi rendszer elérhető legyen a bevándorlók számára. Ebben a kategóriában 40 pontot kaptunk, ami a 25. helyre volt elég. A hivatalos iratok nélküli bevándorlók például csak sürgősségi ellátást kapnak, és mindent ki kell fizetniük, amit csak tudnak, pedig a legtöbb országban ez ingyenes. A menedékkérők sem járnak sokkal jobban: nekik általában a szerencsén múlik, hogy éppen sürgősnek látják-e a bajukat, vagy sem. De a legnagyobb gond még mindig az, hogy a migránsok sokszor nem tudják, pontosan mihez van joguk, és mihez nem. Pozitívum viszont, hogy a 2013-as migrációs stratégia is említi a problémát, ráadásul Budapesten és Szegeden voltak előremutató kezdeményezések a helyzet javítására. Horvátországot, Szlovéniát és Szlovákiát jelentősen előzzük ezen a téren, de Románia ebben is előttünk van, ahogy Csehország és Ausztria is.

Még néhány fontos megállapítás

  • A migránsok politikai részvételét illetően majdnem annyira gyatrán állunk, mint az oktatásukban. 2012 óta például bevándorlók nem viselhetnek hivatalos tisztséget politikai pártokban, ami az elemzés szerint a szabadságjogok egyedülálló megvágását jelenti a térségben. Probléma az is, hogy csak a hosszú távon itt tartózkodók szavazhatnak, és hogy a kormány nem ösztönzi a bevándorlók civil szerveződését. Bár a 23  pont elég alacsonynak számít, az itteni bevándorlók még mindig jobban részt vesznek a politikai életben, mint Szlovákiában, Horvátországban, vagy Csehországban.
  • Magyarországon nehezebb megszerezni az állampolgárságot, mint a legtöbb országban, kivéve, ha valakinek vannak magyar felmenői. A szabályozásunk a legszigorúbbak közé tartozik.
  • Csehországban például kaphat állampolgárságot az, aki Csehországban születik, és ott jár iskolába. Nálunk nem.
  • A honosítási eljárás elképesztően bonyolult és bürokratikus, és akit elutasítanak, még csak azt sem kérdezheti meg, miért. Nem véletlen, hogy a honosításról szóló kategóriában csak 31 pontot kaptunk, ami a 31. helyre szorított minket.
  • A legtöbb pontot, nyolcvanhármat az antidiszkriminációs politikára kaptuk, mert viszonylag sokfelé fordulhat az, akit származása, vallása miatt diszkriminálnak. A jogszabályok mellett ebben segít sok civil szervezet is. Ugyanakkor hiányolják az információs kampányokat, amelyek megkönnyítenék, hogy a panaszok eljussanak a megfelelő szervekhez. Ebben a kategóriában mindenesetre a hetedikek lettünk, amivel magasan verjük a közép-európai országokat, de még Németországot is.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!