Nem szerencsés csak a zene nevű drogra fogni, ha valaki meztelen őrjöngésbe kezd a nyílt utcán, ahogy az eddigi halálesetekről sem biztos, hogy ez a szer tehet. Az anyagot évek óta ismerik az orvosok, a vetkőzés egy új tünet. A használóknak és dílereknek a legtöbbször fogalmuk sincs róla, hogy mit vesznek be, az őrjöngésre nem emlékeznek, a kórházból pedig sietve távoznak.
Februártól egyre furcsább és gyakran ijesztő tünetekkel vitték be a toxikológiára a zene névre hallgató drog fogyasztóit. Megjelent a vetkőzés, a korábbinál jóval agresszívebb viselkedés, a súlyos hallucinációk. A Bazilikánál áprilisban meztelenül őrjöngő, a környék teraszain üldögélőkben félelmet keltő férfi óta szinte minden hónapra jut egy olyan eset, amikor valaki a nyílt utcán tombol meztelenül.
Míg a Bazilikánál az alkoholfogyasztás állt a férfi viselkedése mögött, az azóta történt hasonló eseteknél a zenét emlegetik, és ennek tudnak be két halálesetet is. A jelenség azonban jóval összetettebb annál, hogy csak egyetlen szer számlájára írjuk, és bár köztudat csak most kapta fel a zenét, valójában már évek óta forog a drogpiacon.
“Azt sejtjük, hogy nagyjából az év elején kezdték el valamilyen másik vegyülettel kombinálni, ezért változott meg a hatása is” – mondta dr. Elek István, a Péterfy kórház klinikai toxikológiai osztályának vezető főorvosa. Ez a folyamat augusztusig tartott, azóta újra a február előtti szinten van az osztályra érkezők száma.
Szerinte fontos tisztázni, hogy attól, mert sok hasonló eset történt az utóbbi időben, ezeket nem feltétlenül egy szer okozza. “Ha valaki a nyílt utcán meztelenre vetkőzik, azt ugyanúgy okozhatja a biofű, mint a zene, vagy a kettő keveréke. Az is lehet, hogy a zene előtt más szert is használt, és a többféle drog kevert hatásai érzékelhetők. Nem szerencsés általánosítani, és olyan kijelentéseket tenni, mint például, hogy idén már ketten haltak meg a zenétől. Ez ebben a formában nem igaz” – mondta.
Simogatni kell vagy békén hagyni?
Az ablakából kinézve pont rálát a dílerek egyik forgalmas átadóhelyére egy nyolcadik kerületben élő fiatal nő. “Kérek egy zenét, kiabálnak fel az ablakba. A mai napig nem szoktam meg, hogy így hívják, olyan viccesen hangzik, de közben meg nem az, mert szörnyű néha ezeket tomboló embereket látni az utcán” – mesélte az Abcúgnak.
A környéken azt hallotta, hogy a rendőrök konkrét útmutatást kaptak arról, hogyan bánjanak a szer hatása alatt állókal. “Állítólag át kell őket ölelni, simogatni kell őket, be kell takargatni. A lényeg, hogy megnyugodjanak. Két házzal odébb lehet, hogy embereket ölnek, a rendőrök meg drogosokat nyugtatják és simogatják. No comment” – mondta.
Megkérdeztük az Országos Rendőr-főkapitányságot, hogy valóban létezik-e ilyen irányelv, és ha igen, ez pontosan mit takar. Az utóbbi időszakban újonnan megjelent kábítószerek – emberi szervezetre gyakorolt hatásuk miatt – kiszámíthatatlan emberi reakciókat válthatnak ki. A tudatmódosító szerek hatása alatt álló személyekkel szembeni rendőri intézkedések hatékonyságát elsősorban az illető megfogása, leszorítása segíti elő, majd a helyszínre érkező mentők munkatársaival történő összehangolt feladat-végrehajtás biztosítja – írták válaszukban.
Elek szerint nincsenek speciális szabályok és jótanácsok arról, hogy mit tegyünk ilyen helyzetben. Ami a legfontosabb, hogy magunkra vigyázzunk és a környezetünkre, ne menjünk a közelükbe, ne próbáljunk meg észérvekkel hatni rájuk, mert teljesen felesleges, hiszen tudatmódosult állapotban vannak, a külvilágot nem reálisan érzékelik. Mentőt és rendőrt kell hívni, ők rendelkeznek azzal a tudással, ami egy ilyen helyzet kezeléséhez kell.
“Nem tudják, hogy mi történik velük, hallucinálnak, és azt hiszik, hogy az a valóság. A legtöbben arról számolnak be, hogy azért vetkezőnek le, mert úgy érzik, hogy parázs égeti a testüket, vagy bogarak mászkálnak a bőrük alatt, marják szét a húsukat. De az sem ritka, hogy az képzelik, üldözik és meg akarják ölni őket. A közelükbe menni azért is veszélyes, mert megdöbbentő erejük van: törékeny, negyven-ötven kilós nőket néha csak több rendőr tud megfékezni” – mondta Elek.
Jobban üt, mint a kannásbor
A zene csak egy a sok pszichostimuláns közül, valójában se a fogyasztó, se a terjesztő, de még az orvosok sem tudják pontosan, hogy mit is tartalmaz. Az osztályvezető szerint pont ezért az az egyik baj az ilyen szerekkel, hogy a szakemberek úgy érzik: versenyt futnak az idővel. “Mire odáig jutnánk, hogy az éppen felkapott szer összetevőit és hatásait, vagy a szervezetre gyakorolt maradandó károsodásait felmérnénk, addigra megjelenik egy módosított változat, ami már más érzést és tüneteket okoz, és kezdődhet előlről az egész. A hosszútávú hatásokat elemezni még nem is lehet, mert annyira nem ismerjük ezeket a szereket” .
A toxikológiára kerülők nagy része hat-nyolc órás alvás után fogja magát és egy szó nélkül távozik. “Döntő többségük nem áll le velünk beszélgetni, nem érdekli őket, hogyan és miért kerültek be, ahogyan arról sincs fogalmuk, hogy mit műveltek az utcán. Nincsenek zárt kórtermeink, de ha egy beteg tudata feltisztul, térben és időben önmagát elhelyezi és pszichotikus tünete sincs, akkor személyes szabadságában nem korlátozhatjuk” – mesélte Elek.
Vittek már be 12 éves kisfiút, és hatvan körüli hajléktalant is, de az sem ritka, hogy valakit egy nap többször is visszavisznek, mert ahogy az osztályt elhagyja, és anyaghoz jut, újralövi magát. A szer nagyon olcsó, pár száz forintba kerül egy adag. A hajléktalan férfi is ezzel magyarázta, hogy miért szedte be. “Elmesélte, hogy biofűvet szívott, mert olcsóbban hozzájut, mint a kannásborhoz és jobban ki is üti”.
Elek azt mondta: a dizájnerdrogok, – amik hivatalosan nem is minősülnek kábítószernek -, az elmúlt 6-8 évben lettek divatosak. Ez annyira így van, hogy irodalmi ritkaságnak nevezte, ha bekerül az osztályára egy extasy, amfetamin vagy heroin túladagolásos eset. “A kilencvenes években volt, hogy napi öt heroin túladagoltat hoztak be hozzánk súlyos állapotban, idén eddig összesen két ilyen eset volt”.
Nem mindenki végzi a bíróságon
A meztelenül őrjöngések közül a legnagyobb visszhangja a Bazilikánál történteknek volt, a férfit gyorsított eljárásban garázdaság miatt el is ítélték. Megkérdeztük a Fővárosi Főügyészséget, hogy ez az eset miért más, mint az azóta történtek, miért pont neki kellett bíróság elé állnia.
Azt írták, hogy a férfi súlyosan ittas volt, az nem merült fel, hogy bármilyen egyéb kábító hatású szert is fogyasztott volna, ezért nem lehet egy kalap alá venni az azóta történt esetekkel. Vádat pedig azért emeltek ellene, mert garázdaságot követett el.
Arra a kérdésünkre, hogy minden ilyen esetben eljárást indít-e a rendőrség, az ORFK azt válaszolat: a tudatmódosító szerek hatása alatt álló személyek ellen, – akiket a mentők szállítanak kórházba – szabálysértési, vagy büntetőeljárás indulhat – ez csak az adott eset valamennyi körülményének ismeretében értékelhető.
Megosztás