Keresés

Hogyan lehet megélni a rászorulók megsegítéséből?

Használt farmer, matyódivat, Down-kóros kislányról szóló mese, online sajtó vakoknak, megfizethető, hamar elkészülő akadálymentesító. Több mint harminc magyar társadalmi vállalkozás mutatkozott be egy kiállításon Budapesten. Bemutatjuk a legérdekesebbeket. 

Mi a közös egy házi kencéket áruló boltban, egy farmereket újrafeldolgozó cégben, vagy egy biciklijavító műhelyben? Első ránézésre semmi, ha csak az nem, hogy mind ott voltak pénteken a NESsT Magyarország által szervezett kiállításon, amelynek célja a hozzájuk hasonló, úgynevezett társadalmi vállalkozások népszerűsítése volt.

A társadalmi vállalkozás egy Nyugat-Európában már elterjedt, Közép- és Kelet-Európában pedig épp kialakulóban lévő cégmodell. A lényege – és emiatt hasonlít a házikencés cég a biciklijavítóhoz -, hogy piaci körülmények között próbál kielégíteni egy társadalmi célt úgy, hogy a profitot visszaforgatja a vállalkozásba. Társadalmi vállalkozás példul a szekszárdi étterem, amelyik fogyatékos embereket foglalkoztat, vagy a budapesti szoftvercég is, amely vakok számára készít számítógépes szoftvereket.

20141003_135145

“Az, hogy ötvözi a nonprofit célokat az üzleti eszköztárral, az valami olyan potenciált rejt magában, amit más nem tud” – mondta Tóth Laura, a kiállítás egyik szervezője, a NESsT vállakozásfejlesztési menedzsere. A NESsT társadalmi vállalkozások fejlesztésével foglalkozik világszerte. Tóth szerint ezek a vállalkozások azért is előnyösek, mert az állam válláról vállalják át a terheket. A NESsT jelenleg 11 magyar társadalmi vállalkozást segít, de a kiállításon harmincnál is több magyar cég volt jelen. Kiválogattuk a legizgalmasabbakat, ismerje őket meg!

Minden darab kézzel készül – matyódesign

A vásár egyik kiállítója, a matyódesign hagyományos matyómintás pólókkal, táskával, felsőkkel érkezett. “A három matyó falu egyikében, Tardon készítünk kézzel matyóhímzéses ruhadarabokat” – mondta Németh Zsuzsa, a cég egyik képviselője. A ruhákat a térségben élő idős asszonyok készítik. A cég misszója az ő munkával való ellátásuk, illetve a tradicionális matyó hímzési technika megőrzése, és workshopok keretében történő továbbadása.

Az asszonyok nagy része a mezőgazdaságban dolgozik, de van olyan is, aki egész nap hímez nekik. “Minden darab kézzel készül” – mondta Zsuzsa. Minden egyes ruhadarabon címkézve van annak a vidéki néninek a fényképe, aki készítette, és az eredeti aláírása is. Jelenleg 16-an hímeznek a cégnek, köztük olyan fiatal lány is, aki a felmenőitől tanulta meg a hímzést.

20141003_144406

“A nénik nagyon örülnek, hiszen minden támogatás jól jön a mindennapokban.” – mondta Zsuzsa. A modernebb ruhadarabokra viszont furcsa szemmel néznek és idegen nekik a hagyományostól eltérő színhasználat is. “Dehát a matyó rózsa nem lehet fekete, csak piros!” – mondják. Pedig Zsuzsa szerint a matyodesign egyik fő vonulata az, hogy elrugaszkodnak a hagyományos színek használatától,. Hozzátette, hogy ezt mára már a hímzőasszonyok is belátták.

“A vásárlók nagyérszt középosztálybeli fiatal felnőttek, főleg nők” – mondta Zsuzsa, de hozzátette, hogy férfiak is egyre többen érdeklődnek, a fő célcsoport pedig a turisták. Hozzájuk viszonteladókon, az internetes webshopjukon és a belvárosi bemutatótermükön keresztül jutnak el.

Mozgássérültek között is van egy fizetőképes kereslet – Járhato.hu

“Mi mozgássérültek vagyunk, ez az akadálymentesítésről szól” – mondta Roszik Csaba, a Járható.hu projekt titkára. Céljuk a kerekes járművekkel közlekedők (kerekesszékesek, babakocsisok, gurulótáskások) mozgásának megkönyítése. Ezt úgy tervezik elérni, hogy akadálymentesítési szolgltatást nyújtanak boltoknak, üzleteknek.

Roszik szerint ezt másképp kell elképzelni, mint az állami akadálymentesítési projekteket, azoknak ugyanis horribilis költségeik vannak, és éppen ezért csak szigetesen épülnek. Ők egy egyszerűbb akadálymentesítésben gondolkodnak, egy lépcső például szerinte minimális ráfordítással akadálymentessé tehető. Egy speciális rámpát használnak, amelyet könnyű telepíteni az üzletek elé. Ezen kívül kínálnak egy csengőt is, amely kétirányú jelzésre alkalmas. A mozágssérült tud jelezni rajta a boltosnak, hogy jöjjön ki hozzá, a boltos pedig vissza tud jelezni, hogy tudomásul vette, mindjárt megy.

Roszik szerint az üzleti része a projektnek abból áll, hogy a boltok fizetnek az akadálymentesítésért, cserébe felkerülnek a projekt weboldalára, ahol egy mozgssérült utakat jelző űtvonaltervező is várja a látogatókat. “Mozgássérültek között is van egy fizetőképes kereslet” – mondta Roszik. Egyelőre Vácon tesztelik a projektet, és az ottani tapasztalatok leszűrése után viszik majd el a modellt máshová. Vácon eddig 45 üzlet lépett be a projektbe.

Nem vesszük hülyére a gyereket – Csimota Kiadó

A Csimota könykiadó 10 éve működik, gyerekek számára adnak ki az átlagtól eltérő témájú tankönyveket, mesekönyveket. “Nem didaktikusan nyúlunk a témához, hanem az irodalom nyelvén, nem vesszük hülyére a gyereket” – mondta Fodor Zsuzsa ügyvezető. A könyveik között van például jogi ismereteket mesésen tálaló könyv, de olyan témákkal is kiemelten foglalkoznak, mint a válás, az örökbefogadás, tolerancia és kirekesztés.

A célcsoportjuk az óvodás korosztálytól indul. “Komolyan vesszük őket, úgy gondoljuk, hogy nekik már komoly véleményük lehet” – mondta. Az egyik legkisebb gyerekeknek is ajánlott könyvük egy Down-kóros kislányról szól, az egyik legnépszerűbb pedig egy kislányról és egy kisfiúról, akik nem találnak barátokat.

20141003_140418

“Ezeket nagy számban nem lehet eladni, messze van a populáristól” – mondta Fodor. Könyvesboltokban ugyan megtalálhatóak, és iskoláknak  is próbálnak adni belőlük, de nehezen tartják el a kiadót. Leginkább iskolai workshopokon és fórumokon próbálják bemutatni a könyveiket a szülőknek.

Van egy kollégám, aki teljesen vak – Alko-Soft

“15 évvel ezelőtt a látássérült embereknek nagyon kevés lehetősége volt olvasni, de mára kinyílt előttük az internet és a számítógép világa – véli Dvariecki Bálint, az Alko-Soft igazgatója. Az e-mail küldés és a skype-beszélgetés adott számukra, mint ahogy a nagyon alapvető webböngészés is, az újságolvasás azonban sokuknak nehézséget okoz. A ő cégük társadalmi célja, hogy hozzásegítsék a látássérült embereket az információkhoz.

A cég októberben jelenteti meg eRikkancs nevű szoftverét, amely segít a látássérülteknek online, segítség nélkül megvásárolni és elolvasni az aznapi sajtótermékeket. A teljesen vakok cikkgyűjteményes formában használhatják, a gyengénlátoknak képeket is megjelenít majd Dvariecki szerint.

A projektjük része egy internetes felület is, ahol a látássérültek e-könyveket oszthatnak meg egymással, jelenleg kilencezer könyv érhető el. Dvariecki szerint fontos, hogy ezeket szintén látássérült emberek valósítják meg. “Én magam is gyengénlátó vagyok, és van egy kollégám, aki teljesen vak” – mondta. A cég azonban nagyrészt nem a látássérülteknek kínált szolgáltatásból él, hanem az egyéb IT-szolgáltatásaiból, amelyet cégeknek nyújt.

Ők tudják megfizetni, és nekünk is megérje – Re-Cikli Műhelyhálózat

Baktalórántháza kistérsége 38 ezer fős terület. “A tömegközlekedés elhanyagolható, ezért mindenki kerékpárral közlekedik télen-nyáron” – meséli Szerepi Anna, a Re-Cikli Műhelyhálózat munkatársa. Ők azt tapasztalták, hogy megfelelő szervízpontok nélkül a helyiek nem tudnak 15-20 kilométert utazni egy bicikli megjavításáért, ezért az ő céljuk az, hogy helyben nyújtsanak kerékpárjavító- és karbantatószolgáltatást. De kerekesszékeket és egyéb segédeszközöket is javítanak, a lakossági szolgáltatásokon kívül pedig vállalatoknak és helyi intézményeknek is dolgoznak, például önkormányzatoknak készítenek zászlórudakat.

20141003_143635

A műhelyhálózat árpilis óta működik. “Megváltozott munkaképességű emberek is dolgoznak nálunk, géplakatos képzést indítottunk nekik” – mondta Szerepi. A pénzük ugyan a vállalati megrendelésekből van, de azt elhatározták, hogy a lakossági szolgáltatást semmiféleképpen nem adják fel, és a fogyatékos kollégáik száma sem mehet egy szint alá. Az árképzésük folyamatos felülvizsgálat alatt van. “Ők tudják megfizetni, és nekünk is megérje” – mondta Szerepi.

A farmer örökéletű – Réthy Fashion

A Réthy Fashion standjánál farmerfelsők, kiskabátok, szoknyák láthatóak. Nem látszik rajtuk, de tulajdonképpen már mindegyik megjárta a szemetest. “Újrafelhasznált farmerekből készítünk olyan termékeket, amelyeket nem lehet kapni a piacon” – mondta Réti Éva művészeti vezető. A levetett farmerokat iskolai akciók keretében gyűjtik be, amelyet mindig összekötnek egy ökotematikáju előadássorozattal is. “A farmer örökéletű, nem bomlik le a szeméttelepen” – mondta.

Az összegyűjtött farmerokat egy kispesti, hátrányos helyzetűeket foglalkoztató intézetben kezdik feldolgozni. “Ezeket az embereket nem gyógyszerrel kell meggyógyítani, hanem munkát kell nekik adni” – mondta Réti. Ők szedik szét, mossák és válogatják a farmereket, cserébe fizetést kapnak.

20141003_132230

Második éve vannak a piacon a farmerből készült ruhákkal, Budapesten négy üzletük van, és egy webáruházat is működtetnek. Réti szerint fontos, hogy a termékeiken nem látszódhat, hogy újrahasznosított, mert ha ezt meghallják az amberek, anélkül, hogy látnak az adott ruhadarabot, akkor viszakoznak. Ezért az a céljuk, hogy minél több helyen megmutassák a termékeiket, Réti szerint már esküvői ruhát is rendeltek tőlük.

“El nem tudtam volna képzelni, hogy külföldről vásároljuk a farmert” – mondta Réti arról, hogy miért pont társadalmi vállakozást akartak indítani. “Ha valakinek társadalmi küldetéstudata van, az vagy benned van alapvetően, vagy nincs benned” – tette hozzá.

A legszegényebbeket célozzák meg

A NESsT által készített felmérés szerint az általuk támogatott cégekre jellemző, hogy túlnyomórészt vidéki nagyvárosokban működnek. A cégek tevékenyégeinek kedvezményezettei hátrányos helyzetű emberek, 35 százalékuk havi nettó 75 ezer forint alatt keres, 53 százalékuk pedig havi nettó  százezer forint alatt. Több mint a felük képtelen félretenni a havi jövedelmükből.

A NESsT felmérése szerint a támogatott cégek tevékenysége elsősroban a foglalkoztatottságukon segített, azaz többen jutottak álláshoz. Másodsorban a jövedelemhez jutásuk növekedett, például úgy, hogy dolgozni tudtak egy társadalmi vállalkozásnak. Végül pedig mint vásárlóknak csökkentek a költségei, mert olcsóbban jutottak hozzá ahhoz a szolgáltatáshoz, amire szükségük volt. A felmérés szerint összesen közel a felüknek nőttek a bevételei a társadalmi vállalkozásoknak köszönhetően.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!