Keresés

Nyílt levélben oktatják a képviselőket a civilek

A kormány a Jobbik szavazóira vadászik, amikor a bevándorlók ellen lázít – írja több menekültekkel foglalkozó szervezet a parlamenti képviselőknek eljuttatott nyílt levélben. Szerintük a kormány félreértelmezi a számokat, és embertelen gyakorlatot folytat. 

Nyílt levelet írt a parlamenti képviselőknek hat bevándorlókkal és menekültekkel foglalkozó szervezet, köztük a Magyar Helsinki Bizottság is. Az Országgyűlés holnap tart politikai vitát  „Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra” címmel, ám a szervezetek szerint a kormánypártok az elmúlt hetekben „méltatlanul homályban hagytak” bizonyos tényeket.

Először arról írnak, hogy méltatlan az utóbbi hetekben gyakran használt „megélhetési bevándorló” címke, „hiszen túlnyomó többségük valóban rettenetesen nehéz élethelyzete miatt kényszerül hazáját elhagyni”, a megélhetés pedig „természetes, méltányolható emberi törekvés”. Az ő „bűnbakká tételük önmagában igazságtalan, embertelen és társadalmilag káros, illetve erősíti a külföldiekkel szembeni ellenérzést”. A szervezetek szerint Magyarországot nem fenyegeti az a veszély, hogy sok, kulturálisan eltérő bevándorló költözik ide, mivel a 140000 bevándorlónak majdnem háromnegyede európai országból származik.

Bár szerintük is lehet és kell vitatkozni a bevándorlásról és a menekültekről, „a kormányzati kommunikáció mindeddig minden szakmaiságot nélkülözött, valójában csak a bűnbakképzést, a figyelem elterelését és a Jobbik szavazóinak megnyerését szolgálta”.

Félreértelmezik a számokat 

A levélben azt írják, hogy a Fidesz félreértelmezi az adatokat, mert bár két év alatt tényleg hússzorosára nőtt a menedékkérők száma, a valóban védelmet kapott külföldiek száma alig változott. Szerintük ez azért is van, mert Magyarországon sokan nem kapnak védelmet, akik más európai országokban igen, így a menedékkérők többsége meg sem várja a döntést, inkább továbbáll.

Ráadásul nem is költünk sokat menekültügyre, hiszen a költségvetés tavalyi 17 ezer milliárd forintos kiadási oldalának csak 1,5 tízezreléke ment erre a célra. A szervezetek szerint, ha menekültügyi válság lenne, annak a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal költségein is meg kellene látszania.

Azt írják, az sem igaz, hogy Magyarországon túl hosszúak lennének a menekültügyi eljárások, sőt: a 3-6 hónapos időtartam az egyik leggyorsabb Európában. Ha ezt tovább gyorsítanák, az „egyértelműen sértené az Emberi Jogok Európai Egyezményét”.

Embertelen gyakorlat

A szervezetek szerint a több hónapig menekültügyi őrizet mostani gyakorlata „egy embertelen, ésszerűtlen, költséges és a nemzetközi standardokkal ellentétes fogvatartás, és ma is érvényesek nagyrészt azok a súlyos kifogások, amelyeket a menedékkérők idegenrendészeti őrizetben történő fogvatartása miatt az Európai Bizottság, az Európai Emberi Jogi Bíróság és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) is megfogalmaztak”.

A menedékkérők automatikus őrizetbe vétele „elfogadhatatlan és kivitelezhetetlen, mert a menedékkérők nem bűnelkövetők, mert uniós szabályokba ütközik, és mert gyakorlati szempontból is lehetetlen mindenkit bezárni (…) A menedékkérőknek joguk van Magyarország területén maradni, amíg jogerősen el nem bírálják a kérelmüket” – írják.

Koszovóról kellene beszélni

A levél írói szerint viszont valóban jelentős kérdés, hogy mi legyen a szerb-magyar határt átlépő koszovóiakkal, akik jórészt tényleg nem jogosultak védelemre, noha azért jönnek el otthonról, mert a „hazájuk élhetetlen, és a függetlenség kivívásával nem tudott gazdasági szempontból marasztaló alternatívává válni”. Szerintük azért kérnek menedéket minden remény nélkül, mert az Európai Unió nem adott nekik vízumot a beutazáshoz, védelmet viszont nem adhatnak nekik, mert valóban nem üldözöttek. „Ameddig Koszovóban nem javul a helyzet és/vagy az új ország létrejöttében tevőleges szerepet játszó Európai Unió nem változtat vízumpolitikáján, a krízis fennmarad” – írják.

Ezt kellene csinálni

A szervezetek a levél végén javaslatokat is tesznek. Szerintük Magyarországnak többek közt

  • fel kell lépnie, hogy az EU-s fejlesztési politika élhető hellyé tegye Koszovót,
  • pénzügyi és szakmai segítséget kell kérnie az EU-tól a szerb-magyar határon kialakult helyzet miatt,
  • az EU-val együtt fel kell lépnie azért, hogy Szerbia együttműködjön a koszovóiak visszatérésében és biztonságuk szavatolásában
  • meg kell reformálnia a menedékkérők elhelyezésére szolgáló intézményrendszert és
  • kerülnie kell a menedékkérők őrizetét.

 

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!