Ha a méhkeréki lakosok vasárnap úgy döntenek, az önkormányzat kezdeményezni fogja, hogy vegyék vissza a Kliktől a helyi általános iskolát. A román többségű település polgármestere szerint csak így élhetik meg a nemzetiségi identitásukat, de az átvételhez a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatával is meg kell küzdeniük.
Vasárnap népszavazást tartanak Méhkeréken arról, hogy 2016 őszétől visszavegyék-e a helyi kétnyelvű általános iskolát a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik). A román többségű Békés megyei település polgármestere, Tát Margit az Abcúgnak azt mondta, elvi okok miatt szeretnék visszakapni az iskolát. „Nincs problémánk a Klikkel, mert minden forrást megadnak, amire szükség van, de legyünk őszinték: egy állami szerv sosem fogja úgy védeni a nemzetiségi identitást és a szellemi nevelést, ahogy egy települési önkormányzat” – mondta.
A méhkeréki önkormányzat 2014 óta átalakult nemzetiségi önkormányzatként működik, ami azt jelenti, hogy a nemzetiségi és a települési önkormányzat nem vált szét. Tát szerint rajtuk kívül csak a rátkevei önkormányzat ilyen, ahol német nemzetiségi önkormányzat működik. „2006 és 2014 között nem létezett ez az intézmény Magyarországon. Azért hozták vissza, hogy gyakorolhassuk a nemzetiségi önkormányzati jogainkat, de az identitásunk megéléséhez az iskolára is szükség van. Ez egy óriási elvi kérdés” – mondta Tát, még akkor is, ha egyébként a tanárok így is odafigyelnek a nemzetiségi nevelésre.
Méhkeréken 2014-ben már jelezték, hogy átvennék az iskolát a Kliktől, ehhez azonban a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának (MROÖ) támogatására is szükség lett volna, amit nem kaptak meg. Tát szerint azért, mert az MROÖ maga is átvenné az intézményt, vagyis az MROÖ és a nemzetiségi települési önkormányzat egymással versenyez az általános iskoláért. „Látják, hogy Méhkeréken mekkora erő van, hiszen a lakosság több mint fele román nemzetiségűnek vallja magát, és a testületben is mindenkit nemzetiségi szervezet jelölt. Szeretnék átvenni az iskolát, mert így könnyen kapcsolatba tudnak kerülni a szülőkkel. De ahhoz, hogy megkapják, támogatnunk kellene őket, és fordítva. Vagyis az a legvalószínűbb, hogy marad a Kliknél” – mondta Tát.
Ezért azt reméli, a népszavazás majd megmutatja, hogy a településnek szüksége van az iskolára. „Alkotmányos alapelvekről szól” – mondta a népszavazásról, amivel azt is jelezni akarják az állam felé, hogy biztosítson ugyanolyan költségvetési feltételeket az átalakult nemzetiségi önkormányzatoknak, mint a hagyományos településeknek. Ha vasárnap a lakosok felhatalmazást adnak az önkormányzatnak, elindítják az átvételi eljárást, amit májusig kell lezárni.
Van, ahol inkább lepasszolnák az iskolát
Az állam 2013-ban vette át az iskolákat az önkormányzatoktól. Az oktatás „tartalmi” részét mindenkitől elvonták, a működtetést viszont csak a 3000 fő alatti településektől és a szakképző iskoláktól vállalták át automatikusan. Bár Méhkerék is ilyen volt, kérésükre 2014 augusztusáig működtetők maradhattak, 2015-ben viszont elvették tőlük ezt a jogot. Ugyanakkor van olyan település, ahol épp azon fáradoznak, hogy átadják a nyakukon maradt intézmények működtetését az államnak, mert nem tudják tovább finanszírozni őket.