Segélykérő forródrót a tengeren hánykolódó menekülteknek, közösségi konyha egzotikus ízekkel vagy egy szabad szoba a lakásban – Ausztriában és Németországban az önkéntes szerveződések már rég meghaladták az egyszerű adománygyűjtést. Vannak orvosok, akik nyugdíjasként is naponta gyógyítják a menekülteket, egyetemisták, aki összedobtak nekik egy internetkávézót, és focicsapat, amely menekültekből toborzott játékosokkal nyeri a meccseit.
Anja Damerius irodájában a siegen-i egyetemen már korán reggel csörög a telefon. Egy idős nő szeretne felolvasni menekült gyerekeknek. Később egy környékbeli család telefonál, hogy ételt szeretnének hozni. “Jöjjenek csak” – mondta. „Játékot hoznak? Hagyják a templomban, a raktár már megtelt.”
A német egyetemista tulajdonképpen semmi különlegeset nem tervezett nyárra, csak pihenést, alvást, némi bulizást. Helyette azonban reggeltől estig dolgozik, ugyanis ő lett a koordinátora annak az egyetemi programnak, amelynek keretén belül menekült gyerekeknek adnak menedéket a kampuszon.
Németországban és Ausztriában több olyan civil kezdeményezés is elindult, amely az adományozáson túl is próbál segíteni az országba vetődött menekülteken. Segélyvonal a tengereken hánykolódóknak, közösségi konyha egyéni receptekkel. A Spiegel cikkének segítségével kiválogattuk a legérdekesebbeket.
Siegen
A régiós kormány közel kétszáz menekültet helyezett el ideiglenesen a siegen-i egyetemen. Párnapos ottlétet terveztek, ezt azonban már bőven meghaladták, a menekültek köré pedig egész ellátó rendszer fejlődött ki a diákokból. A diákszövetség intézi az étkeztetést az egyetemi kávézón keresztül, nyelvkurzusokat szerveznek, a város pedig az egészségügyi ellátást biztosítja.
Két informatikus laptopokat hozott, és felállítottak egy sátrat, ahol a gyerekek videózhattak, a szülők pedig felvehették a kapcsolatot a hozzátartozóikkal az interneten. Holger Burckhart rektor szerint az egyetemek közintézmények, emiatt pedig felelősségük van abban, hogy segítsenek. “Így visszaadhatunk valamit a társadalomnak” – mondta.
Hanau
Hagen Kopp egy 55 éves raktáros egy zsúfolt kis irodában ül, a fülén fejhallgató, a pólóján egy felirat: “Nem létezik illegális ember”. Kopp két, a Watch the Med projektben dolgozott, amelyet úgy lehetne fordítani, hogy “Figyeld a Földközi-tengert”. Azt vizsgálta, hány menekült fullad bele a tengerbe, miközben Európa partjait akarják elérni
2013-ban 366 menekült halt meg Olaszország partjainál, és ezután Kopp néhány kollégájával úgy döntött, figyelni nem elég: megalapították a segélyhívót. Ez egy nem hivatalos forródrót, amelyet bajban lévő menekültek hívhatnak a Földközi-tengerről.
A forródrót száma ki van függesztve a Földközi-tenger melletti táborokban, és online is hirdetik. Majd minden nap hívják őket kétségbeesett emberek lélekvesztőkről, amelyek a tenger közepén hánykolódnak, műholdas telefon azonban van rajtuk. Jelenleg több száz önkéntes dolgozik a programban, és várja a hívásokat, hogy aztán megadhassa a koordinátáikat a parti őrségnek, és további hívásokkal noszogassa is őket arra, hogy induljanak el, és mentsék meg őket. “Nem hagyjuk abba, amíg nem érnek biztonságba”- mondta Kopp.
Berlin
Még két évvel ezelőtt, amikor Berlin egyik főterén menekültek táboroztak, néhány diák elhatározta, hogy ők közösségi étkezéssel tudnának a legjobban segíteni rajtuk. Mert ez apolitikus, globális és szórakoztató – mondta egyikük. Recepteket gyűjtöttek, szakácskönyvet írtak olyan ételekből, amelyeket menekültek készítettek, végül pedig közös étkezéseket szerveztek.
Kéthetente egy-egy menekült főzi náluk a saját országa specialitását, a résztvevők pedig 45 euró hozzájárulást fizetnek, ebből a szakácsnak is jut. Mouhamed Tanko Nigerből származik, tíz bátyja és egy nővére van, de rajta kívül egyik sem tudott eljutni Európába. Róluk az étkezés végén mesélt a 15 vendégnek, akik összegyűltek, hogy megkóstolják a főztjét. De még a nagyapja is szóba került, aki szerinte annyi pálmaolajat fogyasztott az élete során, hogy 100 évesen sincs szüksége szemüvegre.
A program a kezdetek óta kinőtte magát. Akik az elején diákként vettek részt a szervezésében, ma már teljes munkaidőben dolgoznak a projekten, amely adományokból tartja fent magát. Manapság már több mint száz ember szokott részt venni az étkezéseken.
München
Mathias Wendeborn vakációja valójában azt jelenti, hogy több időt tud tölteni menekültekkel. Az 56 éves gyerekorvos egy volt katonai barakkban alapította meg a praxisát – más orvosokkal együttműködve -, és menekült embereket látnak el.
A praxis minden nap nyitva tart, közel 70 orvos vesz részt Wendeborn programjában. A többségük nyugdíjas vagy fiatal medikus. A betegségek hasonlóak ahhoz, amelyekkel Wendeborn a saját praxisában szembesül: láz, köhögés, fájó torok. De ennél többet is látnak: sokaknak vannak sebhelyeik, vagy pisztolygolyó által okozott sérüléseik. Egy menedékkérő például véres, megsebzett talppal érkezett Wendebornékhoz. Kiderült, hogy több száz kilométert tett meg cipő nélkül.
Schwabhausen
A schwabhauseni focicsapat 3:1-re verte az ellenfél Münchent a régiós bajnokságban. Az edző és a játékosok egymás karjaiban kötöttek ki, köztük a Maliról származó Kanteh Buba is. A 20 éves Kanteh és honfitársa, Zoumana Fofana majd egy éve érkeztek Afrikából Európába. Egy konténerekből álló menekülttáborban helyezték el őket a kis Schwabhausen közelébe.
Kanteh, Forfana és pár másik menedékkérő egyik nap úgy döntöttek, megnézik a focicsapat edzését. Végül rákérdeztek az edzőnél, hogy nem állhatnának-e be ők is. Franz Gottwald edző pedig azonnal igent mondott, nagy szüksége volt ugyanis játékosokra. A csapattársak angolul, németül és kézjelekkel kommunikáltak egymással a pályán, de a dolog működött.
A menekültek azóta hivatalosan is az egyesület játékosai, a csapatársak pedig nem csak a Whatsapp csoportjukba léptették be őket, hanem bulizni is velük járnak. “Barátok vagyunk” – mondta Kanteh.
Bécs
A lakóközösség tagjai a kanapén ültek, és nevetve tervezték, mit fognak csinálni aznap este. A beszélgetés pont úgy hangzott, mint ahogyan bármely normális lakótársi kapcsolatban elhangzana, a bécsi lakásban élők azonban különleges helyzetben vannak.
Patricia és Simone osztrákok, Uche Daniel azonban Nigériából származó menekült. Csak két hete találkoztak az osztrák Flüchtlinge Wilkommen (Üdvözöljük a menekülteket) programban. A kezdeményezés menedékkérőket és menekülteket helyez el olyan lakásokban, amelynek lakói szívesen látják őket, és szabad szobájuk is van. Így a menekülteknek nem kell az amúgy egyre zsúfoltabb osztrák menekülttáborokban lakniuk, ahol sokszor ágy sem jut nekik.
“Csodálkozom, hogy ezt miért nem csinálták korábban” – mondta Simone – “az embereknek sátrakban kell aludniuk, amikor annyi szabad szoba van”. A programot tíz hónappal ezelőtt alapították Németországban, Ausztriában pedig az év elején mutatkozott be. A két országban összesen több mint 70 menedékkérőt és menekültet kvártélyoztak be önként jelentkező lakóközösségekbe. A lakbért néhol adományokból állják, sok esetben pedig az új lakótárs is beszáll a költségekbe.
Daniel szerint Simone és Patricia vendégszeretete elfeledteti vele azt, hogy néhányan ellenségesen fogadták őt az országban. “Idővel sok mindent tanulhatok tőlük” – mondta.
Forrás: Spiegel, Aljazeera
Megosztás