Idén is több ezren vonultak a leszbikusok, melegek, transzszexuálisok, biszexuálisok és queerek jogegyenlőségéért a 21. alkalommal megrendezett Budapest Pride-on. A homofóbia elleni tüntetés helyett már jóval inkább egy óriási karneválra hasonlító felvonuláson nem történt atrocitás, még a szokásos kordonok mögüli mocskos buzizó bekiabálások is elmaradtak. A szervezőkben és a résztvevőkben pedig egyre erősebb a vágy, hogy végre kordonok és rendőrsorfal nélkül lehessenek büszkék a másságukra.

Délután három órakor kezdett gyülekezni a tömeg a lezárt Andrássy út végén a jó másfél óra múlva startoló 21. Budapest Pride-ra, Közép-Európa egyik legnagyobb és legrégebbi melegfelvonulására. Az Andrássy úton az Oktogonig, aztán a Nagymező utcától a Parlamentig vonuló Pride-on a megszokott karneváli hangulat uralkodott. A szervező LMBTQ (Leszbikus, Meleg, Transzszexuális, Biszexuális és Queer) aktivistái a Kossuth téren, több ezres tömeg előtt tartott beszédeikben főleg a kormány kirekesztő családpolitikáját kritizálták, amely egy férfi és egy nő kapcsolatára szűkíti a család fogalmát – megtagadva ezzel a családi élethez való jogot a homoszexuális emberektől.
A Budapest Pride közönségét azonban leginkább a felvonulók biztonságát garantálni hivatott kordonok és a fokozott rendőri jelenlét foglalkoztatták – szükségességükről a rendezvény Facebook-eseménye alatt is komoly vita indult.

Inkább szeparál, mint véd?
Úgy tűnik, a Budapest Pride résztvevőit egyre inkább zavarja, hogy elszeparálva, rendőrsorfallal megerősített kordonok között kell vonulniuk Budapest utcáin. Az LMBTQ emberek jogegyenlőségéért megrendezett fesztivál már évek óta fokozott rendőri készültség mellett, a város többi részétől hermetikusan elzárt útvonalon vonul végig a városon – ebből van elegük sokaknak helyszíni tapasztalataink szerint.
A rendőrség 2009-től használ kordonokat a Pride biztosítására, miután 2008-ban több száz radikális ellentüntető támadta meg a melegfelvonulás résztvevőit, és csaptak össze rendőrökkel, támadtak meg politikusokat és vertek szét rendőrautókat. 2010 óta azonban súlyosabb attrocitások egyik felvonuláson sem történtek, ezért is kezdtek el egyre többen érvelni a kordonok eltüntetése mellett

Az idei felvonuláson részt vevő 26 éves Gyöngyi egyenesen felháborítónak tartja, hogy kordonok közé van szorítva a felvonulás, szerinte ez elidegeníti és elrejti a felvonulókat a város társadalmától. „És ezt úgy mondom, hogy ott voltam a 2008-as melegfelvonuláson is, ahol tényleg komoly attrocitások érték a felvonulókat. Azóta viszont sok minden megváltozott” – mondta. Gyöngyi már a tavalyi felvonulásnál is problémának érezte, hogy nagyrészt kihalt mellékutcákon vonult a tömeg, és szerinte rossz irány, hogy akik nem vesznek részt a felvonuláson, azok – annak túlbiztosítottsága miatt – leginkább az útlezárások és a menetrend-módosítások miatt idegeskednek.
A rendőrség ragaszkodik hozzá
Úgy tűnik, a Budapest Pride szervezői is azt szeretnék, ha jövőre már kordonok és az útvonal környéki utcák lezárása nélkül vonulhatna a fesztivál. Az LMBTQ fesztivál szervezőcsapatának szóvivője, Karlik Cintia már a felvonulás végpontján, a Kossuth téren felállított színpadon tartott beszédében elmondta, hogy a szervezők hiába kérték többször, a rendőrség nem vállalta a rendezvény kordonok nélküli biztosítását. „Jogunk van biztonságban lenni és szabadnak lenni egyszerre” – fűzte hozzá dühösen Karlik.

Egy másik felvonuló, a huszonéves Kata szerint azonban naiv optimizmus azt gondolni, hogy nincs szükség kordonokra. „Bármennyire is szeretnénk, nem lehet ma még részt venni egy melegfelvonuláson, anélkül, hogy az emberek ne szorulnának a kordonok és a rendőrök nyújtotta védelemre. Ez egy szükséges rossz” – mondta, majd hozzátette: attól tart, ha jövőre nem lenne ennyire körbebiztosítva a felvonulás, az attrocitásokhoz vezetne, azok pedig elijesztenék az LMBTQ-mozgalomhoz lazábban kapcsolódókat, vagy mondjuk a gyerekes családokat a részvételtől. „Én sem érzem magam túl jól ennyi rendőr láttán, de inkább ők, mint az a 20 bőrfejű” – tette hozzá.
Az idei Pride résztvevői között voltak olyanok, akik már nem is emlékeznek arra, milyen volt, mikor a felvonuláshoz szabadon csatlakozhatott bárki, ha éppen ahhoz támadt kedve. Egy 17 éves lánynak ez a második felvonulása, és egyáltalán nem is tudott arról, hogy volt olyan év, amikor nem voltak kordonok a Pride-on. Pedig a résztvevőkön az egész felvonulás alatt látszott, hogy mennyire örülnek egy-egy támogató integetésnek az útvonalat szegélyező lakások ablakaiból. Még az Oktogon két végében a kordonokra tapadó bámészkodókat is szivárványszínű zászlók lengetésével és a levegőbe dobott puszival üdvözölték.
