A magyar kisvállalkozások elsöprő többségét családi vállalkozások adják, mégis alig tudunk valamit a működésükről, a kihívásaikról és az őket működtető emberekről. A kilencvenes években indult családi vállalkozások tömegei néznek szembe mostanában az utódlás kérdésével, azonban egy, a Tárki Társadalmi Riportjában frissen megjelent kutatás szerint nem az utód kiválasztása, hanem a cégvezetés elengedése a legnehezebb a leköszönő főnököknek. Közben azok a családi vállalkozások lehetnek sikeresebbek, amelyek a családtagok mellett vagy helyett képesek külső szakembereket is bevonni az operatív munkába.
A családi vállalkozások a magyar gazdaság működésének alappillérei: az összes magyar vállalkozás 83 százalékát alkothatják. A jelentőségük ellenére viszont viszonylag keveset tudtunk eddig ezeknek a vállalkozásoknak a működéséről.
Ezen próbáltak segíteni a „Családi vállalkozások Magyarországon” című, a Tárki legfrissebb, 2018-as Társadalmi Riport kötetében megjelent tanulmány szerzői. Weiszt Attila és Drótos György kérdőíves kutatással térképezte fel a hazai családi vállalkozások működését 2017 szeptembere és 2018 februárja között. Ennek a kutatásnak az eredményeit ismertetjük most részletesebben.
Családi vállalkozásnak már azokat a vállalkozásokat is nevezhetjük, ahol a cég legalább 50 százalékos családi tulajdonban van, de ezen belül az igazi családi vállalkozásoknál
- legalább két családtag dolgozik a cégben,
- akik lehetőleg legalább két különböző generációhoz tartoznak,
- a vállalkozás működtetői pedig a családon belül szeretnék megtalálni utódaikat
A családi vállalkozások nagy része, 91 százaléka kisvállalkozás, az ennél nagyobb cégekre: közép- és nagyvállalatokra már nem annyira jellemző a családi tulajdon.
Tömegesen kiöregedő alapítók
Egy átlagos családi vállalkozásban két generáció dolgozik együtt, a cég alkalmazottai közül pedig 2-3 fő kerül ki a családból. A vállalkozás tényleges vezetésében átlagosan két családtag vesz részt.
Magyarországon történelmi okokból hiányoznak a nagyon régi hagyományokra visszanyúló családi vállalkozások. A cégek többsége a rendszerváltás után jött létre, és maximum a kis- és közepes vállalkozások töredékének és néhány nagyvállalatnak van régebbre, a szocializmus idejére, vagy még ritkábban 1947 előttre visszanyúló előtörténete.
A családi vállalkozások egyik legnagyobb kérdése az utódlás: a cégek tulajdonosai abban látják a vállalkozás sikerességének a kulcsát, hogy egy családtagjuk működtesse azt tovább.
A 2010-es évek kulcsfontosságú időszak ebből a szempontból, a kilencvenes években vállalkozni kezdők ugyanis nagyjából mostanra érik el azt a kort, hogy tömegesen szembesüljenek az utódlás kérdésével.
Nehéz átengedni, amit évtizedeken át építettek
Nem meglepő, hogy a családi vállalkozások többsége (71 százalékuk) azt szeretné, ha mind a tulajdon, mind a vállalkozás vezetése a családban maradna. Ha azonban ez nem működik, még mindig többen vannak azok, akik inkább idegen kézbe adnák a tulajdont és az ügyvezetést is, mintsem, hogy vegyes formában rendezzék a vállalkozás jövőjét. Kevesen vannak, akik hajlandóak külső kézbe adni csupán a tulajdont vagy az ügyvezetést.
Érdekes, hogy a megkérdezett vállalkozók nem az utódok megtalálását, hanem a vállalkozás vezetésének és tulajdonlásának érzelmi elengedését találták a legnehezebbnek, amikor az utódlásról kérdezték őket.
A családi vállalkozás alapítói-tulajdonosai ugyanis erősen kötődnek a vállalkozásukhoz, ezért nehezen adják ki a kezükből az irányítást. Az érzelmi elkötelezettség maximum csak akkor kezd csökkenni, amikor a régi vezető már háttérbe vonult a cég életéből.
A visszavonulás azonban általában nem teljes visszavonulás, a kiöregedett főnök felhalmozott tudása és kapcsolati tőkéje miatt a cég és a család ezt nem engedheti meg magának. A gond azonban akkor van, ha a régi vezető az operatív vezetésben továbbra is részt akar vállalni, mert az érkező utóddal ez könnyen hatalmi káoszhoz vezethet. Pedig a kutatás egyik tanulsága, hogy a magyar családi vállalkozók között sokan vannak, akik nehezen engedik ki a gyeplőt a kezükből.
A cégvezetők átlagosan 54 éves koruk körül kezdenek el foglalkozni az utódlás kérdésével, és 61 év körül érnek a folyamat végére. A kutatók azonban azt találták, hogy bár a magyar családi cégek jó része most áll utódlási döntés előtt, „nem tudják, mi legyen a választott kimenet és ki legyen az utód.”
Ha az utódlási folyamat sikeresen lezajlik, az a családi vállalkozás életében egy elég pozitív fordulat: a szerzők szerint a magyar családi vállalkozások megújulnak az utódról való döntés meghozatala után, a család, ha lehet, ilyenkor még jobban kötődik a vállalkozáshoz: a fejükben ekkor ugyanis már „generációkon átívelő, hosszú távú családi dinasztikus tervek” járnak a vállalkozás jövőjével kapcsolatban.
Döcögős a továbblépés a kicsiből a középbe
A kutatási eredmények alapján azok a családi vállalkozások sikeresebbek, ahol a családok a leginkább kötődnek a céghez, de van kiforrott utódlási tervük, és a leköszönő tulajdonos-vezető képes visszavonulása után kiengedni az irányítást a kezéből. Legalábbis, ami a napi vezetési feladatokat illeti.
Úgy tűnik, azok a családi vállalkozások nyújtanak jobb gazdasági teljesítményt, ahol a működtetésbe ugyan sok családtag bevonódik, a vezetésbe viszont kevesebben. A professzionalizálódó családi vállalkozásban a „családi tanács” a napi vezetőségi döntéshozatalba és stratégiai kérdésekbe nem szól bele, inkább a támogató hátteret nyújtja.
A szerzők szerint a családi vállalkozások jelentőségét nemcsak a számuk adja, hanem az a tény, hogy egy bizonyos szintig nagyon sikeresek tudnak lenni.
Ezek a vállalkozások ugyanis gyorsan képesek „mikrovállalkozásból erős kisvállalkozássá fejlődni”, ha az alapítók a következő generációkból egyre több családtagot tudnak bevonni az operatív munkába.
Amit viszont a kutatás szerint nehezen tudnak meglépni a családi kisvállalkozások, az pont a következő fejlődési szint: kicsiből középvállalkozássá válni. Ehhez az kellene, hogy a vezetőségbe a családtagok mellé vagy helyére külső, családon kívüli szakértelmet vonjon be a tulajdonos. Ezt viszont egyelőre kevés családi vállalkozás teszi meg.
A Társadalmi Riport című tanulmánykötet digitális formában, fejezetenként elérhető a Tárki honlapján. A bemutatott tanulmány is itt olvasható teljes terjedelmében.
Megosztás