Nem szólhatnak a rendőrök arról, ha szexuális erőszak gyanújával nyomoznak óvodában, iskolában, egy gyermekotthonban pedig általában esély sincs rá, hogy elkülönítsék a veszélyeztetett gyerekeket. Leggyakrabban viszont családon belül történik a szexuális zaklatás, ami gyakran csak évek múltán tudatosul az áldozatban. Interjú Szilvási Tímeával, aki a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon vezeti a kiskorúak ellen elkövetett nemi bűncselekmények felderítését és vizsgálatát.
Egyre több olyan eset kerül a nyilvánosság elé, amikor iskolai, óvodai, árvaházi nevelő molesztált kisgyerekeket. Valóban több ilyen eset van, vagy csak nagyobb a rájuk irányuló figyelem?
1o éve foglalkozom nemi erkölcs elleni bűncselekmények nyomozásával és vizsgálatával a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon, ez idő alatt két ilyen eset volt. Hivatalos országos statisztika nincs, arról nem tudok nyilatkozni.
Ha egy dolgozót nemi erőszakkal vádolnak, és nyomozás indul ellene, akkor annak lezárultáig mi történik vele? Felfüggesztik az állásából, vagy dolgozhat tovább, mint a budakeszi óvóbácsi (őt végül tavaly novemberben vették őrizetbe, mert állítólag a csendespihenő alatt nyúlkált egy kislány bugyijában)?
Ezt mindig az intézmény maga dönti el, a nyomozó hatóságnak nincs ebbe beleszólása. Ezt én nem is bánom. Azt továbbra is szem előtt kell tartani, hogy az ártatlanság vélelme mindenki megillet. A nyomozás megindításáról – hacsak nem az intézmény a feljelentő -, nincs tájékoztatási kötelezettsége a nyomozóhatóságnak.
Tehát se a szülőknek, se a gyerekeknek, se a kollégáknak nem mondanak semmit?
Csak akkor mondjuk el az intézményvezetőnek, ha megkeresnek minket. A gyermekvédelmi jelzőrendszernek a rendőrség is a tagja, ahogy például az óvoda, az iskola, az egészségügyi intézmények is, ezek mind kapcsolatban állnak egymással. Ha egy veszélyeztetett gyermekkel találkozik a nyomozó hatóság az eljárása során, akkor jeleznie kell a gyámhivatalnak, így a jelzőrendszeren keresztül erről értesül az érintett intézmény is. A nyomozó hatóság viszont nem teheti meg, hogy közvetlenül felhívja az intézmény vezetőjét azzal, hogy XY ellen nyomozás indult.
Miért jó dolog az, ha a rendőrség nem értesítheti közvetlenül az óvodát, az iskolát, hanem további köröket kell futni?
A büntetőeljárási törvény erre nem ad lehetőséget. Bárki tehet feljelentést, bárki ellen. A nyomozás megindítása azonban nem jelenti azt, hogy a későbbiekben a nyomozóhatóság tudja közölni a megalapozott gyanút is. A nemi erkölcs elleni bűncselekményekkel óvatosan kell bánnunk.
Egy pedagógus milyen jelekből tud arra következtetni, ha a csoportjába járó gyermek szexuális erőszak áldozatává vált?
Nagyon nehéz dolga van egy iskolának, óvodának. Nem feltétlenül van a bántalmazott gyermeken külsérelmi nyom, de ha még van is, például a nemi szerven, azzal nem feltétlenül találkozik egy pedagógus.
A lelki nyomok észrevehetőbbek?
Egy magatartásváltozásnak lehet másféle előzménye, oka is. Ha egy gyermek szexuális bántalmazásban nő föl, természetesnek veheti, hogy egy apa, anya, vagy nevelőszülő szexuálisan közeledik hozzá, és azt hiszi, ez máshol is így van. Folytattunk egy olyan nyomozást, amelyben a sértett csak az évek múlásával jött rá, hogy az annyira nem természetes, hogy őt az apukája, anyukája “így” szereti.
A btk. novemberi módosítása értelmében a szexuális bűncselekmények nem évülnek el. Ez a gyakorlatban mit jelent a rendőrség számára, hogyan tudnak nyomozni 20-30 évvel ezelőtti ügyekben?
Az eltelt idő ugyan megnehezíti a bizonyítást, de ugyanaz a nyomozási protokoll, mint minden más szexuális bűncselekmény kapcsán. Lehetőség szerint először szakértő vizsgálja meg a sértettet, de az, hogy a nyomozó hatóság a helyszínen ennyi idő elmúltával nyomot találjon, az kizárt.
Hol van a határ, mi számít szexuális bűncselekménynek? Hivatalosan hogyan lehet meghúzni a határt egy kedves simogatás és egy bűncselekmény között?
Sokáig nem volt ehhez pontos támpont, de a büntető törvénykönyv módosításával megfogalmazta a törvényalkotó ezeknek a bűncselekményeknek az alapját. A fogalom neve: szexuális cselekmény. Ebbe minden olyan cselekmény belefér, ami az elkövető nemi vágyát felkelti, fenntartja, kielégíti. Nagyon széles a paletta: egy nemi szerv megsimogatásán keresztül a közösülésig minden belefér ebbe a spektrumba.
A Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon hány ember foglalkozik ezeknek az ügyeknek a felderítésével, vizsgálatával?
Velem együtt nyolcan vagyunk az általam vezetett alosztályon, ebből három nő és egy férfi foglalkozik kifejezetten nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményekkel. Az alosztályomon a nők egyértelműen ezzel akartak foglalkozni: talán női mivoltukból adódóan empatikusabbak. Azért jó, hogy van egy férfi is a csapatban, mert a kisfiú sértettek és a férfi gyanúsítottak könnyebben kommunikálnak vele.
Milyen felkészítést kapnak a szexuális bűntényekkel foglalkozó rendőrök?
Én 1995-ben végeztem a rendőrtiszti főiskolán, akkor volt pszichológiai felkészítésünk, de inkább kihallgatási technika, ilyesmi. A nemi erőszakra vonatkozóan nincs külön képzés, úgyhogy csak abszolút öntevékenyen, önképző körökben tudunk ezzel foglalkonzi: tapasztalunk, beszélgetünk, napi szinten konzultálunk pszichológus szakértőkkel.
Mi a legnehezebb a szexuális bűncselekmények felderítésében?
Ezek a cselekmények jellemzően négyszemközt történnek: van egy állítás és van egy tagadás egymással szemben. Ekkor az igazságügyi szakpszichológus tud segítségünkre lenni, akit minden alkalommal kirendel a nyomozóhatóság mind a sértett, mind a gyanúsított vizsgálatára.
Egy igazságügyi szakpszichológus általában egyetlen alkalommal, egy-két óra erejéig találkozik az áldozattal. Ennyi idő alatt hogyan tud megalkotni egy olyan szakvéleményt, amely esetleg döntő erejű is lehet egy tárgyaláson?
Nem a nyomozóhatóság kompetenciája eldönteni, illetve meghatározni, hogy az igazságügyi pszichológus szakértő mennyi ideig vizsgálja a sértettet vagy a gyanúsítottat. A saját szakmai ajánlásai, saját szakmai metodikája mentén halad egy ilyen vizsgálat során a pszichológus szakértő. Ha megfelelően tud válaszolni a szakértő a nyomozóhatóság kérdéseire, akkor minden rendben.
Milyen kérdéseket szoktak feltenni?
Amit csak szeretnénk, alkalmazkodunk az ügyek egyediségéhez, de vannak olyan kérdések, amelyeket minden kirendelés alkalmával felteszünk a szakértőnek. Milyen a sértett vagy a gyanúsított személyisége, kapcsolatrendszere? Milyen a sértett feljelentettel való viszonya? Mennyire élményszerű a sértett elmondása? Mennyire hajlamos a hazugságra? Szenvedett-e traumát? Elképzelhető például olyan eset, amikor nem feltétlenül látható a szexuális trauma, mert a család csak elsikálja az ügyet. Például – a gyerek védelmében – soha nem mondják ki a családtagok, hogy ez nem jó, ezt a törvény bünteti, azért börtönbe lehet kerülni. A gyerekben így nem keltenek olyan érzést, amit traumaként kellene megélnie, más jelekből lehet következtetni az elkövetett bűncselekményre. Elég árnyalt képet lehet adni egy gyerekről, általában 2o-3o oldalas szakértői vélemények születnek.
Magyarországon kevés igazságügyi szakpszichológus van. Hogyan választják ki őket, hogy biztosan ne legyenek elfogultak se a sértettel, se a gyanúsítottal szemben?
Praktikus okokra kell hagyatkoznunk, most már megvan a 3-4 bejáratott szakpszichológusunk, akikkel általában együtt dolgozunk De mondjuk egy hétvégi forró nyomos eseménynél, amikor minden leáll, és egyik szakpszichológusunk sem ér rá, akkor nagy bajban vagyunk.
Ilyenkor mit csinálnak? Google-öznek maguknak egy szakpszichológust?
Pontosan. A kamarának van egy szaknévsora, onnan tudjuk kinézni. Volt már olyan eset, hogy hétvégén két órát telefonálgattunk. A rendőrségnek is és az igazságügyi szakpszichológusnak is elfogultság nélkül kell a munkáját végeznie. Amennyiben elfogultság merül fel és ez bebizonyosodik, úgy azt a személyt (rendőrt, pszichológust) ki kell zárni az eljárásból.
Milyen egy forrónyom egy szexuális bűncselekmény esetében?
A hatóság saját észlelése, illetve feljelentés, bejelentés alapján kerül egy adott bűncselekmény a nyomozóhatóság látókörébe. Például péntek este történik egy erőszak, bekopog valaki a kapitányságra, és ha a mi hatáskörünket állapítják meg, rögtön beindul a gépezet. A forrónyomos szolgálat tart helyszíni szemlét, rögzítik a nyomokat, különféle anyagmaradványokat, valamint a sértett vizsgálatára minél előbb pszichológus szakértőt rendel ki, tanúkat hallgat ki.
Ki szokott általában bejelentéseket tenni?
Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, vagy cselekvőképtelen, akkor jogszabály határozza meg azt, hogy ki tehet feljelentést. A gyakorlatban az apuka, anyuka, vagy nevelőanyuka, nevelőapuka teszi meg a feljelentést.
Sokszor viszont pont ők az elkövetők.
Az mindenképpen egy megoldandó probléma, ha például mindkét szülő gyanúsított. Ebben ez esetben /is/ jelzéssel él a nyomozó hatóság a gyámhivatal felé, aki gondoskodik a bántalmazott gyermek elhelyezéséről. Nekik viszont hétvégén nincs ügyeletük, úgyhogy csak drukkolni tudunk, hogy az ilyen esetek ne hétvégén történjenek. De az még nagyobb probléma, ha egy lakásotthonban történik egy ilyen jellegű bűncselekmény, onnan nyomozó hatóság sehova nem tudha ideiglenes elhelyezni a gyereket.
Tehát itt bezárul a kör, és a gyermekotthonban zaklatást elszenvedő gyereknek nincs sehova mennie, se hétköznap, se hétvégén?
Így van. Ahány fórumon csak tudom, ott megemlítem, hogy ez nagyon nagy probléma.
Hogy néz ki egy lakásotthonban egy nyomozás?
A nyomozóhatóság szempontjából optimális, ha egy lakásotthonban elkövetett bűncselekmény után a gyanúsított őrizetbe vételének, majd előzetes letartóztatásának feltételei fennállnak. Ennek a feltételeit a büntetőeljárási törvény szabályozza: például ha szökés, elrejtőzés veszélye áll fenn, illetve a tanúk befolyásolása várható (például egy lakásotthonban valószínű, hogy a gyanúsított megpróbálja befolyásolni a tanúkat). Ha nincsenek meg a kellő feltételek ahhoz, hogy őrizetbe vegyük a gyanúsítottat, akkor vagy a sértettet, vagy a gyanúsítottat kell elhelyezni valamilyen más intézménybe.
De ha egyetlen gyereket helyeznek csak másik intézménybe, mi a garancia arra, hogy a többi gyerek időközben nem válik sértetté?
Erre soha nincs semmi garancia, egy családban sincs. De azért a nevelők ott vannak az otthonban, ők felügyelik a gyerekeket. A rendőrség és a társszervek is mindent megtesznek – a jogszabályi keretek között – annak érdekében, hogy a további bűncselekmények elkövetését megakadályozzák.
Lakásotthonokban hány szexuális bűncselekményt követnek el?
Tavaly július óta egy lakásotthonban megtörtént eset volt Pest megyében. A tököli büntetés végrehajtási intézetben, vagy például az aszódi nevelőintézetben több van.
Az őrök is érintettek a bűncselekményekben?
A Pest megyei Rendőr-főkapitányságon nem volt ilyen eset. Csak a fogvatartottak voltak értintettek.
Fiatal fiúk átjárnak egymás cellájába?
Így van.
Ha fiatalkorú követ el erőszakot egy másik fiatalkorú ellen, akkor is ugyanaz a nyomozás menete, mintha nagykorú lenne az elkövető?
A nyomozás protokollja ugyanaz, azonban a gyermekközpontú igazságszolgáltatást szem előtt kell a nyomozó hatóságnak is tartania: ez nemcsak a kiskorú sértettekre és tanúkra vonatkozik, hanem a gyanúsítottakra is.
Ezt úgy kell elképzelni, hogy egy plüssállatot adnak annak a kamasz fiúnak a kezébe, aki zaklatta a cellatársát?
Nem pontosan erre gondoltam. De pl. egy hét év alatti sértett megnyílását, beszámolóját segítheti, ha egy játékokkal teli szobában helyezzük el.
Inkább nem a figyelmét vonja el?
Nem.
Az nem lehet, hogy egy hat éves kislány inkább órákig játszadozik egy plüssállattal, minthogy elmesélje részletesen, hogy hogyan nyúltak bele a bugyijába?
Nyilván történhet ilyen is. De az is, hogy a bábuk segítségével mutatja meg, hogy mi történt vele. Ha már a hét éves kort betöltötte a sértett, akkor előterjesztést teszünk az ügyészség felé nyomozási bíró előtti meghallgatás indítványozására. Ez azért jó, mert a sértettnek csak egyszer kell elmondania, mi történt vele, nem kell elismételnie a rendőrségen, a bíróságon, a szembesítésen.
A gyerekek megsegítésére elindult az Ovizsaru Bűnmegelőzési program is: az ovisok személyesen találkoznak rendőr bácsival, rendőr nénivel, akik egyenruhában mennek be az óvodába. Az áldozattá válás felismeréséhez fontos, hogy a rendőrségről már fiatal korban egy pozitív kép alakuljon ki a gyermekekben. Segíthetné a munkánkat, ha nem csak a rendőrséggel kapcsolatban, hanem magáról a szexuális abúzusról is lenne valamilyen, a gyermekek korához igazodó felvilágosítás már óvodás korban.
Megosztás