Keresés

A szegény ember legjobban a betegségtől fél

A pénzhiány, a félelem és a tudatlanság miatt sem járnak a magyarok egészségügyi szűrésekre. A kormány most úgy változtatna a helyzeten, hogy kötelezővé tenne néhány vizsgálatot, aki pedig nem megy el rájuk, elesne az ingyenes egészségügyi ellátástól. Sokan vannak azonban, akik nem lustaságból hagyják ki a szűréseket, hanem nincs pénzük még buszjegyre sem. 

November közepén szivárgott ki az az egészségügyi átalakításáról szóló terv, aminek egyik része lenne, hogy kötelező szűrőprogramokat vezetnének be, aki pedig ezeken nem vesz részt, nem részesülhet egészségügyi ellátásban. Az elképzelés ellen a Szegénységellenes Hálózat is szót emelt, a civil szervezet szerint ez a kormány szociálpolitikájának egy újabb olyan lépése, amivel a legszegényebb, legrosszabb helyzetben levőkkel szúrnak ki. Azt ugyanis számtalan tanulmány és vizsgálat bebizonyította már, hogy a szűrésektől távol maradók jelentős része egyszerűen azért nem megy el, mert nincs pénze az utazásra, vagy olyan mostoha a közlekedés, hogy nemritkán csak naponta két busz indul a településről: egy hajnalban, egy pedig késő délután. Ha tőlük vennék el az ingyenes egészségügyi ellátás lehetőségét, annak beláthatatlan következményei lennének.

A szűrésekre évről-évre kevesebben mennek el, ennek azonban nem csak anyagi okai vannak. Sok az olyan település, ahol nincs lehetőség helyben a szűrésre, a mobil rendszer viszont nem épült ki, sokan nem is tudnak a szűrés lehetőségéről, akik mégis, azok gyakran félnek a beavatkozástól, és az esetleges negatív eredménytől. A kevésbé iskolázottaknak az sem egyértelmű, hogy milyen nyereséggel járna, ha részt vennének például egy méhnyakrákszűrésen.

A legprózaibb ok mégis a nehéz anyagi helyzet: a kis településen élő szegényeknek sokszor egész egyszerűen nem fér bele, hogy beutazzanak a legközelebbi városba. A drága utazási költségek, a ritka buszjáratok miatt sokan még állásinterjúra sem jutnak el, nemhogy vállalják a munkahely és az otthon közötti mindennapos ingázást, ezért ragadnak sokan anyagi okokból a közmunkában. Hasonló megfontolások miatt nem szállnak buszra vagy vonatra egy szűrővizsgálat kedvéért sem. Sok településen orvoshoz is csak akkor mennek, ha már nagyon muszáj. Így van ez Drávaszabolcsban is, aminek egyik telepe egy tanulmány szerint annyira elzárt, hogy a bekötőút elején található bolthoz tett séta is olyan program a telep lakóinak, ami tervezést igényel, és adott esetben a fél napjukat meghatározza. A falutól 20–30 kilométerre található kisvárosba vagy az egyórányi autóútra lévõ megyeszékhelyre a közlekedési nehézségek miatt – nagyon kevés busz jár a faluból is – alig jutnak el, egy ilyen út már valódi kirándulásnak számít.

“A szegénységben élők nem fűtenek be, csak ha nagyon muszáj, télen összehúzódnak egy szobában, és csak azt fűtik, reggel nem gyújtanak villanyt, hanem gyertyafénynél készülődnek, nem kapcsolják be a mosógépet, inkább kézzel mosnak. Ősszel kikapcsolják a hűtőt. Nem mennek orvoshoz, mert ahhoz el kellene utazniuk egy másik településre, de nincs pénzük útiköltségre. Ha mégis elmennek, akkor vagy nem váltják ki a gyógyszert, vagy csak minden másodikat” – olvasható a témában készült, a Nyomorgó családok és szociális szolgáltatások című tanulmányban.

De a kórházak sem buzdítanak nagyon a szűrésekre, a mostani pénzügyi helyzetben az egészségügyi intézmények inkább megpróbálnak túlélni, és kijönni a kevés költségvetésükből, mint, hogy a szűréseket népszerűsítsék, mert az is csak pénzbe kerül – mondta az Abcúgnak Kovács Katalin, a Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Szerinte a vastagbélrák szűrés a tipikus példa a rendszer nem kielégítő működésére. A betegségben nagyon sokan halnak meg évente, szükség lenne erre a szűrésre, még sincs kötelezően bevezetve. “Akinek már érezhető problémái vannak, az kiharcolja magának, hogy megszűrjék, de egyébként nincs rá lehetőség széles körben” – mondja Kovács.

A Népességtudományi Kutatóintézet legutóbbi – 2012-ben megjelent Demográfiai portréja – 2009-es helyzetre vonatkozóan- a következőket állapította meg:

• az egészségi állapot szoros kapcsolatban áll az iskolai végzettséggel, illetve a jövedelmi helyzettel. A végzettség és a jövedelem csökkenésével az egészségi állapot párhuzamosan romlik.

• a legszegényebbek körében általában jóval alacsonyabb a szűréseken résztvevők aránya, mint a tehetősek között)

• például a legszegényebbek igen nagy eséllyel nem jutnak el a koleszterinszint méréseket célzó vizsgálatokra, és alacsonyabb körükben a vércukorszint mérésen átesettek aránya is.

• a vérnyomás mérése az egyetlen olyan eljárás, amely közel minden állampolgárt elért. Az egyéb szűrővizsgálatokon való részvétel jelentős társadalmi különbségeket mutat. Az alacsonyabb iskolai végzettségű nők jellemzően kisebb arányban jutnak el nőgyógyászati szűrésekre, míg az koleszterinszint-mérést elsősorban az anyagi helyzet formálja. Utóbbit illetően a lakosság legszegényebb negyven százaléka különösen hátrányos helyzetben van.

Kovács Katalin szerint az az ötlet, ami a szűrővizsgálatokhoz kötné az ingyenes egészségügyi ellátást, minden szakmai racionalitást nélkülöz, inkább azzal kellene foglalkozni, hogy milyen helyzetben van ma az egészségügy, és az emberek miért nem járnak rendszeresen vizsgálatokra. “Sok helyen hiányzik a háziorvos, nincs helyettesítés, vidéken rettenetesen szűk a szakellátás.”.

Amitől a szegény ember leginkább retteg manapság, az a betegség – mondja a kutató, aki szerint olyan borzasztó összegbe kerül bármilyen betegség, hogy a havi 30-40 ezer forintból élők azt is kétszer meggondolják, hogy kiváltsák-e a gyógyszert. “Holnap eszem, vagy beutazok egy vizsgálatra a legközelebbi kórházba: ma Magyarországon sok családban ezt kell mérlegelni. Kovács szerint ha meg is valósulna a szűrésekhez kötött ingyenes egészségügyi ellátás, az egészségügyi dolgozók megtalálnák a módját, hogy a rászorulókat ellássák. “Az egész elképzelés annyira embertelen és logikátlan, nem vezetne semmire. Ezt orvosként, ápolóként és nővérként csak kikerülni lehet, ha életbe lép”.

 

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!