Keresés

Nem küldik vissza hozzánk a menedékkérőket, mert nem lennének biztonságban

Kilenc európai ország döntött úgy, hogy nem küldenek vissza menedékkérőket Magyarországra, mert itt nem lennének biztonságban. Van, ahol ez már általános szabályként működik, és van, ahol egyedi esetekben akadályozták meg a visszatoloncolást. A Magyar Helsinki Bizottság szerint ezzel egyre inkább hasonlítunk Görögországra. 

A nyugat-európai országok egyre kevésbé tartják biztonságosnak a magyar menekültügyi rendszert, írja blogján a Magyar Helsinki Bizottság. A szervezet szerint ezért nem szívesen küldik vissza a menedékkérőket Magyarországra, hiába lenne rá lehetőségük.

Bár a dublini III rendelet szerint ha egy ország észleli, hogy egy menedékkérő már máshol is adott be kérelmet az Európai Unióban, akkor joga van visszaküldeni oda az illetőt. Ez az eljárás eddig is csak döcögősen működött, egyrészt azért, mert az első regisztráló ország vitathatja az intézkedés jogosságát, másrészt pedig a menedékkérők sokszor elrejtőznek, továbbállnak, mire lezajlik az eljárás.

A kormány ennek ellenére már tavasszal arra figyelmeztetett, hogy a nyugati országok tömegével fogják hozzánk visszaküldeni a menedékkérőket, ezért szükség van a szabályok szigorítására. A Helsinki Bizottság szerint a számok végül nem igazolták a kormányt: januártól márciusig Németország 2952 esetben kereste meg Magyarországot ilyen ügyben, amiből végül 42 embert adtak át ténylegesen. Szeptember közepéig összesen 1106 külföldit küldtek vissza, ami nem sokkal több a 2014-es 827-nél, főleg úgy, hogy négy-ötször annyi menedékkérő érkezett, mint tavaly.

A Helsinki Bizottság úgy tudja, azért sincs különösebb növekedés, mert kilenc országban leállították a Magyarországra történő átadásokat, mivel nem tartják biztonságosnak az országot a menedékkérők számára. Van, ahol ez mindenkire vonatkozik, van, ahol egy részükre, és van, ahol csak egyéni esetekre. Íme a lista:

  • Németországban a bíróságok eseti alapon függesztették fel az emberek visszaküldését a rendszerszintű őrizetbeli gyakorlat, az egyéni értékelés hiánya és az alacsony befogadókapacitás miatt. A bíróságok szerint problémás, hogy Szerbiát biztonságos országnak minősítettük.
  • Belgium általános jelleggel függesztette fel a menedékkérők visszaküldését az eljárási elégtelenségek miatt, és mert nem biztos, hogy a Magyarországon beadott kérelem valóban menedékkérelemnek minősül.
  • Hollandia szintén általános felfüggesztést léptetett életbe, mert ” nincsen hatékony jogorvoslata az első fokú elutasító döntéseknek, nincsen reális hozzáférés a jogi segítséghez, a tolmácsolás sincsen megoldva és az eljárási határidők is túl rövidek. Mindez lehetetlenné teszi a védekezést”. A hágai kerületi bíróság szerint Magyarország képtelen biztosítani a sérülékeny csoportok (betegek, gyerekek, kismamák stb.) ellátását.
  • Az Egyesült Királyságban a felső törvényszék elnöke korábbi döntésével ellentétben végül engedélyezte a visszaküldések felülvizsgálatát, ezért az ügyeket hamarosan vizsgálni fogják.
  • Dánia október 9-én szintén általános felfüggesztésről döntött.
  • Finnország konzekvensen felfüggeszti a menedékkérők visszaküldését, igaz, általános döntés még nem született erről.
  • Luxemburgban egy afgán menedékkérő visszaküldését akadályozta meg a bíróság, mert problémásnak látta a magyar befogadási körülményeket, illetve “a magyar menekültügyi eljáráshoz való hatékony hozzáférés hiányát”. Kifogásolták a határzár építését, a menekültek kriminalizálását, és hogy Szerbiát biztonságos országnak minősítettük.
  • Svájc egy esetben garanciát kért a magyar befogadó állapotokról és az orvosi ellátásról egy pszichiátriai problémás egyedülálló férfi ügyében.
  • Norvégia szintén általános felfüggesztést léptetett életbe.

A Helsinki Bizottság szerint az egyetlen hozzánk hasonló európai ország Görögország, ahová 2011 óta egyetlen menedékkérőt sem küldtek vissza, mivel strasbourgi döntések értelmében ez veszélyeztetné a menedékkérők emberi jogait. Vagyis bár a nyugat-európai országok akár Görögországba is küldhetnének vissza menedékkérőket, mégsem teszik, mert biztosan elveszítenék az ezt követő pert. Bár Magyarország elvileg nem ilyen ország, a Helsinki Bizottság szerint a fenti gyakorlatok azt mutatják, hogy a bíróságok nálunk sem érzik megfelelőnek a körülményeket.

Ha mégis visszaküldenék hozzánk az embereket, az a szervezet szerint azzal a veszéllyel járna, hogy “olyan országba küldenék vissza a menedékkérőket, amelyik hangosan deklarálta, hogy „nem akarunk sem befogadni, sem átengedni az országon senkit”, valamint olyan „menedékjogi rendszert” működtet, amely érdemi vizsgálat nélkül mindenkit továbbpumpál Szerbiába”.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!