Egy vagyont költ a kormány az egyre terebélyesedő közfoglalkoztatásra, pedig egy rakás más lehetősége is lenne. A közmunka mellett erősen megkurtított költségvetésű foglalkoztatáspolitikai programok az elmúlt években sokkal hatékonyabban segítették álláshoz a munkanélkülieket, mint a közfoglalkoztatás. Van köztük képzés, bértámogatás, de még hitellel kombinált vállalkozási támogatás is.
A 2011 óta folyamatosan bővülő közmunka programok jelentős részét adják a kormány foglalkoztatáspolitikájának. A közmunkára megy arányaiban a legtöbb pénz, ráadásul ez az arány folyamatosan emelkedik. A közmunka azonban nem az egyedüli eszköz a kormány kezében a munkanélküliség elleni harcban, egy sor, úgynevezett aktív foglalkoztatáspolitikai eszköz is létezik. Mindezeknek ugyanaz a célja: hozzásegíteni az embereket ahhoz, hogy el tudjanak helyezkedni a munkaerőpiacon.
A foglalkoztatáspolitikát a kormány a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból finanszírozza, ennek a költségvetése tavaly 349 milliárd forint volt. Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének kutatása szerint míg 2011-ben csak az alap kiadásainak 21 százalékát tette ki a közfoglalkoztatás, ez az arány mára felkúszott 49 százalékra. Ezzel együtt a többi foglalkozattáspolitikai eszközre szánt pénz arányosan csökkent. De mik ezek, és mennyire hatékonyak a közmunkához képest?
Az egyes eszközök hatékonyságát egy egyszerű módszerrel mérik: megnézik, hogy a programból történő kilépés utáni 180. napon van-e munkája az álláskeresőnek, és ha igen, akkor az elsődleges vagy másodlagos munkaerőppaicon jutott-e álláshoz. Alább összegyűjtöttük a programokat, a leírás után pedig mindegyiknél grafikonon mutatjuk, hogy mennyire hatékonyak.
Fontos megjegyezni, hogy az adatok 2012-esek, a Nemzeti Foglakozattási Szolgálat legfrissebb mérése ugyanis két évvel ezelőtti. Azt is fontos megjegyezni, hogy az elhelyezkedési aránynál mit jelent az elsődleges és másodlagos munkaerőpiac. A kettőt az különbözteti meg egymástól, hogy a másodlagos munkaerőpiac azokat az állásokat jelöli, amelyek bizonytalan munkát kínálnak, rossz munkafeltételekkel, és kevés pénzért, az elsődleges pedig épphogy a jó bérezéssel és jó munkafeltételekkel rendelkező állásokat.
Munkaerőpiaci képzések
Az állam által támogatott képzéseken állástalanok és munkavállalók is részt vehetnek. Ezek főleg OKJ-s képzések, és két vállfajuk is létezik. Olyan, amely nem kapcsolódik semmilyen munkáltatóhoz, és olyan, amely épphogy valamilyen munkaerőigényt elégítene ki, például úgy, hogy egy cég jelzi a központnak, hogy bizonyos képzettségű munkavállalókra lenne szüksége. A munkaügyi hivatal képzést indít, a munkaadó pedig vállalja, hogy állást kínál azoknak, akiket kiképeznek.
A képzés mellé keresetkiegészítés jár, amely maximum annyi lehet, mint a közfoglalkoztatási bér. A képzések hátulütője, hogy nem feltétlen járnak együtt munkalehetőséggel, és könnyen előfordulhat az a helyzet, hogy az álláskereső az új képzettségével sem talál munkát magának.
Bértámogatás
A következő négy eszköz bértámogatás jellegű támogatás. Ezek közös jellemzője, hogy nem elég hozzá az állam és az álláskereső, csak akkor tudnak működni, ha van egy cég, azaz egy munkáltató is, amelyiknek igénye lenne ugyan a munkaerőre, csak megfizetni nem tudja, vagy csak akkor hajlandó, ha kap egy kis ösztönzőt. Ennek legegyszerűbb formája a sima bértámogatás. Ez tulajdonképpen a munkáltatót segíti, hogy alkalmazni tudja a munkavállalót. A módszer annyi, hogy az állam egy vagy adott esetben két évig fizeti a munkavállaló bérének egy bizonyos százalékát. A munkavállaló csak hátrányos helyzetű vagy megváltozott munkaképességű személy lehet, a munkaadónak pedig vállalnia kell, hogy nem bocsátja el a munkaválallót. A bértámogatás annyiban egy kötött dolog, hogy szükséges hozzá egy vállalkazó kedvű munkáltató.
Bérköltség támogatás
A foglalkoztatási alap támogathat konkrét területeken megvalósuló munkaerő-piaci programokat is úgy, hogy teljes mértékben kifizeti az adott programban résztvevő személyek munkabérét és járulékait. Bérköltség támogatás adható távmunkahelyek létrehozására is. Ez ugyanakkor a bértámogatáshoz hasonlóan kötött dolog.
Első Munkahely Garancia program
Ezt a programot kifejezetten a fiataloknak hozták létre. Szintén bérköltség- támogatás jellegű program, a célcsoport a 25 év alatti pályakezdő álláskeresők, ezen belül kiemelten a szakképzetlenek és a tartós álláskeresők. Legfeljebb hat hónapra adhatják.
Pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat szerzésének támogatása
Ez nagyon hasonló a garancia-programhoz. Az a munkáltató kaphatja, aki vállalja, hogy szakképzettséggel rendelkező álláskereső pályakezdőt legalább egy évig foglalkoztat. A támogatás a járulékokkal együtt számított bérköltség 50-100 százaléka lehet.
Munkahelymegőrzés támogatása
Ez lényegében egy tűzoltó intékedés. Az a munkadaadó igényelheti, aki felmondani készül az alkalmazottjának, bizonyítottan nehéz gazdasági helyzetben van, és nyilatkozik arról, hogy mindent megtett azért, hogy megtartsa az alkalmazottakat, de nem járt sikerrel. A munkaadónak vállalnia kell azt is, hogy a támogatás vége után sem rúgja ki az alkalmazottat. Ha mindezt megteszi, akkor legfeljebb egy éven keresztül az állam állja az alkalmazott bérének és adójának 25-75 százalékát.
Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás
Ez az egyik legsokrétűbb támogatás, ugyanis tulajdonképpen egy hitellel kombinált pénzinjekcióról van szó. Olyan álláskeresők igényelhetik, akik önmagukat foglalkoztatják, magyarul vállalkozást indítanak, vállalkozáshoz csatlakoznak vagy őstermelővé válnak. A támogatás maximum hat hónapra szól.
Legmagasabb havi összege ugyan csak a minimálbér lehet, de egyrészt ez is jóval több, mint amennyit például a közfoglalkoztatottak keresnek. Másrészt a lényeg az, hogy ezen kívül legfeljebb hárommillió forint támogatás is nyújtható, amely egyfajta hitelként funkcionál, zálogot is kérnek érte, de nem feltétlen muszáj az egészet visszafizetni.
Közfoglalkoztatás
A közmunka messze a legnagyobb foglalkoztatáspolitikai program, idén közel kétszázezer közmunkást foglalkoztatott az állam. A kormány nagyon bízik a sikerességében, és tervezik a bővítését is. A hatékonysága azonban kétséges. Ebben a cikkben részletesen leírtuk, hogy milyen hátulütői vannak a közmunkának. Az előnye az, hogy lényegében bárhol képes munkalehetőséget teremteni, lényegében bárkinek, függetlenül a képzettségtől.
Meg kell jegyezni, hogy a közmunkaprogram sokat változott 2012 óta, például jelentősen kibővült. A közmunkaprogramból való kilépési arányt az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete is vizsgálta egy 2014-ben megjelent tanulmányban. Ott tágabb időszakot vizsgáltak, és 2013-as adatokat is elemeztek. E szerint a közmunkások mindössze 13 százaléka tudott a közfoglakoztatáson kívül állást találni, több, mint ötven százalékukból pedig újra közmunkás lett.
Vállalkozni éri meg a leginkább
A foglalkoztatáspolitika fő célja, hogy minél több embert munkahelyhez juttasson, lehetőleg az elsődleges munkaerőpiacon. A fentiek alapján ezt a leghatékonyabban a munkahely megőrzési támogatás teszi, de ez csalóka, hiszen ez lényegében nem új állás szerzését, hanem egy régi megtartását célozza.
A második leghatékonyabb eszköz a vállalkozóvá válást elősegítő támogatás. Ez már valódi állástámogatás, ráadásul szinte minden elhelyezkedett résztvevő az elsődleges munkaerőpiacon talál állást (ami logikus, hiszen vállalkozók lesznek). Azt azonban muszáj megjegyezni, hogy viszonylag kevesen, csak 2817-en választották ezt a támogatási formát (szemben a közmunka kétszázezres számaihoz). Ez szintén logikus, hiszen a résztvevőknek vállalkozóvá kell válniuk, ami jóval nagyobb kezdeményező kézséget igényel, mint egy közmunkás állás.
A legalacsonyabb hatásfokkal működő program a képzési támogatás és a közmunka. Viszont ha az elsődleges munkaerőpiacra való bejutást nézzük (ami a rendes, nem rossz bérezésű és munkafeltételű állásokat jelenti), akkor a közmunka kifejezetten rosszul teljesít. A két mérés alapján alig haladja meg az összes résztvevő tíz százalékát azoknak a száma, akik képesek utána elhelyezkedni. Ráadásul a közmunka mára már messze a legnagyobb foglalkoztatáspoltikai eszköz, mind ráfordítás, mind a résztvevők tekintetében.
A közmunka a többi programnak is rossz
Az MTA kutatása felhívja rá a figyelmet, hogy az egyes programok jó vagy rossz teljesítményének fontos meghatározója a résztvevők összetétele és a program jellemzői. “A közfoglalkoztatás esetében a résztvevők jellemzően iskolázatlanok, ami indokolhatja a rossz eredményt” – írják. De rögtön hozzáteszik azt is, hogy az iskolázatlanság azt már nem indkolhatja, hogy a közmunkaprogramból való kilépési esély az idő előre haladtával egyre romlik, az első időszakban még 18 százalék, később azonban ez lecsökken 13 százalékra.
Ezzel szemben a többi, aktív munkaerőpiaci eszközök esetében a nyíltpiaci elhelyezkedés esélye 50-60 százalék – teszi hozzá a MTA tanulmánya. Sőt, a szerzők tovább is mennek, amikor azt mondják, hogy 2011-ről 2012-re pont annyival csökkent azok aránya, akik valamelyik program befejezése után fél évvel a nyílt munkapiacon dolgoznak, mint ahányan közfoglalkoztatottak lettek. “Pusztán ennyiből nem vonható le megalapozott következtetés, de a gyanút legalábbis felkelti, hogy a közfoglalkoztatás a képzési programok hatékonyságát is ronthatja” – írják.
A közmunkaprogram a tavalyihoz hasonlóan télen is folytatódik, sőt, a Belügyminisztrium szerint jóval többen fognak részt venni a programban, mint 2013 telén. A kormányzati szándék továbbra is a közunka bővítése, Lázár János még a tavasszal lenyilatkozta, hogy a kormány 2015-ben minden munkaképes korú embernek legalább közmunkát szeretne biztosítani.
Megosztás