Keresés

Nem költ eleget az állam a szegények lakhatására

Másfélmillió embert érint a lakhatási szegénység. Félmillióan penészes, vizes falak között élnek, harmincezren hajléktalanok. A probléma fő oka, a torz lakáshelyzet: alig van olcsó bérlakás. Az állam nem is igyekszik javítani ezen. A jobb módúak segítésére szívesen költenek, de a szegények lakhatási támogatását megvágták, amivel csak a torz helyzetet konzerválják. Kijött a Habitat for Humanity éves lakhatási jelentése.

Több mint másfélmillió ember él lakhatási szegénységben, több mint félmillióan beázó tető alatt, vizes, penészes falak között laknak, és közel 30 ezren hajléktalanok Magyarországon – derül ki a Habitat for Humanity Magyarország jobb lakhatásért küzdő civil szervezet csütörtökön nyilvánosságra hozott  2014-es jelentéséből.

A lakhatási szegénység azt jelenti, hogy valaki olyan lakásban él, aminek nem tisztázott a tulajdonosi helyzete, rossz az állapota, túlzsúfolt, túl sok energiába telik kifűteni, rossz az elhelyezkedése, vagy túl megterhelőek az ott lakás költségei. Habitat összegzése szerint a 2014-es adatok alapján kijelenthető, hogy a lakhatási szegénységben élők helyzete nem javult Magyarországon.

Pedig lenne elég lakás, csakhogy akár magán-, akár önkormányzati tulajdonban vannak, jelentős részük üresen áll, vagy leromlott állapotú. A Habitat szerint a fő probléma, hogy nagyon alacsony a megfizethető lakhatási lehetőségek száma, elsősorban az olcsó bérlakások hiányoznak. A magyar lakosságnak csak 11%-a lakik bérlakásban, ami az egyik legalacsonyabb arány Európában.

Kirívóan rossz a romák lakhatási helyzete. Rossz minőségű és/vagy szegregált lakhatásban él 29 százalékuk, miközben a nem romáknak csak 8 százaléka van ilyen helyzetben.

A menedékkérők és menekültek átmeneti ellátását biztosító intézményrendszer már tavaly is túlterhelt volt, a közülük itt maradókra rendkívül nehéz lakhatás vár.

Bár nagy felhajtás volt körülüttte, a devizahitelesek problémáit sem oldották meg. A Habitat jelentése szerint a 180 ezer nem teljesítő jelzáloghitel szerződés jelentős részén sem a devizahitelek forintosítása, sem a banki elszámolás nem segített érdemben.

Eközben több mint két és félszerese az uniós átlagnak azoknak az aránya, akiknek valamilyen hátraléka volt (hiteltörlesztésből, lakbérből, víz-, villany-, gázdíjból). A magyarok közel egynegyede tartozik valamelyik közműszolgáltatónak.

A szegény családokat nem csak a rossz lahkatás sújtja, hanem az a gyakorlat is, hogy a gyermekeket pusztán anyagi okok, a család lakhatási gondjai miatt vesznek állami gondozásba. Budapesten 2008 és 2013 között a legtöbb esetben a szülők lakásproblémáival indokolták gyerekek kiemelését.

A Habitat szerint a magyar lakáspolitika legjellemzőbb vonása, hogy a szegények lakhatási helyzetének javítása helyett inkább a jobb módúaknak kedveznek. A lakhatásra szánt állami kiadások között 2014-ben a tulajdonszerzést ösztönző támogatások – a hitel- és lakáspénztár támogatások – voltak többségben. Ez a bérlakások arányának további csökkentésével fenntartja a magyar lakáshelyzet torz jellegét.

A szervezetnek több javaslata is van ezeknek a problémáknak a kiküszöbölésére. Ezeket szorgalmazzák:

  • koherens lakáspolitikát,
  • normatív lakásfenntartási támogatást és adósságkezelési szolgáltatást,
  • a szociális bérlakásállomány bővítését,
  • a hajléktalanok lakhatáshoz juttatását,
  • az energiahatékonyság javítását,
  • a szegregáció megszüntetését,
  • és hogy az állami pénzeket megfizethető bérlakások kialakítására fordítsák.

A teljes jelentés itt olvasható el.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!