Keresés

Nem kivételeznek Balog kedvenc iskolájával

Fotó: Hajdú D. András
Gyerekek a nyíregyházi Huszár-telepen | Fotó: Hajdú D. András

Nem fognak kivételezni Balog Zoltán kedvenc iskolájával, a kormány pedig csak az integrációt támogatja. Ezt mondta a felzárkózási államtitkár egy kormányközeli jogászközpont konferenciáján, miközben Osztolykán Ágnes keményen nekiment az egész rendszernek. 

Nem kap felmentést a szegregációtilalom alól a huszár-telepi iskola – mondta Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, akit Daróczi Gábor, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány (CFCF) kurátora kérdezett erről egy keddi konferencián. Az Alapjogokért Központ azok után szervezett kerekasztal-beszélgetést a szegregációról, hogy a kormány egy decemberi módosító javaslatával megpróbálta elérni, hogy a miniszter felmentést adhasson az iskolai elkülönítés tilalma alól.

A CFCF és más civil szervezetek szerint Balog azért állt elő ezzel a javaslattal, hogy megvédhesse a bíróság által elítélt nyíregyházi, huszár-telepi iskolát, amely mindig kedves volt számára. Langerné Victor Katalin helyettes államtitkár szerint viszont véletlen egybeesés, hogy éppen a bírósági döntés után adták be a javaslatot, ami egy félremagyarázó hadjárat áldozatává vált. Balog Zoltán azonban még ezen a héten is arról beszélt a VS-nek, hogy a Görögkatolikus Egyház huszár-telepi iskolájában ugyan elkülönített, de minőségi oktatás folyik.

Czibere a keddi rendezvényen többször is elmondta, hogy a kormány kiáll az integráció elve mellett, „mert ez az egyetlen lehetséges út, és nincs más alternatíva”.

Most már akinek lába van, induljon el 

A keddi kerekasztal-beszélgetések alapján úgy tűnik, mások is egyetértenek Baloggal abban, hogy messze nem a Görögkatolikus Egyház huszár-telepi iskolája a legrosszabb. Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke azt mondta, képtelenségnek tartja a bíróság döntését, amely szegregáció miatt elítélte az iskolát.

„Komolyan elhiszi a magyar értelmiség, hogy ez a probléma? A vád minden szavával egyetértek, de több mint tévedés most kitűzni a fekete zászlót a Huszár-telepen, és ezzel foglalkozni, miközben máshol óriási nyomort látunk. Ezeket az embereket elképesztően irritálja az okoskodásunk, és csak olaj a tűzre, ha nem vagyunk elég higgadtak, és nem jól mutatunk rá a gondokra” – mondta.

Vecsei szerint túl sokat foglalkoztak elméletben az integrációval, és ideje lenne tenni is valamit. „Húsz éve is azt mondtuk, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk. Kezdem úgy érezni magam, mint a bohóc, aki a színpadon ugrálva kiabálja, hogy tűz van, de senki sem hisz neki, hiszen ő csak egy bohóc. Huszonöt év után még mindig arról vitatkozunk, hogy pontosan hány tízezer gyerek éhezik, Miskolcon pedig kampányolni lehet azzal, hogy valaki nem hisz az integrációban. Nincs értelme tizedszer is megmérni a szegénységet ugyanabban a borsodi faluban. Most már akinek lába van, induljon el, és segítsen”.

Kultúraváltás kell

Úgy tűnik, most már a kormány is a tettek mezejére lépne, legalábbis ezt ígérik egy új munkacsoport felállításával, amely  megyei jogú városokban kezdené az elkülönítés felszámolását. Azt mondják, azért a városokban, mert itt eleve több iskola van, míg a kisebb falvakban inkább spontán szegregáció zajlik, vagyis azért járnak szinte csak romák egy iskolába, mert amúgy is cigánytöbbségű a falu. A munkacsoportba elvileg bevonják a civilekből álló Antiszegregációs Kerekasztal tagjait is, igaz, ezt többen elhagyták már, mert úgy érezték, csak látszategyeztetésre alkalmas.

A kormány szeretné elterjeszteni a már bevált hejőkeresztúri modellt is, amely gyerekközpontúsággal, a szülők bevonásával és csoportos feladatokkal igyekszik felzárkóztatni a hátrányos helyzetű gyerekeket. Ezzel mára olyan színvonalú általános iskolát hoztak létre, hogy a vagyonosabb szülők sem viszik máshová a gyerekeiket. „Az értéket keressük a gyerekben, hogy amikor kilép az iskolából, tudja magáról, hogy miben jó. Sokan mennek erős középiskolába, sőt egyre többen tanulnak tovább egyetemen, vagy főiskolán” – mondta Kovácsné Nagy Emese, az iskola igazgatója.

Szerinte a változáshoz pedagógiai kultúraváltásra lenne szükség. „A tanáron múlik, hogy képes-e kezelni egy sokszínű osztályt. Sokszor egyszerre kell felzárkóztatni, tehetséget gondozni, és persze átadni az anyagot, ami nem könnyű”.

Nem elég interaktív táblákat küldeni

„Most vagy én nem értek valamit, vagy kicsit furcsán állunk ehhez a történethez” – mondta Osztolykán Ágnes, az LMP korábbi országgyűlési képviselője a második kerekasztal-beszélgetésen, ahol az Emmit képviselő Sipos Imrével és Sztojka Attilával, valamint Gidáné Orsós Erzsébet oktatási szakértővel vitatkozott. „Az államtitkár azt mondta, az integráció az egyetlen út. Ha így van, akkor hogyan merül fel egyáltalán a gondolat, hogy miniszter külön rendelkezhessen róla, mikor lehet eltérni ettől?”

Osztolykán szerint az is rossz hozzáállás, hogy a romatöbbségű falvak szegregációját nem lehet megoldani. „Iskolabusszal könnyen át lehet jutni egy másik településre, és az iskolák is köthetnek egymással partnerséget, hogy a roma gyerekek megtudják, milyen az élet más helyeken. Az viszont nem visz előrébb, ha interaktív táblákat küldünk a borsodi falvakba, hacsak nem ösztönözzük valahogy a tanárokat, hogy ezekben az iskolákban vállaljanak munkát. Hamarosan több olyan borsodi falu is lesz, ahol csak romák iratkoznak be az első évfolyamra. Erre nem mondhatjuk, hogy nincs mit tenni, ez spontán szegregáció. Új módszerekre, újfajta gondolkodásra van szükség” – mondta.

Sipos szerint a kormány igyekszik megoldást találni, például a tanodaprogramok, vagy az Arany János Tehetséggondozó Program elindításával, igaz, azt ő is elismerte, hogy ezek a próbálkozások egyelőre nem kapcsolódnak össze eléggé.

„Nagyon sokra tartom a hejőkeresztúri és a kazincbarcikai iskolát, de be kell látni, hogy ők csak szigetek, és nem lehet őket klónozni. Ezekben az iskolákban különleges módszerekről és gyerekközpontúságról beszélnek, de van egy rossz hírem: a magyar iskolarendszer nem ilyen” – mondta Osztolykánt, aki szerint az oktatást teljesen magára hagyták, és senkit sem érdekel, hogy mi történik vele.

Kormányközeli jogászközpont  

A konferenciát az Alapjogokért Központ szervezte, amelyet a CFCF már az esemény előtt a kormány háttérintézményének és álcivil szervezetnek nevezett. A Központ tagadta, hogy köze lenne a kormányhoz, noha a partnereik közt ott van a Fidesz alapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány, a kormányközeli Századvég kutatóintézet és a Konzervatórium blog is.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!