Keresés

Nem igaz, hogy kunyhóban élni jó

Célegyenesbe fordult a 15 éve hajléktalanként élő Gábor bérlakásba költözése. Még ebben a hónapban kész lehet a lakása, ehhez már csak 62 ezer forint hiányzik, amit felajánlásokból gyűjtenek össze. A Habitat for Humanity munkatársa szerint a hajléktalanok gyakran szégyellik a helyzetüket, ezért sokan nem vállalják be a nyilvános adománygyűjtést, pedig a történetükkel segíthetnének azon, hogy az átlagember ne koszos csövesként gondoljon a fedél nélkül élőkre.

Tímea kétezer forinttal szállt be, Anita ötezret adott, a név nélkül adományozó „Anonymus” pedig 25 ezret. Összesen 375 ezer forintra van szükség ahhoz, hogy elkészüljön a hajléktalanként élő Gábor lakása, amelyen nyár eleje óta dolgoznak a Habitat for Humanity önkéntesei. Gábor az elmúlt 15 évet hajléktalanként töltötte erdőszéli kis kunyhójában, most azonban esélyt kapott arra, hogy rendes lakásba költözzön (a kunyhóbeli életéről itt, a lakásfelújításról pedig itt írtunk).

Az önkormányzati tulajdonban lévő kis bérlakás már majdnem kész, a falak és a tető rendben van, készül a fürdőszoba is. Októberben levonult az utolsó önkéntes csoport is, már csak olyan munkák maradtak, amelyekhez szakember kell, ilyen például a burkolás vagy a villanyszerelés. Ez azonban az önkéntes munkával ellentétben pénzbe kerül, így a Habitat pénzgyűjtő kampányt indított Gábor számára az adjukössze.hu oldalon, ahol a 63 éves ács munkavédelmi sisakban tesz-vesz új lakásának felújításán, és még egy levelet is írt. “Örülök neki, hogy pozitív irányba fordult az életem” – áll benne.

Sokszor szégyellik a hajléktalanságot

“Egy ilyen projektnek milliós költségvetése van” – mondta az Abcúgnak Szabó Andrea, az Elsőként Lakhatást! program menedzsere. A lakásfelújítás, a szociális munka, az alapanyagok, minden támogatásból valósul meg, a szakmunkák pedig jelentős költségelemet jelentenek ebben a sorban.

_HDA1505
Gábor a felújítási munka során Fotó: Hajdú D. András

 

A költségvetés nagy részét két nagy támogató biztosítja, az általuk nem fedezett költségekre keresnek kiegészítő forrásokat. “Ez egy olyan pénz, amire szükség van, hogy befejezzük ezt a projektet” – mondta Szabó Andrea.  A Habitathoz hasonló szervezeteknek ilyenkor több lehetőségük is van arra, hogy pénzt gyűjtsenek. Állhatják a projektet az egyszázalékos adófelajánlásokból, magánadományokból vagy meghirdethettek volna egy általános gyűjtőakciót is az Elsőként Lakhatást! programjuk nevével. Ezek azonban közel sem olyan hatékonyak, mint amikor a támogatott személy, például a lakásba költöző hajléktalan ember személyesen is részt vesz a gyűjtésben, nevét, arcát és főképp az életének történetét adja az akcióhoz. Tavaly például egy hasonló kampánnyal pár nap alatt négyszázezer forintot sikerült összegyűjteniük. Ehhez azonban a támogatandó személynek vállalnia kell a nyilvánosságot, a legtöbben pedig erre nem hajlandóak.

“A hajléktalanságot sokszor szégyellik a hajléktalan emberek, nem akarják elmondani a rokonoknak, a barátoknak, hogy ilyen körülmények között kénytelenek élni” – mondta Szabó Andrea. Emiatt sokan nem vállalják, hogy az arcai legyenek egy adománygyűjtő akciónak. Mások a leendő szomszédoktól tartanak. A legtöbben azonban egyszerűen nem szeretnék, hogy azonosítsák őket azzal a képpel, ami az átlagemberben egy hajléktalanról él. “A lakosság többsége, ha megkérdezik, hogy néz ki egy hajléktalan, le fog írni egy középkorú, ápolatlan, szakállas férfit, aki egy aluljáróban él és iszik” – mondta Andrea. Sok fedél nélkül élő ember vissza is utasítja, hogy hajléktalannak nevezzék őket. “Vacak helyzetben vannak és éppen nincs hol aludniuk, de ők aztán nem hajléktalanok!” – mondják ilyenkor. Andrea szerint eleinte Gábor sem hajléktalanként hivatkozott magára, hanem külterületen élőként. Sokadik alkalommal egy interjúhelyzetben mondta ki először, hogy “azért, mert hajléktalan vagyok”, akkor, amikor már elkezdték az új lakásának a felújítását, így számára lett kiút a hajléktalanságból.

Kunyhóban nem jó élni

“Azért is fontosak ezek a kampányok, mert az, aki rákattint, elolvassa Gábor történetét, megismeri, hogyan jutott ide, miért nem tudott egyedül megoldást találni, és rengeteg dolgot megtud a hajléktalanságról” – mondta Szabó Andrea. Szerinte ettől az emberekben élő hajléktalan-kép is elmozdul a valós irányba, “ami nagyon sokszínű”.

A lakás várhatóan novemberben elkészül. Eközben Gábor rendszeresen találkozik a Habitat szociális munkásával, aki segít neki felkészülni a költözésre. Együtt állították például össze azt a nyomtatványt, amit Gábornak az önkormányzathoz kell beadnia ahhoz, hogy a bérlakásban lakhasson. Valamint kijárnak, beszélgetni a leendő szomszédokkal. Ők a nyáron az Abcúgnak még azt mondták, nem tudják, mit várhatnak Gábortól, az előző lakókkal ugyanis rosszak a tapasztalataik.

“Megértem a tartózkodásukat, de most már látják, hogy szép lett a ház, nemsokára befejezzük a munkát és a Gábor sem csinált semmi olyasmit, ami miatt haragudni kellene rá” – mondta Szabó Andrea. Hozzátette, hogy a felújítás során Gábor is egyre inkább megbarátkozott az új otthonával.

Forrás: Habitat for Humanity
Gábor lakása hamarosan elkészül Forrás: Habitat for Humanity

“Hát jó volt ott a kunyhóban is” – mondta sokszor a nyár során, és még az Abcúgnak is úgy nyilatkozott júliusban, hogy jó élete volt ott, a Habitat mukatársai szerint azért, mert nem akar panaszkodni.  “Én mindig mondom, hogy ezt ne mondja, mert nem igaz. Persze ő is tudja, mennyire nem igaz: hogy naponta hordani kell a vizet, nincs csap, nem tud mosni. Most már azt mondja, de jó lesz, ha reggel felteheti a kávét” – mondta Szabó Andrea.

Gábor a tervek szerint december elején költözik be az új lakásába, a cél az, hogy a karácsonyt már ott tölthesse. Az adománygyűjtés keretében 313 ezer forint gyűlt össze eddig, 62 ezer forint pedig még hiányzik a munkák befejezéséhez. Gáboron kívül 9 hajléktalan költözik még idén bérlakásba a Habitat programjának keretében.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!