Keresés

Nem elég összedobni a gyerekeket, hogy meglegyen az integráció

A minisztériumi állását cserélte iskolaigazgatóira, majd pár év alatt megszüntette az iskolai szegregációt a kisvárosban. A romaságát felvállaló ácsi polgármester, Lakatos Béla egy beszélgetésen mondta el, hogyan kell felzárkóztatni a hátrányos helyzetű gyerekeket az iskolában, és mi a baja a mai közoktatási rendszerrel.

“A 90-es években még volt olyan, hogy cigány iskola és óvoda” – nosztalgiázott Lakatos Béla, aki jelenleg Ács város polgármestere, de húsz évvel ezelőtt még tanfelügyelőként járta a déli országrészt. Szerinte akkor teljesen általános volt, hogy a városi, szuperül felszerelt óvodában az óvónéni felügyelte, ahogy a gyerekek alszanak, nem sokkal arrébb viszont, az óvodában, ahová a cigány gyerekek is jártak, nem is volt óvónő, csak két dajka. Az iskolában pedig külön cigány osztály volt, ahová azok kerültek, akikkel a tanítók nem tudtak mit kezdeni.

A tanár végzettségű Lakatos szerint azóta változtak az idők, ma már az egyetemen sem lepődnek meg az emberek, ha cigány hallgatót látnak. A változás azonban szerinte nagyon lassú, például neki is sokáig kellett a minisztériumban lobbiznia, hogy tegyenek a szegregált osztályok ellen. “Nem jutottak el a kisemberig, megvoltak azok a politikai vonalak, amik elsőbbséget élveztek, és ez most is megvan” – mondta az akkoriban regnáló MSZP-SZDSZ kormányról Lakatos, aki máig a Fidesz tagja.

A minisztériumi pályafutását még az első Orbán-kormány alatt kezdte, a romák felzárkózására érkező uniós támogatásokkal foglalkozott, és az állást a kormányváltás után is megőrizhette. Végül maga mondott fel, és ment vissza a szülőfalujába, Ácsra iskolaigazgatónak.

A szülőkre figyelni kellett

“Benne volt a kinevezésemben, hogy teljes integrációt hajtok végre” – mondta. Nem úgy csinálta, mint a szomszéd falu, ahol összedobták az összes fogyatékos gyereket egy osztályba a nagyiskolába, hogy meglegyen az integráció. Figyelt az arányokra, kéttanáros rendszert vezetett be az alsóbb osztályokban. Gyógypedagógusokat vett fel, akik akár a tanórák alatt, külön foglalkoztak az azt igénylő gyerekekkel. Azoknak a tanároknak pedig, akik integrált osztályt vállaltak, 15 ezer forinttal megemelte a fizetését.

Lakatos Béla, Ács polgármestere
Lakatos Béla polgármesteri irodájában Ácson | Fotó: Magócsi Márton

“A szülőkre figyelni kellett, mert ha beteszem a roma gyereket az osztályba, akkor a szülők háborodnak fel a legjobban” – mondta. Szerinte ez jogos félelem, azt ugyanis nem szabad engedni, hogy a felzárkóztatás a tehetséggondozás rovására menjen.

Ő ezt úgy kezelte, hogy már a kezdésnél összehívta a szülőket, és elmondta nekik, milyen változásokat készül bevezetni az iskolában. Azt a gyakorlatot viszont nem tűrte, ami szerinte elterjedt a vidéki iskolában: éspedig, hogy a tehetősebb szülők előre megbeszélték, hogy az ő gyerekük osztályát melyik, jobb képességű pedagógus fogja oktatni, majd ezt lebeszélték az iskola vezetésével is. Az eredmény az lett, hogy a gyerekek átlaga nem romlott, és a szülők sem voltak felháborodva.

A tanárok közül azonban “volt, aki szívta a fogát”. Lakatos szerint a negyven százalékuk azt mondta, hogy ez ökörség, a többségük azonban támogatta. “Nem szabad megijedni, nem lehet mindenkinek a kedvére tenni, mert akkor nem lesz semmi” – mondta Lakatos.

A gyerekek már a vonaton elkallódtak

“Megcsináltam azt is, amit most kitalált a kormányzat: a duális képzést” – mondta Lakatos. Észrevette ugyanis, hogy a szakiskolába járó hátrányos helyzetű gyerekek folyamatosan kihullanak a rendszerből. Szerinte ez érthető volt, a szakiskola 30 kilométerrel arrébb volt, “a gyerek már a vonaton elkallódott, vagy csak a tatai tóig jutott”.

Lakatos fogta magát, és elment a környéken lévő cégekhez, hogy megkérdezze, milyen szakemberekre van szükségük, akiknek legalább 5-6 évre munkát tudnak biztosítani. Meglepetésére a körútja azt az eredményt hozta, hogy nyomdászokra van szükség. “A Nokia gyárban például nyomdai technológiával gyártottak a soron” – tette hozzá.

Végül összeszedett évente húsz főt, akiknek a nagy része le is tudott vizsgázni. “A mai napig csomó gyerekem dolgozik nyomdában, öt osztály ment ki”  mondta. Hozzátette, hogy az ott szerzett tapasztalatai miatt nem híve a tankötelezettség 16 évre történő leszállításának. A képzésen résztvevő fiatalok nagy része ugyanis 16 év fölötti volt.

Végül 2010-ben felhagyott az iskolavezetéssel, és elindult a polgármesterségért. Azt mondta, azért, mert így több lehetősége volt pénzt hozni a városba. Végül 2010-ben és 2014-ben is a szavazatok több mint felével nyert. “A nagypolitikában csak az tud érvényesülni roma ügyben, akit a többségi társadalom is elfogad. Ezt én azért tudom, mert egy olyan várost vezetek, ahol többségében nem romák élnek” – mondta.

Több pénzt adna a borsodi iskoláknak

“Mik a magyar közoktatás legfőbb problémái” – hangzott az első hallgatói kérdés Lakatoshoz. Azt mondta, hogy a tankötelezettség korhatárát újra fel kéne vinni, a finanszírozásában pedig a francia modellt vezetné be. Ez szerinte azt jelentené, hogy az ország egyes régiónak iskoláiba az alapján menne több vagy kevesebb pénz, hogy mennyire elmaradott a régió. A hátrányos helyzetű régióknak ugyanis más elbírálás alá kell esniük.

”Ha egy frissen végzett pedagógusnak felajánlanak egy Borsod megyei és egy budapesti állást, akkor a budapesti állást fogja választani” – magyarázta. Szerinte emiatt motivációt kell biztosítani: vagy a vidéki iskolákat kell jobban felszerelni, vagy az ott tanító tanároknak kell magasabb bért adni.

Lakatos Béla, Ács polgármestere
Fotó: Magócsi Márton

Beszélt az országban egyre több iskolát működtető egyházakról is. “Az egyházi és alapítványi oktatás ma sokkal példamutatóbb Magyarországon, mint az állami” – mondta. Szerinte ez azért baj, mert alapvetően nem az egyházak feladata az oktatás biztosítása, hanem az államé, amely most úgy látszik, hogy inkább megpróbálja eltolni magától ezt a feladatot, például azzal, hogy átadja az iskolákat az egyházaknak.

Példaként hozta a Nyíregyházán működő Huszár-telepi iskolát, amelynek ügyében a közelmúltban született bírósági ítélet. A cigányok lakta telepen lévő iskolának az üzemeltetését még korábban átvette az egyház. Ez jogvédők szerint szegregációt jelent, a Kúra szerint azonban nincs szó szegregációról, a szülők ugyanis a saját maguk döntése alapján viszik oda a gyerekeket, nem kényszerűségből.

Lakatos szerint a Huszár-telepi iskola egy szép kezdeményezés, neki inkább azzal van problémája, hogy ez a módszer azt az üzenetet közvetíti a Nyíregyházán működő többi, állami fenntartású iskolának, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek problémáját nem nekik kell megoldaniuk, így fellélegezhetnek.”Én nem azért nem támogatom a Huszár-telepi iskolát, mert nem hiszem, hogy az egy jó iskola, hanem azért, mert leveszi a megoldási kényszert a többi iskoláról” – mondta.

Lakatos Bélával tavaly készítettünk interjút, itt olvashatja.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!