Felszerelt tornaterem, a nehéz iskolatáska helyett e-tankönyv, iskolapszichológus és szociális érzékenyítés – ilyennek látnák a jövő iskoláját a magyar diákok. De szeretnének több csapatmunkát, a problémamegoldásra nevelést, és azt, ha mindenkinek segítene az iskola megtalálni, hogy miben is jó.
Végre megkérdezték tőlünk, hogy milyen álmaink iskolája. És tudunk jobbat, mint a mostani”
– ezt mondta egy budapesti gimnazista, akinek iskolai csapata megnyerte azt a pályázatot, amiben azt kérték a gyerekektől: mondják el, milyen iskolába szeretnének járni. A lány és osztálytársai például úgy képzelik, hogy napi helyett havi lenne az órarend, minden héten más témakört tanulnának, így lennének informatika vagy természettudomány napok. Az órák közötti szüneteket nem a tantermekben töltenék, hanem egy külön erre a célra létrehozott pihenő szobában, kanapékkal, babzsákokkal. Az iskolához tartozna egy közösségi kert és lenne saját komposztálója is. A témazárók mindig szóban, tételhúzással, tíz perces témakidolgozási idővel történnének, hogy ezzel is felkészítsék őket az érettségi szituációra. És azt sem szeretnék, ha a készségtantárgyakat osztályoznák.
A Versenyképes Oktatás nevű konferencián azonban nem csak a nyertes iskola tanulóinak véleményét mondták el. Az egész országból jöttek pályaművek, ezek alapján a gyerekek ilyennek látják a jövő iskoláját:
- környezetbarát, modern épület
- a tanítás reggel kilenc órakor kezdődik
- van beléptetőrendszere, télen meleg van, nyáron hűvös, a diákoknak van saját szekrénye, és mindenkire jut számítógép is
- a diákok szívesebben tanulnának e-tankönyvekből, mert így nem kéne az iskolatáskát naponta cipelniük
- legyen egy közös szerver, amit otthonról is el lehet érni, és megnézni például, hogy mi a házi feladat, mikor miből várható dolgozat
- az érettségi évében legyen a fókusz a választott egyetemnek megfelelő tantárgyakon
- a diákok túlterheltek, ezért legyen kevesebb tanóra
- a nyelvórákból viszont legyen több, ahogy a külföldi csereprogramokból is
- legyen nagyobb hangsúly a diákok szociális érzékenyítésén, vegyes osztályokkal, ahová járnának Magyarországra betelepültek gyerekei, szellemi sérült gyerekek, kerekesszékes diákok. Ha ilyen osztályok lennének, az szerintük megtanítaná nekik, hogyan segítsenek és hogyan fogadják el a másságot
- legyen iskolapszichológus.
Ha választhatnának, akkor inkább egy teljesen felszerelt, többfunkciós tornatermet szeretnének az iskolájukba, mint egy uszodát vagy egy konditermet. Igent mondtak arra az ötletre is, hogy az iskolai menza helyett néha főzhetnének közösen is, és arra is, hogy az iskolában legyenek háziállatok, akikről gondoskodni lehetne.
Meglepő módon azonban a diákok alig több mint fele szeretné, ha az órák közben használhatnának egy tantermi wifi-t, azt viszont a többség jónak tartaná, ha az internet segítségével otthonról is be tudnának kapcsolódni a tanórába, ha például egy betegség miatt nem tudnak bejárni. A megszokott tantárgyak mellett leginkább pszichológiát és életvezetést tanulnának szívesen, az iskolától azt várnák, hogy céglátogatásokra vigye őket. Az oktatásban szerintük jóval nagyobb hangsúlyt kéne kapnia a csapatmunkának és a probléma megoldásnak. De ha egy dologgal kellene kifejezni, hogy a magyar diákok mit várnak az iskolától, az a következő lenne:
Segítsen megtalálni, hogy miben is vagyok jó”.
A díjátadón jelenlevő többszáz diák mellett ott volt Palkovics László felsőoktatási államtitkár is, aki szerint összetett kérdés a reggel kilenc órai iskolakezdés, a családok, a szülők ugyanis már ráálltak arra, hogy legkésőbb nyolcra a gyerek az iskolában van. Ő abban látná a komprommisszumot, ha reggel nyolcra továbbra is beérnének a gyerekek, viszont nem egyből egy matekórával indítanának, hanem egy órányi ráhangolódással a napra, beszélgetéssel, közös reggelizéssel. Palkovics azt is elismerte, hogy a frontális módszerrel megtartott napi 6-7 óra valóban hosszú és megterhelő a diákoknak, ezért ő azt javasolja a pedagógusoknak, hogy ha úgy érzik, nyúljanak bátran az alternatív tantervekhez.
Megosztás