Keresés

Nehogy halászlé legyen a Dunából

Kibírja a tornádót, a földrengést, a nagy havat, és akár egy utasszállító is belerepülhet, mi az? A paksi atomerőmű új blokkjai és a köré építendő védőfal. Az atomerőmű bővítéséről szóló lakossági fórumon a kormánybiztos hosszan ecsetelte, hogy nem lesz se zaj, se por, se sugárzás, helyette viszont lesz rengeteg munka az új blokkok építése miatt. Sokakat más nem is érdekelt, a helyi öregasszonyokat azonban aggasztja az orosz hitel, és főleg az, hogy mit kér cserébe Vlagyimir Putyin.

A kormánybiztos, az államtitkár, az országgyűlési képviselő és a kormányhivatal feje. Plusz a helyi polgármester, a szomszédos falu vezetője, meg a közeli nagyváros polgármestere. Az ő munkatársaik, sofőrjeik. Egész kis tömeg jelent meg csütörtök este a Tolna megyei Bölcske mozijában. Pedig a kis vidéki falu a mozit leszámítva álmosnak tűnt: a gyerekek hazafelé tartottak az iskolából, néhány ház kertjében kapáltak az öregasszonyok.

A csődületnek a 24 kilométerre fekvő paksi atomerőmű bővítése volt az oka. A kormány tavaly januárban állapodott meg Oroszországgal, hogy a Roszatom két új blokkot épít a paksi atomerőműben, orosz hitelből. Decemberben megszülettek a keretmegállapodások is, így a beruházásra létrehozott MVM Paks II. Zrt elkezdte beszerezni az építkezéshez szükséges engedélyeket. Ennek keretében hirdettek meg egy negyvenállaomásos lakossági fórum-turnét az erőmű közelében lévő falvakban.

A paksi bővítésért felelős kormányzati tisztségviselők 20 nap alatt negyven faluban tartanak fórumot. Bölcskén csütörtökön jártak, hogy aztán utazzanak is tovább Madocsára. Baranya István bölcskei polgármester a fórum elején azt mondta, örül, hogy eljött a faluba ennyi méltóság. ““Ennek így kell lennie ilyenkor” – mondta.

20150409_173449

A falusiak ugyanakkor csak mérsékelten érdeklődtek a fórum iránt, a kis mozi nézőtere végig foghíjas volt. Leginkább a helyi öregasszonyokat érdekelte Aszódi Attila kormánybiztos előadása az új paksi blokkokról. Ők azonban egy teljes sort kitettek, és végig feszült figyelemmel kísérték, ahogy Aszódi projektoron kivetített diákat mutogat az engedélyztetési eljárásokról, és térképeket a várható zaj- ás porhatásról. Igaz, a végén az egyik idős asszony megkérte, hogy mutassa már meg újra a térképeket, mert olyan messze volt a vászon, hogy semmit sem látott belőle.

Akár egy utasszállító is belerepülhet

“Azt szeretnénk, hogy az atomenergia legalább az évszázad végéig megmaradjon Magyarországon” – kezdte a előadást Aszódi, aki a paksi bővítésért felelős kormánybiztos. Az ország energiaellátásának egyharmadát adja jelenleg az atomerőmű működő négy blokkja, kettőt azonban legkésőbb a harmincas években le kell majd állítani, mert már így is egyszer meghosszabbították az üzemidejüket. Az áramfogyasztás pedig csak nőni fog.

Aszódi ötpercenként megjegyezte mennyire versenyképes és korszerű lesz az új erőmű. “Első a biztonság” – hirdette a vászonra vetített dia. A kormánybiztos szerint a magyar mérnökök több mint 11 ezer műszaki követelményt küldtek az oroszoknak. Ő ezek közül csak egyet emelt ki: a reaktorok új burkolatát. “Robosztus, vasbeton építmény, egy órási nagy tartály” – mondta róla. A tervek szerint két fallal is körbeveszik a reaktorokat, a belső feladata, hogy üzemzavar esetén is bent tartsa a sugárzást, a külsőnek pedig az, hogy megvédje a reaktort minden külső hatástól. Aszódi szerint jöhet földrengés, tornádó, vagy rázuhanhat akár egy utasszállító repülő is, a betonburok ki fog tartani.

20150409_190230

A burok lesz a legnagyobb különbség a régi és az új reaktorok közöt, néhány fontosabb dolog pedig változatlan marad. Így például az új reaktorokat is a Duna vízével fogják hűteni. Ehhez a hat blokk egyidejű műkédésének idején másodpercenként 230 köbméter vízre lesz szükségük. Ez Aszódi szerint  minden gond nélkül meglesz, a Duna vízhozama ennél jóval több. A vizet nyolc fokkal melegebben fogják visszaengedni a folyóba, és hét kilométerre lesz szükség ahhoz, hogy újra kihűljön. Arra viszont garanciát vállalnak, hogy a víz hőfoka a legmelegebb nyári napon sem lesz több harminc foknál.

Se por, se zaj, se sugárzás

Az atomerőmű a tervek szerint 2025-26-ra lesz kész, építeni viszont csak három év múlva kezdik el, addig a cégnek még be kell szereznie vagy hatezer engedélyt. De a két új blokk megépítése sem lesz piskóta, Aszódi is azt mondta, hogy kifejezetten nagy léptékű építkezésről van szó. “Úgy tessék elképzelni, hogy két blokkot építünk egymás mellé, egy-egy nagy munkagödörrel fogunk indítani, ezeket kimélyítik, majd alapozás következik, elkészül az alaplemez, amire a reaktorépület, illetve a turbinaépület kerül. Nagy mennyiségű vasat kell bedolgozni, betonozni kell” – sorolta. A munka csúcsidejében közel hétezer ember fog dolgozni az új atomerőműn.

Aszódi szerint viszont senkinek sem kell aggódnia. Zaj és por ugyan lesz, de csak a telephelyen, illetve a közeli Dunaszentbenedeken, de ott is határérték alatt. A talajvízszint is csökkeni fog, de a helyi kutak nem fognak kiszáradni. Ha pedig egyszer majd beindulnak az új blokkok, akkor csak a havi egyszeri dízelmotor teszt fog zajjal járni, de az is csak a Dunaszentbenedekig fog eljutni. A sugárzástól pedig egyáltalán nem kell félni.

Aszódi előadása után a szintén jelen lévő Németh Lászlóné korábbi fejlesztés miniszter is mondott pár szót, főleg a magyar-orosz hitelmegállapodásról. Ennek a lényege az volt, hogy a 10 milliárd eurós gigahitelt nem az atomerőmű, hanem a magyar állam fizeti vissza, ez pedig Némethné szerint biztosítja, hogy nem fog emelkedni az áram ára. “Ez meglehetősen kedvező” – mondta, mire az egyik idős asszony hümmögött egy nagyot.

Mi akkor már alulról szagoljuk az ibolyát

“Ezt az egészet kicsit furcsának tartom” – mondta a lakossági fórum után az egyik résztvevő, a nyugdíjas Matild. Szerinte Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin maguk döntöttek az erőmű megépítéséről. “Azért megkérdezhették volna az embereket” – tette hozzá.

“Mi akkor már alulról szagoljuk az ibolyát” – mondta az új blokkok beüzemeléséről Teca, aki barátnőjével, Ágival éppen a biciklijükre készültek felszállni.  “Fiataloknak kéne itt lenniük, de hol vannak?” – kérdezte Ági. Teca szerint kiderült számukra pár új dolog a fórumon, például az, hogy a régi reaktoroknak “már egyszer lejárt a szavatossága”. Emiatt elkezdtek aggódni. “Nehogy halászlé legyen a Dunából” – mondta Teca, hozzátéve, hogy ha ez a helyzet, akkor tényleg jó lenne, ha minél előbb kicserélnék őket.

Az orosz hitellel azonban ők sincsenek megelégedve. “Az oroszok már eddig is sokat vittek el tőlünk, nehogy Putyin elvtárs egyszer csak úgy gondolja, hogy többet kér” – mondta Ági.

Ebből nem lehet húsz százalék betont kispórolni

Bölcske után a szomszédos Madocsára utazott a kormányzati különítmény, ahol a faluházban a bölcskeivel szinte teljesen megegyező előadást tartott Aszódi Attila. A hallgatóság soraiban vegyesen lehetett találni fiatalokat és időseket is, az érdeklődök nagy része pedig a helyi hivatalból jött.

Az már Bölcskén is kiderült, hogy a helyi faluvezetők támogatják a beruhazást, a polgármester itt is elmondta, hogy a falusiak nagy része az erőműben dolgozik, így az új blokkokat is örömmel látják. “Itt mindenki az erőmű mellett van, ellendrukker nincs” – mondta a fórum végén egy idős férfi, aki ugyanakkor arra is utalt, hogy az építkezéshez felvett hitel egy részét “visszaoszthatják”.

20150409_190800

“Értetlenül állok a kérdés előtt, a korrupció bűncselekmény, ezt a projektet nem lehet korrupcióval létrehozni” – mondta erre Aszódi Attila. “Ebből nem lehet húsz százalék vasat, betont vagy számítógépet kispórolni” – tette hozzá.

Az oroszok saját kolóniát akarnak

“Munkalehetőségekben mire számíthatunk? Minket ez nagyon érdekelne” – kérdezte egy másik férfi. Aszódi erre megismételte, hogy hétezer ember fog az új erőmű építésén dolgozni, egyharmaduk felső-, kétharmaduk középfokú végzettségű lesz. Az üzemeltetéshez pedig ezer új munkás kell. “Ezeket az emberket ki kell majd szolgálni” – tette hozzá. Szállásra lesz szükségük, ételre, szórakozásra. Ezt pedig a környéknek kell biztosítania.

“De olyan helyzetet nem akarunk, hogy amikor levonul ez a hétezer ember, akkor megmarad hatezer szálláshely, amivel a régió nem tud mit kezdeni”  – mondta Aszódi. Azaz nem egy nagy telepet akarnak számukra létrehozni, inkább elszórnák őket a településken. Kivéve az oroszokat. Ők ugyanis már jelezték, hogy 7-800 mérnökkel érkeznek majd, és nekik szükségek van egy nagy telepre, ahol a munkálatok befejeztéig élhetnek.

“És a régi blokokkal mi történik a leálllás után?” – kérdezték még a bölcskei fórumon. Öt évig hagyják pihenni bennük a nukleáris üzemanyagot, hogy lecsillapodjon, aztán elszállítják. Ezután van, hogy még évtizedekig őrzik a már nem üzemelő erőművet, hogy csökkenjen a radioaktivitás, végül szétfűrészelik a reaktort, és teljesen lebontják. Aszódi szerint ezután akár zöld mező is lehet a helyén, bár ő szívesebben látná ipartelepként. “De ez sokára, mostantól olyan ötven évre lesz” – mondta.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!