Keresés

Ne kérjen segélyt, úgysincs rá pénz

Egy hónapja él az új segélyezési rendszer, de már most van, aki elesett az eddigi támogatásoktól, másnak pedig előre szólnak, hogy ne kérjen, úgysem lesz pénz. A kormány több segélyt is önkormányzati hatáskörbe utalt, de a településeknek muszáj valahonnan elvonniuk, hogy ezt ki tudják fizetni. Van olyan jegyző, aki szerint így nem lesznek fejlesztések. 

Fölösleges segélyt kérni, úgysincs rá pénz.

Ez a hír járja a bagi romatelepen, mióta életbe lépett az új segélyezési rendszer. Márciusban az állam több segélyt is eltörölt, és az önkormányzatokra bízta, hogy saját pénzükből tovább folyósítják-e ezeket. Már februárban kiderült, hogy sok településen húzni kell a nadrágszíjon, Czibere Károly szociális ügyekért felelős államtitkár mégis azt mondta, senki sem hivatkozhat pénzhiányra, mert a legszegényebb önkormányzatok állami támogatást kapnak. Úgy tűnik, a rászorulók mégis rosszabbul járnak, és főőleg a lakásfenntartási támogatás elvesztése érinti őket érzékenyen.

Nyolcan 180 ezerből

István és Kati hatodmagukkal élnek a bagi Ősz utcában, ami csak egy fokkal jobb a telep legelmaradottabb részénél, a Tél utcánál. Betonút itt sincs, de az áram és a víz be van vezetve, igaz, nincsenek rákötve a csatornára. Mindketten közmunkán dolgoznak, Kati a kultúrházban, István – vagy ahogy mindenki ismeri, Buksi – pedig az utcán takarít. Ebből és a családi pótlékból tartják el öt gyereküket és egy unokájukat. Azt mondják, évek óta nem kértek segélyt az önkormányzattól, leszámítva a havi 6500 forintos lakásfenntartási támogatást, ami viszont sokat segített a rezsi kifizetésében. Katiéknak kártyás villanyórájuk van, ami az előre befizetett összegnek megfelelő áramot biztosítja. Havonta húszezret szoktak rátenni, amiből tíz a tartozás törlesztésére megy, tíz pedig az áramra. Erre költötték a 6500 forintos segélyt is.

Segélyezés változása
Kati és István otthonukban | Fotó: Magócsi Márton

Kati most úgy tudja, szeptembertől csak azoknak fog jutni támogatás, akik 10 ezernél többre jogosultak, mert az önkormányzat ennyit tud vállalni. A polgármesteri hivatalban dolgozó ismerősei azt mondták neki, nem is érdemes kérnie, úgysem lesz pénz.

Pedig ez a 6500 forint is sokat jelentett nekik. Kati a gyerekkedvezmény miatt 75 ezret, a férje pedig 60-at kap a közmunkán, és még 48 ezer forint jön be a családi pótlékból. Ebből a 183 ezerből kellene fenntartani a nyolctagú családot, köztük a kettő, a nyolc és a tizenhárom éves kicsiket is, vagyis összesen 23 ezer forintra jönnek ki fejenként egy hónapban. Mindezt úgy, hogy a havi 20 ezres áramtöltés mellett nagyjából negyvenet költenek banki és rezsitartozásokra, ötezret gázpalackra, tízezret bérletre és a fociklub tagdíjára, plusz havonta kétszer járnak át az aszódi Pennybe nagy bevásárlást tartani, összesen körülbelül százezerért.

Segélyezés változása
A jó időben a gyerekek az udvaron bandáztak | Fotó: Magócsi Márton

Hasonlóan járt Léna is, aki eddig 5400 forint lakásfenntartási támogatást kapott, de most azt mondták neki az önkormányzatnál, hogy nincs rá több pénz. “62 ezret kapok közmunkán, és 26 ezer a családi pótlék. A lakásfenntartási pont jó volt a vízdíjra” – mondta Léna, aki a telepen működő BAGázs Közhasznú Egyesületben is dolgozik, akárcsak Kati. Ezért kapnak némi fizetést, de ahogy Kati is mondta, elsősorban nem ezért csinálják. “Mindig megvolt bennünk a tenni akarás és a vágy, hogy elérjünk valamit, ezért örültünk nagyon a BAGázsnak”, amely azért jött létre, hogy a helyiek bevonásával, az egyéni felelősségvállalás erősítésével modellértékű roma integrációs programot dolgozzon ki.

Segélyezés változása
Léna | Fotó: Magócsi Márton

Két hetet adtak felkészülni

“Valahonnan muszáj lesz elvonni, ha tartani akarjuk az eddigi szintet” – mondta Bognár Józsefné, Bag jegyzője, aki szerint az átalakítás váratlanul érte a falut. Czibere Károly február végén azt mondta Baló György műsorában, hogy azok a települések, amelyek nem készültek fel a változásokra, “saját felelőtlenségüknek köszönhetik”, hiszen decemberben minden jegyző teljes körű tájékoztatást kapott. Bognárné viszont nem így emlékszik.

Január végén, február elején értesültünk arról, hogy a kormány változtatni akar. Két hetünk volt felkészülni, és megírni a rendeletet, de legalább egy hónap kellett volna.

Bognárné hiányolja a képzéseket is, amelyek szinte teljesen eltűntek az elmúlt öt évben. “Régen legalább egy-két hónappal előre tájékoztattak a tervezett törvényekről, most már alig tudunk valamit” – mondta.

Segélyezés változása
Bognár Józsefné, Bag jegyzője | Fotó: Magócsi Márton

Bagon tavaly hatmillió forintot költöttek lakásfenntartási támogatásra, ami összesen nyolcvan embert érintett. Ez a szociális kiadások felét tette ki, és kevesebben ugyan, de voltak, akik méltányossági ápolási díjat, vagy méltányossági közgyógyellátást kaptak. Utóbbit azok, akik normatív alapon nem jogosultak közgyógyra, de egy hirtelen jött gyógyszerkiadást nem tudtak vállalni. Most ők is aggódhatnak, megmarad-e az ellátás.

Bag ugyan jogosult az állami támogatásra, de ez pusztán félmegoldást jelent. “Csak a tavaly megállapított segélyekre kapunk pénzt, a kérelmek viszont folyamatosan jönnek. Amiről idén döntünk, azt már saját forrásból kell kifizetnünk” – mondta Bognárné. Ráadásul néhány napja Misetics Bálint szociálpolitikus egy beszélgetésen azt mondta, a kormány által elkülönített 30 milliárdos keret nem lesz elég mindenre, és összesen így is 35-38 milliárdot vonnak ki a rendszerből, amelyre amúgy sem költenek túl sokat.

Segélyezés változása
Fotó: Magócsi Márton

Bognárné szerint csak úgy tudják megoldani a helyzetet, ha valahonnan elvesznek, de hogy honnan, arról majd csak félévkor döntenek. “Próbálunk takarékoskodni az energiával a polgármesteri hivatalban és az iskolákban, de sokat segítenek a helyi képviselők felajánlásai is. Van, aki egymillió forintot költött a saját pénzéből az óvodai játékokra, így azon is sikerült spórolnunk” – mondta.

A kormány főleg a rendszer átláthatóvá tételével indokolta az átalakítást, mert szerintük eddig nem mindig azokhoz jutottak el a segélyek, akikhez kellett. Bognárné szerint viszont ez nincs így. “Minden önkormányzatnak az a dolga, hogy segítse a rászorulókat. Biztosan vannak, akik ezzel visszaélnek, de 100 esetből 99-szer biztosan jogosan adjuk a segélyt”.

Az emberek megszokták az eddigi támogatási formákat, de most átnevezték az egészet, ráadásul saját erőből kell teljesítenünk. Így biztosan kevesebb fejlesztés lesz, mert nem marad pénzünk önrészre, hitelt pedig csak nagyon nehezen, kormányzati engedéllyel vehetünk fel”.

 

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!