Keresés

Napi 800 forintos adóval űzné el Alsónémedi a nemkívánatosakat

Alsónémedi képviselői nagy egyetértésben megszavaztak a nyáron egy új adót. Szeptembertől lép hatályba a rendelet, amely szerint napi 800 forintot kell fizetniük azoknak, akik a községben élnek, nincs bejelentett munkájuk, és nem az övék vagy családtagjuké az ingatlan, ahol laknakírja az Index.

Újfajta, elég borsos, napi 800 forintos adót vetett ki a Pest megyei Alsónémedi önkormányzata. „A települési adóról” szóló rendeletet a június 29-i ülésén fogadta el a testület, és szeptember elsején fog hatályba lépni. Elvileg magát az Alsónémediben élést adóztatják meg, de annyi a kivétel, hogy végül egy elég jól körülhatárolható körnek kell majd csak fizetnie.

Azokra vonatkozik az adó, akik

  • „életvitelszerűen” Alsónémediben laknak, tehát egy itt lévő épületben alszanak, esznek, fürdenek,
  • ez az épület nem a sajátjuk és nem is hozzátartozójuké (nemcsak a tulajdonosokat és családjukat veszi ki a rendelet az adózók köréből, hanem a haszonélvezőket, a vagyonkezelőket, az özvegyi jogot gyakorlókat és önkormányzati lakást bérlőket is, családostul)
  • 18 évesek elmúltak,
  • és nincs legalább 90 napja meglévő munkaviszonyuk.

Tipikusan tehát olyan felnőtt emberekről van szó, akik valaki más házában laknak Alsónémediben, és nincs bejelentett munkájuk. Az mindegy, hogy be vannak-e jelentve a lakcímre vagy sem, az sem számít, hogy fizetnek-e a szállásért, vagy más megállapodás alapján, netán szívességből lehetnek ott.

Bemennek a házakba ellenőrizni

Tőlük az adót, a napi 800, havi 24 000 forintot a rendelet szerint annak kell majd beszednie, akinek a házában laknak, és ő az, aki köteles lesz befizetni a pénzt minden hónap tizenötödikéig (első alkalommal október közepéig) az önkormányzat számlájára. Ha a tulaj nem szedi be a pénzt a lakóitól, az az ő dolga, de az adót – ha így tesz, akkor saját zsebből – mindenképpen be kell fizetnie.

Aki hivatalosan bejelentkezik egy alsónémedi lakcímre, azt automatikusan ott lakónak fogják tekinteni, amíg nem bizonyítja az ellenkezőjét, de a rendelet kitér arra is, hogy a többieket, a be nem jelentetteket hogyan fogják felfedezni. A rendelet szerint az adóhatóság jogosult a kötelezettség teljesítését ellenőrizni, „és ennek érdekében az épületbe bemenni”.  Aki így bukik le, attól 60 napra visszamenőleg követelnék az adót.

Nélkülözhetetlen áldozatvállalás

A polgármesteri hivatal honlapjára kitettek a rendelet mellé egy tájékoztatót is, amely azzal indít, hogy önkormányzatok alapvető feladata a helyi közszolgáltatások biztosítása, és ennek a feladatnak az ellátásához muszáj megteremteni az anyagi feltételeket, „nélkülözhetetlen a helyi közösségek kezdeményezőkészsége, áldozatvállalása is”. A képviselő-testületi ülésen elhangzottakból viszont az derül ki, nem az adóbevételek növelése volt a fő cél, hanem bizonyos emberek elüldözése Alsónémediből.

A rendeletet hét igennel, ellenszavazat nélkül fogadta el a testület. Az ülésről videófelvétel készült, a témáról körülbelül 24 percen át volt szó.

A megszólalók gondosan kerülték, hogy kimondják, kik ellen irányul a rendelet, ugyanakkor többször, többféleképpen is elhangzott, hogy egy bizonyos célcsoportra szabták. Mindenki tudja, mi az a célcsoport, ki az a célcsoport, akikre vonatkozóan ez a rendelet készült – fogalmazott egy alkalommal a jegyző, Percze Tünde.

Senki nem mondta ki az ülésen, de Alsónémediben régóta komoly feszültséget kelt a romániai roma vendégmunkások jelenléte. A község honlapjáról letölthető az Alsónémedi XXI. századi jövőképe című tanulmány, amely 2008-ban az önkormányzat megbízásából készült az MTA politikatudományi intézetében.

Eszerint a falu legnagyobb problémája a Romániából érkező roma vendégmunkások jelenléte, ezt a kutatás során a megkérdezettek 84,7 százaléka minősítette gondnak. A tanulmány szerint míg régebben erdélyi magyarok jöttek Alsónémedibe, az utóbbi években romániai cigányok érkeznek ide dolgozni a családjukkal együtt.

Hullik a forgács

A vita alatt kiderült, a rendeletalkotáskor a legnagyobb fejtörést éppen az okozta, hogy oldják meg, hogy az adó csak a célba vett embereket sújtsa, másokat ne. Az egyik képviselő Kiss Miklós úgy fogalmazta meg aggodalmát: „ahol fát vágnak, hullik a forgács”.

Ő volt az egyetlen, aki konkrétumot mondott az ülésen a célba vett csoportról: „a tömegszállások ellen kell irányuljon ez az egész”. Ugyanez a tervezethez tartozó hatásvizsgálati lapon úgy jelent meg: a településen tartózkodó vendégmunkások problémakörének kezelése. Itt szerepel az is, hogy társadalmi hatásként a közbiztonság, közegészségügy helyzetének a javulását várják.

A gyerekek kimaradását sajnálta

A kutatók arra jutottak, hogy a vendégmunkások jelenlétében a lakosság 25-30 százaléka érdekelt, a szállásadók és az alacsony bért fizető munkaadók. A vendégmunkásokat gyakran emberhez méltatlan körülmények között szállásolják el, és általában nem rendelkeznek állandó és legális munkaviszonnyal, áll a tanulmányban. Ezekre az emberekre illik az új adó összes feltétele. A felnőtt korú családtagjaikra is.

Kiss Miklós képviselő az ülésen azon sajnálkozott, hogy a gyerekeket nem lehet megadóztatni. “Én a kezdetektől fogva mondtam azt, hogy ha nem lenne gyerek, akkor szerintem már jobb lenne” – mondta, és aztán megkérdezte, tudja-e a rendelet kezelni, hogy ne legyen gyerek. A polgármester, Vincze József azzal válaszolt, hogy ha jönnek mondjuk öten-hatan, és abból három-négy 18 év feletti, de csak egy dolgozik, akkor az az egy nem fogja bírni az adó miatt a többi eltartását. A képviselő ezt azzal nyugtázta, hogy ezek szerint, ha nem tudja eltartani, akkor „bízzunk benne”, hogy nem lesz gyerek.

Hiú ábránd

A polgármestertől az ülésen megkérdezték, vajon hány százalékban valósul majd meg a rendelet. Azt mondta: ha kezdetben 60 százalékban tudják a rendelet hatályát érvényesíteni, már nagyon elégedett lesz, és akkor sem lesz elkeseredve, ha 40-50 százalék lesz a mérleg.

Azt, hogy a rendelet célja a nem kívánatos emberek eltávolítása, a jegyző világosan kimondta, amikor így intett józanságra az ülésen: „Az hiú ábránd, hogy ez 100 százalékosan megoldja ezt a helyzetet, mert akinek állampolgársága van, akinek lakcíme van, és akinek van munkaviszonya, és ki bírja ezt az összeget fizetni, és itt van a településen, az attól, hogy ez a rendelet életbe lépett, nem 100 százalékig garancia arra, hogy ő ezt a települést el fogja hagyni.

Tudják, hogy lesöpörhetik

A települési adó megbeszélésekor az is kiderült, hogy a rendelet megalkotói tisztában vannak az aggályosságával. Nem ez lenne az első hasonló jellegű önkormányzati rendelet, amelyet utólag elkaszálnak. Alsónémedinek is van ilyen jellegű tapasztalata, így végződött évekkel ezelőtt az a próbálkozás, amely az adott négyzetméteren lakó emberek számát próbálta szabályozni. De frissebb példák is vannak:a Kúria vetett véget tavaly a borsodi kiszorítósdinak, vagyis annak a rendeletalkotási hullámnak, amellyel a Miskolcról elküldött nyomorteleplakók beköltözésétől próbálták megvédeni magukat borsodi települések.

Azok a rendeletek segély és közmunka nélküli életet helyeztek kilátásba a jövevényeknek, ha netán náluk kötnének ki. A Kúria végül kimondta: a szociális juttatásokhoz való hozzáférést nem lehet nem szociális szempontokhoz kötni, a helyi önkormányzatoknak nincs felhatalmazásuk arra, hogy „meghatározott társadalmi csoportot vagy jól körülhatárolható személyi kört” valamely település elhagyására szorítsanak vagy megnehezítsék a letelepedésüket a rendeleteikkel.

Alsónémediben fel vannak készülve arra, hogy az adórendelet hasonló pályát fog befutni. A testületi ülésen György Balázs a jogi bizottságból azt mondta: „tartunk tőle, hogy megjárja a legmagasabb fórumot”. A polgármester elmesélte, hogy korábban megkerestek az ügyben adótanácsadót, jogi szakértőt, de „lepattantak”, „mindenki azt mondta, hogy ezzel ne foglalkozzatok, ez így nem fog működni”. A jegyző felvillantotta annak a lehetőségét, hogy a rendeletet elsöpri majd az arra jogosult szervezet. Kozma Miklós, aki a Jobbik jelöltje volt, azt mondta: precedens értékű a rendelet, ilyen az országban még máshol nincs, készülni kell támadásokra, de fel kell vállalni az úttörő szerepet.

Már túl voltak a rendelet megszavazásán, a polgármester épp arra készült, hogy megköszönje a jegyzőnek a sok munkát, amikor így tűnődött: “Lehet, hogy nagyon nagy pofára esés fog lenni, ha ezt felkapják”.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!