Precedensértékű döntést hozott a Kúria szerda délelőtt a Nyíregyháza Huszár-telepi iskola ügyében, amelynek fenntartóját szegregáció miatt perelte be egy alapítvány. A bíróság felülírta az elsőfokú ítéletet, és kimondta, hogy az egyházi iskola nem gyakorol jogellenes elkülönítést, mert vallási nevelést folytat, és mert a telepi szülők szabad döntésük alapján járatják oda a gyerekeiket. A jogvédők szerint a bíróság most áldását adta a vallási alapú iskolai szegregációra.
Szerda délelőtt született megfellebbezhetetlen ítélet a Nyíregyházi Sója Miklós Görögkatolikus iskola és Óvoda szegregációs ügyében, amelynek fenntartóját, a görögkatolikus egyházat, és a nyíregyházi önkormányzatot perelte szegregáció megvalósításáért az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF). A CFCF szerint az önkormányzat az iskola megnyitásával megszegte az etnikai alapú elkülönítés tilalmát és az egyenlő bánásmódra vonatkozó előírásokat.
Az intézményt 2010-ben adta át az önkormányzat a Görögkatolikus Egyháznak, akik az átvételkor vállalták, hogy a város minden hatodik életévét betöltött gyermekét feltétel nélkül felveszik az intézménybe. A megállapodás tartalmazta azt is, hogy az egyház úgynevezett „roma pasztorációt” szeretne megvalósítani, ezért kimondottan olyan helyen kerestek működtethető iskolát, ahol többségében cigány diákok tanulnának.
Mégsem kell felszámolni az iskolát
A Kúria semmissé tette a Nyíregyházi Törvényszék elsőfokú ítéletét, ami alapján az első osztály indításának megszüntetésével felmenő rendszerben fel kellett volna számolnia az egyháznak az elgettósodott Huszár-telepi iskolát, ahová túlnyomó többségben cigány nemzetiségi gyerekek jártak.
Fotó: Magócsi Márton
A Kúria most azt mondta ki, hogy az egyházi iskola nem gyakorol jogellenes elkülönítést, mert vallási nevelést folytat, és mert a telepi szülők szabad döntésük alapján járatják oda a gyerekeiket. Az ítélet indoklása szerint ugyanis a szülők annak tudatában járatják, gyerekeiket a telepi iskolába, hogy ők ott görögkatolikus szellemiségi nevelést kapnak. A CFCF szerint azonban ezzel a döntéssel a bíróság tulajdonképpen legitimálja Magyarországon a vallási alapokon gyakorolt szegregációt, és gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy a jövőben jogvédő szervezetek szegregáló intézmények ellen pert nyerjenek.
Nyíregyháza belvárosában egyébként egy másik görögkatolikus intézmény is működik – a Kúria döntése épp ebben látja annak a biztosítását, hogy a telepi szülők szabad iskolaválasztása biztosított. A CFCF szerint viszont ez is hozzájárul a roma gyerekek jogellenes elkülönítéséhez. Szerintük elég csak megnézni, mennyivel jobb körülmények között tanulnak az – egyazon fenntartó alá tartozó – belvárosi iskola tanulói.
„Ez az iskolai szegregáció kiszervezése”
A CFCF képviselői arra számítottak, hogy a bíróság elutasítja az iskolafenntartó fellebbezését, vagy valamilyen határidőt szab a szegregáció megszüntetésére. Kegye Adél, a jogvédő szervezet egyik munkatársa az Abcúgnak elmondta: egyértelmű, hogy a bíróság által biztosítottnak látott szabad iskolaválasztás a gyakorlatban nem valósul meg. A jogvédő szervezet ugyanis több olyan esettel találkozott már, amikor a telepi roma szülő gyermekét elutasította más, a telepen kívüli általános iskola. Hozzátette: a szervezet helyzetfelmérése szerint a gyereküket a telepi iskolába járató roma szülőknek csak elenyésző részénél volt a motiváció a gyermekük vallásos neveltetése. Azt tapasztalták, hogy többségük vagy a közelség miatt, vagy a más intézményben való hátrányos megkülönböztetéstől félve íratta a gyermekét a Sójába.
Fotó: Magócsi Márton
„A bíró odabent az ítélethirdetésen gyakorlatilag ismertette a vallási alapú szegregáció receptjét” – kommentálta a döntést a sajtónak Daróczi Gábor, a CFCF kurátora, a felperes jogi képviselője, aki szerint innentől kezdve gyakorlatilag minden akadály nélkül lehet vallási intézmény által fenntartott iskolákban származás alapján elkülönítő oktatást folytatni. „Úgy látszik, a kormány az elitoktatás mellett a roma gyerekek tanítását is kiszervezi az egyházaknak” – magyarázta, utalva arra, hogy 2010 óta folyamatosan nő az egyházi fenntartásba kerülő intézmények száma. A mai döntés súlya az, hogy az egyházak ezentúl használhatják a vallásszabadságot érvként a szegregációs vádakkal szemben, az önkormányzatokat vagy a Klik-et, mint állami szervet pedig nem lehet majd felelősségre vonni, mert az intézményt nem ők működtetik.
Daróczi: Az Európai Bizottsághoz fordulunk jogorvoslatért
Daróczi Gábor az ítélethirdetés utáni sajtótájékoztatón azt mondta, úgy látja, Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter megjelenése és tanúként való meghallgatása a másodfokú tárgyaláson a perben nyomást gyakorolhatott a bíróságra. A kérdéssel kapcsolatban egyébként a Kúria is kifejtette álláspontját: mivel a magyar jogrendszer nem ismeri a „véleménytanú” fogalmát, a döntéshozatalnál Balog vallomását nem vették figyelembe.
Fotó: Magócsi Márton
Daróczi a sajtótájékoztató végén azt is közölte, hogy az Európai Bizottság elé viszik az ügyet, ahol esélyt látnak arra, hogy nekik kedvező ítélet születik majd. Ez egy Magyarország ellen indított kötelezettségi eljárás lenne, amire más országok szegregációs ügyeiben is volt már precedens. Csehországban született már ilyen ítélet, egy hasonló ügyben pedig Szlovákiával szemben hoz hamarosan döntést az EB.
Megosztás