Keresés

Mitől nem lesz a parlament férfiöltöző?

Tudja, hogy Dúró Dóra merre múlatta az időt gimnazista korában, vagy hogy mi hiányzik Kunhalmi Ágnes magánéletéből? Gondolt már arra, hogyan lopnak üdítőt a parlamenti képviselők? Egy, női jogokról szóló beszélgetésen most minden kiderült. 

Ha szívesen meghallgatná a magánéletére panaszkodó Kunhalmi Ágnest, vagy kíváncsi rá, mitől jó férj Novák Előd, akkor sajnálhatja, hogy kihagyta a “Nők a politikában” című rendezvényt az ELTE jogi karán. A vitát a Politológus Műhely szervezte négy parlamenti képviselőnő, a fideszes Dunai Mónika, az MSZP-s Kunhalmi Ágnes, a jobbikos Dúró Dóra és az LMP-s Szél Bernadett részvételével.

A téma különösen aktuális, mert az Interparlamentáris Unió éppen a napokban közölt nemzetközi statisztikát arról, hogy a nők milyen politikai lehetőségekkel bírnak a világ különböző országaiban. Ebből kiderült, hogy Magyarországon kívül csak hét olyan ország van, amelynek kormányában nincs női miniszter, de a nők parlamenti arányában is jelentősen el vagyunk maradva Európa és a világ országaitól. A moderátor a Világbank kutatását is idézte, amely 142 országban vizsgálta a női egyenjogúság helyzetét, Magyarországot pedig a 93. helyre sorolta, összesítve a politikai, a gazdasági és a pénzkereseti lehetőségeket. Ez alapján Magyarország legfeljebb Jemennel, Pakisztánnal és Malival emlegethető egy lapon.

De ne szaladjunk ennyire előre, különben lemaradunk néhány izgalmas részletről! A négy vendégnek először arról kellett beszélnie, hogyan került kapcsolatba a politikával, és kit tekint a példaképének. Dúró Dóra mindjárt el is mondta, hogyan lett Fidesz-rajongóból jobbikos.

Gimnazistaként nagyon tetszett a Fidesz lendülete, és hogy Orbán Viktor mennyire karizmatikus. Még Rogán Antal lakossági fórumán is voltam, de aztán szépen lassan elkezdtem kiábrándulni. 2002-ben egy este nem tudtam aludni, a tévé előtt ültem, és Baló György műsorát néztem, ahol a Jobbik akkori elnöke, Kovács Dávid volt az egyik vendég. Akkor figyeltem fel rá, milyen okos dolgokat mond a Jobbik.

Dúrónak nincs példaképe, de azt például fontosnak tartja, hogy a politikusok ne higgyék, hogy bármit megtehetnek. Szerinte ez sajnos sokszor így van, jó néhány politikus még üdítőt sem szégyell lopni a parlamentben: “A parlamenti büfében először ki kell tölteni az üdítőt, és csak utána kifizetni. Vannak, akik először töltenek, megisszák, majd töltenek még egyet, és csak egyet fizetnek ki” – mondta.

Kunhalmi Ágnes azt mondta,  kapcsolatai révén került 2003-ban a Földművelésügyi Minisztériumba, onnan indult el a ranglétrán, önkormányzati képviselő lett, és a miniszterelnöki kabinetben is dolgozott.

Az MSZP egy nehéz párt. Sokak szerint kicsit szovjet is, de szerintem inkább normális és tisztességes.

Kunhalmi példaképe a bátorsága miatt Margaret Thatcher egykori brit miniszterelnök. “Amikor kiégek, megnézem a Vaslady-t, vagy Obama beszédeit hallgatom a Youtube-on. Az irodám falán viszont Willy Brandt képe lóg, aki annak idején újjáépítette a német szociáldemokrata pártot. Szerintem ezt kell tennie az MSZP-nek is, mert Magyarországon bennünk van a legnagyobb növekedési potenciál” – mondta.

Az 1990 óta politizáló Dunai Mónika szintén felnéz Thatcherre, de mivel igazi példaképe nincs, inkább a politikusok fontos tulajdonságait sorolta fel, úgy mint a tisztességet, a szolgálatkészséget és a karizmát, utóbbit például Orbán Viktorban is látja. Dunai azt javasolta a társainak, hogy ne szakadjanak el az emberektől, járjanak közértbe, hallgassák meg a hétköznapi gondokat, ahogy ő is teszi, amikor hobbiból buszozni megy.

A hosszúra nyúlt bemutatkozás után elkezdődhetett a második kör, amelyben átterelődött a szó a család és a politika összeegyeztethetőségére. Szél Bernadett szerint semmivel sincs nehezebb dolga, mint más dolgozó nőnek, sőt ő előnyben is van, mert tud bébiszittert alkalmazni. “Más ugyanennyit dolgozik kevesebbért” – mondta. “Hétvégén is rendszeresen dolgozom, de akkor nem tudnám csinálni, ha nem lenne olyan társam, aki részt venne a háztartásban és a gyereknevelésben”. Szélnek tehát szerencséje van a férjével, amire Kunhalmi irigykedik is.

Harminckét éves vagyok, és társat keresek.

Ezzel az erős felütéssel kezdett Kunhalmi Ágnes, aki állítása szerint nagyon sokszor megkapja a Facebookon és a parlamentben is, hogy miért nincs gyereke, vagy hogy miért beszél egyáltalán az oktatásról, ha ő maga nem is anya. Kunhalmi szerint fontos, hogy az embernek legyen igazi társa, akire támaszkodhat, főleg mert a politika a nyilvánosság és a stressz miatt különleges foglalkozás. “Idegesítő tud lenni, ha megismernek az utcán. Nem tudok már úgy elmenni a Kazinczy utcába bulizni, hogy ne ismerjenek meg”.

A háromgyerekes Dúró szerint viszont előnyös, hogy politikusként rugalmas a munkaideje. “Mondhatom azt Vona Gábornak, hogy most nem tudom megcsinálni ezt, vagy azt, mert beteg a gyerek, majd este pótolom”. Ráadásul Dúró szerint a szülés óta eleve megváltozott az élete. “Háromszor annyi  lett a munkabírásom, és a gyerekekkel fel is tudok töltődni. Az viszont rosszul esik, amikor beszólnak az anyaságom miatt a parlamentben, és gúnyolódnak azon, hogy hol hagytam a gyereket”.

Nem lesz addig női esélyegyenlőség, amíg a férfiak degradálónak érzik tisztába tenni a gyereket, játszani vele, vagy megcsinálni a házimunkát. Férfiak nélkül ez nem megy, ez a nulladik lépés.

Dúró elmondása szerint parlamenti képviselő férje, Novák Előd meg is felel ennek az elvárásnak, a beszélgetés előtt például egy parkolóban adta át neki a gyerekeket.

Akkor a lényegről nem is volt szó?

De, a program felénél tényleg rátértek a nők politikai szerepvállalására. Szél Bernadett szerint Magyarország egyszerűen azért áll rosszul ebben a kérdésben, mert semmilyen lépés nem történik annak érdekében, hogy ez másként legyen.

Szél úgy látja, érdemes lenne kiterjeszteni az LMP-ben alkalmazott cipzáros kvótát magasabb szintekre is, ami azt jelenti, hogy minden két, azonos nemű képviselő után egy másik neműt küldenek a parlamentbe és a pártlistára. “Nem elég meghatározni, hogy a jelöltek bizonyos százaléka nő legyen, mert az akkor is teljesül, ha az összes nőt a lista végére rakják” – mondta.

A parlament férfiöltöző-hangulata csak akkor fog megváltozni, ha tömegével jönnek a nők a politikába. Ehhez csak eleinte kell a kvóta, utána maguktól termelődnek majd a tehetséges nőpolitikusok.

Az MSZP-ben jelenleg hagyományos kvótát alkalmaznak, de semelyik döntési szinten nem tudják húsz százalék fölé vinni a nők arányát, és a rendszernek valóban megvan a Szél által említett hátránya. “Volt olyan pártkongresszus, ahol a nőknek azért kellett fellázadniuk, mert a lista végére pakolták őket. Drukkoljanak, hogy a szociknál is meglegyen a cipzár!” – mondta Kunhalmi.

Dúró viszont semmilyen kvótát nem támogat, szerinte nem is az számít, hogy hány nő ül a parlamentben. “Attól, hogy valaki nő, még nem biztos, hogy alkalmas lesz. Sem a magyar oktatási rendszer, sem a nők helyzete nem lenne jobb, ha három Hoffmann Rózsa ülne a KDNP frakciójában. Az a kérdés, hogy hogy tudnak boldogulni a nők az országban, nem az, hogy hány képviselő van. Nekünk például az előző ciklusban Gaudi-Nagy Tamás volt a legnagyobb női jogvédőnk a Parlamentben, olykor nekem kellett leállítanom. Tamás elképesztő volt, ha nőkről volt szó”.

Dúró szerint kvóták helyett abban kell leginkább segíteni a nőket, hogy ne féljenek anyává válni. “Minden felmérés azt mutatja, hogy két-három gyereket akarnak, amiből jó, ha egy megszületik. Ez elsősorban nem is bérkérdés, és nem mesterségesen kell megoldani. Azt kell sugallni, hogy nőnek lenni jó, és hogy úgy teljes egy nő élete, ha gyerekei vannak, és dolgozik is. Ha valamelyik hiányzik, csonka lesz a élete”.

Dunai azt mondta, részben sajnálatos, hogy a Fideszben nincs semmilyen kvótarendszer, de ő csak érdemen alapuló kvótát támogatna.

Pusztán azért ne jusson előrébb valaki, mert nő. Alkalmasnak is kell lennie.

“Gyakran mondják a Fideszre, hogy egy macsó párt, de ez nincs így, sosem tapasztaltam, hogy bántották volna a nőket” – mondta. Dunai szerint a lényeg, hogy a nőknek legyen választási lehetőségük, és el tudják dönteni, milyen életet akarnak, amihez szerinte a kormány intézkedései is segítséget adnak (családi adókedvezmény, bölcsődebővítés, gyed extra).

A beszélgetés végén szóba került a nők elleni erőszak kérdése is, köztük az isztambuli egyezmény, amit ugyan Magyarország már aláírt, március elején viszont a fideszes és a jobbikos képviselők nem támogatták a ratifikálását. Dúró Dóra akkor azt mondta, azért nem támogatják, mert “nem foglalkozik a családon belüli erőszak legelterjedtebb és legbrutálisabb formájával, az abortusszal”.

Kunhalmi szerint a fideszes képviselők nagy hibát követtek el, amikor szintén nemmel szavaztak, Dunai viszont most azt mondta, teljesen egyetértenek a nők elleni erőszak felszámolására törekvő nemzetközi egyezménnyel. “Azért nem támogattuk a javaslatot, mert 2011 óta azon dolgozunk, hogy a jogszabályaink megfeleljenek az egyezménynek. Ez a munka hamarosan véget ér, tavasszal pedig a teljes törvénycsomagot tárgyalni fogjuk” – mondta.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!