Meglepő eredménnyel zárult a TÁRKI Életpálya-felmérése, amely szerint sokat javult a romák helyzete az oktatásban az elmúlt évtizedekben. Az általános iskolában szinte teljesen felzárkóztak, és a középiskolába is bejutnak, de utána valami megtörik. Kevesebben fejezik be az iskolát, és még kevesebben szereznek érettségit, az egyetemről már nem is beszélve. De mi okozza ezt a fordulatot?
Hat éven át tízezer fiatal életét követte nyomon a TÁRKI Életpálya-felmérése, amely elsőként számol be megbízhatóan a romák középiskolai pályafutásáról és egyetemi továbbtanulási lehetőségeiről. A pályakövetésre kiválasztott évfolyam tagjai 2006-ban fejezték be az általános iskolát, őket pedig összehasonlították az 1974-ben született, nyolcvanas években általános iskolába járt generációval. Ez alapján elmondható, hogy
- szinte teljes a romák felzárkózása az általános iskola befejezésében és a középiskolai továbbtanulásban,
- viszont a társadalmi átlaghoz képest nőtt a leszakadás az érettségiszerzés és az egyetemi továbbtanulás esélyében.
Az elsőt a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legnagyobb eredményének tartják, hiszen a középiskolai oktatás tömeges elterjesztésével sikerült demokratizálni az egyetem felé vezető utat. Az általános iskolai lemorzsolódás az 1974-es roma korosztályhoz képest 63-ról hét százalékra csökkent, a középiskolába bejutottak aránya pedig 12-ről majdnem 90 százalékra nőtt. Ráadásul most már minden ötödik roma érettségivel rendelkezik, ami korábban szinte teljesen esélytelen volt.
A romák esélyeinek javulásával a különbségek is csökkentek: a 74-es korosztálynál még 50-60 százalékos volt a romák leszakadása az általános iskola befejezésében és a középiskolai továbbtanulásban, ami mostanra 4-6 százalékosra olvadt.
Az oktatás kiterjesztése tehát sikersztorinak tűnik, de árnyalja a képet, hogy ez az előrelépés nem sokat ér a munkaerőpiacon. A romák ugyanis az általános iskolai és a szakiskolai végzettségben tudtak igazán felzárkózni, de ezeken a területeken csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem nőttek a bérek a rendszerváltás óta. Érettségivel és diplomával viszont jóval többet lehet keresni, mint korábban, de itt éppen, hogy nőtt a romák leszakadása.
A szerzők biztatónak látják, hogy nőtt az érettségivel rendelkező romák száma, az viszont már kevésbé jó, hogy a társadalmi átlaghoz képest nőtt a lemaradás. A nyolcadik osztály után a nem romák 99 és a romák 95 százaléka tanul tovább, de 20-21 éves korra óriási lesz a lemaradás. A nem romáknak csak 9 százaléka nem szerez semmiféle középiskolai végzettséget, a romáknál viszont ez az arány 48 százalék.
A kérdés: miért van ez?
A szerzők közkeletű, de téves feltételezésnek tartják, hogy a roma gyerekek azért maradnának le, mert főleg hátrányos helyzetű térségekben laknak. Ezt azzal cáfolják, hogy az országban nagyrészt egyenletesen oszlanak el a középiskolák, így ezeknek a távolsága nem magyarázhatja a lemorzsolódást.
Ehelyett azt mondják, a lemaradás okai jelentős részben a kisgyermekkorra és az általános iskolás korra vezethetők vissza. Ezek szerint befolyásolja a középiskola sikeres elvégzését, hogy
- a hasonló képességű roma és nem roma tanulók egy osztályba járnak-e, hiszen az eredmények szerint, ha igen, az csökkenti a lemorzsolódási különbségeket,
- milyenek a családi körülmények (szülők iskolai végzettsége, nevelési módszerek, otthoni könyvek száma, közös családi tevékenységek, stb.)
Ez azonban még mindig nem magyaráz meg mindent.
Az ugyanabba az általános iskolai osztályba járó, hasonló képességű, és hasonló családi körülmények közül érkező roma és nem roma gyerekek lemorzsolódásában is van különbség. A szerzők szerint ezt az okozza, hogy a roma fiatalok jelentős részben elszigeteltek a sikeres, középiskolát végzett fiataloktól, pedig ezek a kapcsolatok átsegíthetnék őket a lemaradási határokon. A mérések szerint a nem romák sokkal több magas iskolai végzettségű embert ismernek, ami a romák társadalmi elszigetelődéséhez vezet.
Azok a romák, akik mégis ismernek ilyen embereket, csak hét százalékkal nagyobb eséllyel morzsolódnak le a középiskolából, mint a hasonló képességű és családi körülményekkel rendelkező nem romák, ez a különbség pedig statisztikailag már elhanyagolhatónak mondható.
A középiskola sikeres befejezése nem feltétlenül jelenti érettségiszerzést. A romák inkább az érettségit nem adó szakiskolákban teljesítenek jobban, itt kisebb a lemorzsolódásuk, aminek az okát szintén a középiskola előtti időszakban kell keresni. Így van ez akkor is, ha az egyetemi továbbtanulás különbségének okait akarjuk megtalálni. Az érettségizett romáknak csak 20 százaléka tanul tovább, míg a nem romáknál ez az arány 47 százalék. Ennek a különbségnek általában az az oka, hogy a romák gyengébb gimnáziumokba járnak, mindezt pedig súlyosbítja a családok életkörülménye közti eltérés is.
Az elszigetelődés a kulcs
A szerzők szerint fontos lenne rájönni, milyen mechanizmusokon keresztül érvényesül az eltérő kapcsolati háló okozta elszigetelődés, amiben szerepe lehet a lakóhelyi és az iskolai elkülönítésnek is. Ezek állandóan aktuális vitatémák, az oktatási szegregációról legutóbb itt írtunk bővebben.
Megosztás