A szerb határhoz rendelt katonák legfeljebb háttér munkák elvégzésére alkalmasak jelenleg. A hadseregből kevesen kaptak olyan kiképzést, amely alkalmassá tenné őket a tömegkezelésre, így a rendfenntartás mindenképp a rendőrökre hárul.
Egyelőre a rendőrség irányítása alatt járőröznek a déli határra kivezényelt katonák, mivel nincsenek meg az eredetileg nekik szánt, de a parlament által egyelőre nem jóváhagyott, például fegyverhasználatra vonatkozó jogosultságaik.
A hétfői Hivatalos Értesítőben olvasható belügyi-honvédelmi minisztériumi utasítás értelmében a katonákak a rendőrök parancsolnak majd, illetve a honvédség főz majd a határon szolgáló rendőrökre. A tranzitzónákat ugyanakkor külön-külön őrzik majd.
Kérdés, kapnak-e szerepet abban, hogy megfékezzék a torlódás miatt várhatóan dühöngeni kezdő tömegeket. Ilyen feladatra eddig csak a KFOR misszióba kiküldött katonákat képezték ki, vagyis erre nem képes az összes katona.
Magyar katonák a koszovói KFOR, illetve a bosznia-hercegovinai EUFOR nemzetközi békefenntartó misszióiban kaptak kiképzést, és gyakoroltak tömegkezelést. Ez féléves váltásonként 200-300 katonát jelent, de sokan ismételtek, a váltásokat ugyanis általában ugyanaz a katonai egység adja, tehát nincs mindenkinek ilyen jellegű tapasztalata. Erre hívta fel a figyelmet az Abcúgnak egy biztonságpolitikával foglakozó kutató. Azt is mondta, hogy a kiképzett katonák tudása is megkopik idővel, a missziókba kiküldötteket is tovább kell képezni.
A név nélkül nyilatkozó kutató szerint az is fontos szempont, hogy a katonák ezt a speciális kiképzést csapatban kapják meg. Vagyis csapatként tudnak hatékonyan együttműködni például tömegkezelésben. Koránt sem biztos, hogy hatékonyan tudják majd alkalmazni a megszerzett tudást a rendőrök mellé egyenként beosztva, akikkel nem képeznek összeszokott csapatot.
Szerinte a honvédség az ellátás biztosításában képes hatékony szerepet vállalni: logisztikát, szállítást biztosítani, fűtött sátrat, kontéreket telepíteni, tábori konyhát üzemeltetni, biztosítani a napi háromszori étkezést. Ezzel fel tudnak szabadítani rendőri erőket, “A rendőrök meg csinálják, amihez értenek” – utalt a rendfenntartásra, tömegkezelésre.
Kardinális kérdés ugyanakkor a létszám is. Ha a válság elhúzódik, akkor biztosítani kell a határőrizetre kirendelt katonák pihenését is, vagyis idővel le kell őket váltani, friss erővel. Arról, hogy ehhez elegendő bevethető emberrel rendelkezik-e a hadsereg, megoszlanak a vélemények.
Kovács Gyula, a megszüntetett pécsi tüzérdandár volt parancsnokhelyettese az Átlátszónak arról beszélt, hogy legfeljebb hétezer ember van a honvédségben, akiket a határra lehet küldeni. Velük kell biztosítani a váltásokat, tehát nem lesznek egyszerre a helyszínen. Valószínűleg a kerítésépítésre levezényelt katonák maradnak majd erre a feladatra is. A kormány hadpolitikáját korábban is élesen bíráló Kovács szerint problémákat okozhat a létszám tartalékosokkal való kiegészítse, ugyanis a tartalékosok nagy részének a laktanyék védelme lenne a feladata, jelentős részük pedig túlkoros.
Egy nyugdíjas, neve mellőzését kérő korábbi magas rangú katonai vezető ezzel szemben azt mondta az Abcúgnak, hogy a határőrizeti feladat megoldható a jelenlegi létszámmal. Szerinte úgysem lesznek tömegek a teljes határszélességben. Ráadásul végeznek majd előfelderítést is, és ennek megfelelően vezényelnek embert oda, ahová szükséges.
“2006-ban 6500 katona volt az árvízen, akkor is meg tudták oldani a váltásokat.” Szerinte nem okoz majd problémát a 4-6 ezer fő biztosítása. Nem fognak minden irányból tömegek jönni, és ehhez az őrző feladathoz nem kell speciális felkészültség sem. Az alapkiképzésnek része, hogy felkészüjenek az ilyen jellegű feladatokra, ráadásul kevés katona nem vett részt az ehhez gyakorlatot biztosító missziókban.
Megosztás