Keresés

Minket most nem akar befogadni senki

Főként  a Szeged-Szabadka vasútvonal mentén érkeznek a menekültek Szerbia felől a zöldhatáron át Magyarországra. Úgy tűnik, a műszaki zár elsődleges szerepe, hogy erre terelje az embertömeget, akik így a rendőrség karjaiban kötnek ki. Sokan azonban inkább visszafordulnak: nem akarják hogy a magyarok levegyék az ujjlenyomatukat.

“Annyit szeretnék jelezni, hogy a sínen ismét beindultak a migránsok”. A rádión bejelentkező rendőr az M5-ös autópályától Röszke felé vezető út és a Szeged-Szabadka vasútvonal sínpárjának találkozásánál áll. Itt, az egyik kukoricás melletti tarlón gyűjtik össze azokat az embereket, akik illegálisan lépik át a magyar határt.

Erre már nincs sok lehetőségük: a legegyszerűbben a sínek mellett tudnak átjönni, itt megszakad a múlt héten elkészült ideiglenes műszaki zár pengés drótja. A vasúti átkelőhöz vezényelt rendőröknek látszólag nincs sok dolga: a sínek mellett érkezőket odaterelik néhány szemeteskonténer és négy toitoi vécé közelébe, és vigyáznak rájuk, hogy ne menjenek el, amíg jönnek értük a buszok.

Szerda kora reggel egy  midibusz mellett itt állt egy rendőrségi konténerbusz is apró, rácsos ablakokkal.

roszke2
Gyűjtőpont a tarlón

“Line! Line!”

A rendőrök kiabálva sorakoztatták az embereket libasorba. A csomagokat a buszok tárolóiba rakatták velük, az egyik rendőr cifra káromkodások közepette igazgatta a trehányul bedobált zsákokat. Egy fiatal, két kisgyerekes család sietve kapkodta össze magát – eddig egy sátorban voltak -, majd ők is beálltak a sorba. Pár perc alatt megteltek a buszok, és elindultak. Utánuk némi szemét, kukoricacsutkából hevenyészett tábortüzek és pár üres sátor maradt.

Az ide pár kilométerre fekvő ideiglenes fogadóállomásra viszik őket a régi ötös út mellé. Ez az a hely, ahol szerdán könnygázt vetettek be a rendőrök, hogy megfékezzék az elégedetlenkedőket. Az állomás meglehetősen zsúfolt, szegedi önkéntesek szerint kedden 2500 ember is volt bent, szerdán a rendőrség szerint több mint ezret őriztek itt. Az állomás előtt sok busz áll, némelyik hozza a frissen összeszedett embereket, némelyik pedig viszi tovább őket a bevándorlási hivatal valamelyik befogadóállomására.

Nagy a forgalom

A sínpár melletti tarló nem sokáig marad azonban üres. A szemetet szedni idevezényelt rendőrségi alkalmazottaknak hamarosan lesz néhány, a határ felől frissen érkezett fiatal menekült segítője. Az emberek közben folyamatosan jönnek a sínek mellett. Volt, aki lelkesen köszön: “Hello!”, mások lehajtott fejjel gyalogolnak a rendőrök felé. 5-8 percenként jön tucatnyi ember. Kedden több mint 2300-at gyűjtöttek be a rendőrök, várhatóan szerdán sem lesznek sokkal kevesebben. Elvileg mostanra ér ide az a nagyobb tömeg, akiket a múlt héten próbáltak sikertelenül feltartóztani a görög-macedón határon.

A 22 éves Anasz Aleppóból érkezett, panaszkodva kérdezi a tarlón a hűvös esőben, hogy mikor viszik őket tovább. Azt mondja, kétezer dollárral indult el otthonról, amit a családja adott össze. Libanonon, Törökországon, Görögországon, Macedónián, Szerbián át jött, ahogy a többiek. Azt mondja, Libanonba könnyű bejutni tranzitvízummal, és könnyű onnan áthajózni Törökországba, de a törököktől a görögökhöz eljutni a legnehezebb. Ez neki 1200 dollárjába került, Kósz szigetére jutott, onnan Athénba. Értetlenkedik, miért nem szeretik a szíriaiakat egyik országban sem. “Amikor a görögök és a törökök háborúztak, akkor befogadtunk görög családokat Aleppóban.

“Minket most nem akar befogadni senki.”

Sokan azonban nem szeretnének a rendőrökkel találkozni, pontosabban nem szeretnék, ha ujjlenyomatot vennének tőlük. A tarlón kijelölt gyülekezőhelytől egy kilométerre van a határ. Szerda reggel pont itt nem volt rendőr (bár pár száz méternyire a drótakadály mellett húzódó földúton látni rendőrautót, többet is), csak több tucat menekült, közvetítőkocsik, újságírók.

roszke3
Itt lehet átjönni

 

Itt, ahol a sínek miatt megszakad a drótakadály, több tucatnyi menekült tanakodik az eső elől a bokrokba húzódva. Nem tudnak dönteni, maradjanak Szerbiában, vagy jöjjenek Magyarországra. Az aggodalmaskodó kérdések ugyanazok: leveszik- e az ujjlenyomataikat, és azokat elektronikusan rögzítik-e vagy papíron, és hogy visszaküldik-e őket Magyarországra, ha továbbállnak máshova. Sokan tartanak attól, hogy ha itt regisztrálják őket, akkor hiába utaznak tovább Németországba vagy máshova, ha ott adnak be menedékkérelmet, végül a dublini rendelet miatt mégis Magyarországon kötnek ki. Nem tudják, hogy ebbéli aggodalmuk egyelőre alaptalan. Van, aki ötször visszakérdez arra a hírre, hogy Németország felfüggesztette a rendelet végrehajtását a szíriaiak esetében.

Van, aki visszafordul

A szíriai Fahdi azt mondja, már nyolcszor tette meg az utat oda-vissza Szerbia és Magyarország között. Nagyon nem szeretné, ha ujjlenyomatot vennének tőle. Arról érdeklődik, mi történik, ha Magyarországon regisztrálják, milyen ellátást kap, mit kell tennie, és mikor indulhat tovább Németországba. Végül inkább visszafordul. Feltehetően abban bízik, valahogy sikerül kijátszania a rendőröket, és észrevétlenül juthat be uniós területre.

Egy férfi  odalép a drótakadályhoz, és vizsgálja. Húzogatja, láthatóan azt nézi, hogy lehet átjutni rajta. Többen a dróttal párhuzamosan indulnak el a szerb oldalon, hogy azon valahol átbújva, a rendőröket elkerülve jussanak be az országba. Erre azonban egyre kevesebb az esélyük. A drótakadály mentén a magyar oldalon 100-150 méterenként rendőrök állnak.

roszke4
Megvizsgálta a drótot

Van azonban, akinek úgy tűnik, sikerül elkerülni őket. Néhányan a röszkei út mellett sétálnak, úgy tűnik, stoppolni akarnak, de nem áll meg senki. A közeli benzinkút irányába tartanak, állítólag itt szokták felvenni őket az embercsempészek. A menekültek szerint 500 euró egy fuvar Bécsig. A kutas azt mondja, ő nem tud semmit, de jelentőségteljesen hozzáteszi: csak parkoljak le, és figyeljek. Húsz perces szemlélődés azonban nem hoz eredményt. Az az öt-hat gyanúsnak tűnő férfi, aki még az elején a kút épülete mellett beszélgetett, pár percen belül elhajt két autóval.

Csatárláncban

“Az előző váltás 23 órán át volt szolgálatban, igaz, pihenőidővel együtt, meséli Röszke hátsó kertjeinél egy rendőr. Ő is arra számít, hogy ott kell lennie egész nap, és vigyázni, hogy senki ne jöjjön át a műszaki záron. Itt több helyen is látszik, hogy valakik már átkeltek rajta: csapás vezet a láthatóan megviselt drót alatt, a földön egy-egy eldobott táska, hálózsák, ruha.

Szemben velünk egy csalitos rész, a rendőr szerint itt gyakran gyülekezik egy-egy csoport, főleg éjszaka: hallani a hangjukat, de gyakran látni is őket. Kollégáitól azt hallotta, többször láttak köztük olyanokat, akiket már visszaküldtek Magyarországról. Azt nem tudni, hogy kiutasítottakról van-e szó, vagy olyanokról, akiket elzavartak, amikor megpróbáltak átkelni valahol a dróton.

Megreccsen a rádió: újabb csoportot észlelnek a drót közelében a szerb oldalon. Már látni is őket: jönnek a Tisza holtága felől, egymással beszélgetve, majd az egyik átkiabál: “Hi!”. “Mintha kirándulók lennének” – jegyzi meg a rendőr, miután kedélyesen visszaint. A 8-10 fős csoport lassan elvonul a vasúti sínek irányába. Úgy tűnik, a drótakadálynak nem is elsősorban az a célja, hogy visszatartsa az érkezőket, hanem, hogy összeterelje őket olyan helyre, ahol könnyű begyűjteni őket, és mégiscsak ellenőrzött keretek között kerülnek az országba. A rendőr is ezt mondja:
“Nem lehet, hogy csak úgy átjöjjenek, minden ellenőrzés nélkül.”

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!