Keresés

Minek bezárni, aki nem is akar itt maradni?

Szürreálisak, ijesztőek és rossz üzenetet hordoznak a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szerint azok a törvénymódosító javaslatok, amelyek csak a szigorításában, a kriminalizációban látják a menekültkérdés rendezését. A lakásokban menekültek után kutató rendőrök, és a kerítés közelébe merészkedőkre akár gumilövedéket is lövő katonák nem jelentenek megoldást semmire, ráadásul a legtöbb dolog lóg a levegőben, csak találgatni lehet, hogy néznek majd ki ezek a szabályok a gyakorlatban.

Múlt hét végén terjesztették be azokat a törvénymódosító javaslatokat, amelyekkel a kormány az egyre inkább kezelhetetlenné váló menekülthelyzetet rendezné. A módosítások nagy része szigorítás, komolyabban büntetnének gyakorlatilag mindent, ami korábban például csak szabálysértésnek minősült. Összesen tizenhárom törvény módosítására tett javaslatot Pintér Sándor belügyminiszter és a Fidesz-frakció. A javaslatok egy része a büntető törvénykönyv szigorítására és új tényállások bevezetésére vonatkozik.

Migránsok a Keleti pályaudvarnál
Menekült kisgyerek a Keleti pályaudvaron. Fotó: Magócsi Márton

Iván Júliával, a Magyar Helsinki Bizottság menekültprogramjának jogi előadójával beszélgettünk a legfontosabb változásokról. Iván a tervezett módosítások nagy részét szürreálisnak és ijesztőnek tartja, de még ezek közül is kiemelkedik az, amelyik bevezetné a “tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” fogalmát. Ezt az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője kezdeményezésére, a miniszter javaslatára a kormány rendelhetné el hat hónapra, amit meg is hosszabbíthatnának.

A válsághelyzet magában hordozná a honvédség bevetésének lehetőségét is

Amit eddig tudni lehet, az az, hogy a honvédség fegyverhasználati joggal vehetne részt a határ őrzésében, vagyis használhat gumilövedék, könnygázgránát és tömegoszlató eszközök mellett testi sérülés okozására alkalmas fegyvert is, de „a másképpen el nem hárítható személy elleni életet vagy testi épséget súlyosan veszélyeztető támadás kivételével nem irányulhat az emberi élet kioltására.”

“Tudomásunk szerint erre, hogy a menekülthelyzet kezelésére a hadsereget vetné be a kormány, nincs nagyon példa az uniós gyakorlatban. Ez ugyan szuverén joga a kormánynak, de csak remélni tudjuk, hogy ha tényleg bevetik a katonákat, akkor a lehető legjobban sül majd el a dolog” – mondta Iván Júlia. Ahogy fogalmazott, ijesztő a hadsereg bevonása a kérdés rendezésébe, és nagyon nem szerencsés az üzenet, amit hordoz. Gumilövedékkel is lehet igen súlyos sérüléseket okozni, ráadásul egy pattanásig feszült helyzet bármikor elfajulhat, ami hamar katasztrófához vezethet. Iván Júlia az utóbbi napok röszkei és kiskunhalasi eseményeinek tükrében, nem tartja kizártnak, hogy a rendőrség könnygázt vessen be. (a két tábornál feszült hangulat alakult ki a menekültek között, többen össze is verekedtek).

Migránsok a Keleti pályaudvarnál
Fotó: Magócsi Márton

Arra sincs válasz a jogi szakértő szerint, hogy mégis mitől lesz alkalmasabb vagy hatékonyabb, ha a most is határnál dolgozó rendőrök mellé még katonákat is küldünk. Gondok vannak már most is azzal, hogy a rendőrök nagy része nehezen kommunikál a menekültekkel, fájóan hiányoznak az általános érzékenyítő programok. Nagyon nem mindegy, hogy például hogyan szólnak egy muszlim nőhöz. “Mi lesz, ha katonák is lesznek ott? Tegyük fel, hogy egy korábban Afganisztánban szolgáló katona találja szembe magát egy afgán menekült családdal. Érdekes helyzeteket teremthet ez a helyzet” – mondta.

Szerinte a határhoz kivezényelt rendőrök tehermentesítése teljesen jogos igény, de nem ezen a módon kellene megoldani. A válsághelyzet is annyira tág fogalom, hogy gyakorlatilag arra húzza majd rá a jogalkalmazó, amire akarja. Elég lehet egy zavargás egy menekülttáborban, és életbe is léptetik a rendkívüli állapotot.

A javaslatok között a másik, amit a Magyar Helsinki Bizottság kifogásol, hogy

kriminalizálni akarják a tiltott határátlépést.

Bűncselekménnyé nyilvánítanák, és három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtanák a most szabálysértésnek számító illegális határátlépést. Ide számítana a kerítés átmászása is. Ez Iván Júlia szerint sérthet uniós és nemzetközi jogot is. “A genfi egyezmény 31. cikke kimondja, hogy ha a menekült azért követ el bűncselekményt (pl. tiltott határátlépést vagy hamis úti okmánnyal visszaélést), mert az életét menti, akkor ezért nem szabad büntetni, ha utóbb megkapja a menekültstátuszt. A Helsinki Bizottságnak korábban voltak ilyen ügyei, és akármelyik esetben látták is el a védelmet, a legfőbb bírói szervek mindig nekik adtak igazat. “Volt eddig egy álláspontja erről a magyar igazságszolgáltatásnak, valamit gondolt az ilyen ügyekről, most majd meglátjuk, ebből mennyi marad, ha bíróság elé kerülnek ezek az emberek”.

Tettenérés esetén ráadásul az ügyész a kihallgatás után nyolc napon belül bíróság elé állíthatná menekültet, és elég lenne szóban előterjeszteni a vádat. Több fontos kérdést is felvet ez a javaslat. Ha elfogadják és alkalmazzák is, akkor ezek a külföldiek, akik teljesen kimerülten érkeznek ide, bekerülnek egy gyors büntetőeljárásba, azt sem fogják tudni, hogy miről van szó. Kapnak majd egy kirendelt védőt, alig lesz kommunikáció, fennáll a veszélye, hogy futószalagon hajtják majd végre ezeket az eljárásokat – mondta Iván Júlia, aki szerint a magyar büntető-igazsságszolgáltatásnak nincs sok tapasztalata a menekültekkel.

Azt is nehéz egyelőre elképzelni, a gyakorlatban hogyan működnek majd párhuzamosan a bírósági és a menedék kérelmi eljárások. Mi van, ha börtönbe küldik illegális határátlépésért, de közben megkapja a menekült státuszt? Akkor fogják és kiengedik a börtönből, mintha mi sem történt volna? Minek bezárni azokat egy eleve túlterhelt és túlzsúfolt büntetésvégrehajtási rendszerbe, akik nem is akarnak itt maradni? Ezeknek az embereknek a nagy része nem akar Magyarországon maradni, továbbmennének, ha engednék őket. A bíróságra ráadásul annyi ügy fog rászakadni, amivel szintén kérdéses, hogy elbírnak-e – mondta Iván Júlia.

Migránsok a Keleti pályaudvarnál
Fotó: Magócsi Márton

A válsághelyzet kihirdetése azt is lehetővé tenné, hogy

ha a rendőrség azt feltételezi, hogy illegális határátlépő tartózkodik egy magánlakásban, oda bármikor bemehetne és intézkedhetne.

Mivel a válsághelyzet akár fél évig, vagy még tovább is fennállhat, ez idő alatt a rendőr bármikor gondolhatja azt, hogy valakinél menekültek vannak, és bemegy körbenézni. Iván Júlia azt nem gondolja, hogy a lakástulajdonos ellen is eljárás indulna egy ilyen esetben. “Ha eddig a migránsokat segítők fordultak hozzánk ezzel a kérdéssel, hogy befogadhatnak-e egy menekült családot egy éjszakára, mindig azt mondtuk nekik, hogy ha nem pénzért szállásolják el őket, és a menekülteknek van szálláshely kijelölő papírja, akkor nem lehet baj, és valószínűleg nem indul büntetőeljárás. Most úgy látom, az eddigi javaslat alapján, hogy ha nem kérnek pénzt, akkor a jövőben sem fogják felelősségre vonni a szállásadót, de annyira  levegőben lóg minden a javaslat körül, hogy biztosat nem merek mondani”. (A szálláshely kijelölő papírt a bevándorlási hivatal állítja ki. Ha van ilyen papír, az azt tanúsítja, hogy az illető menedéket kért, és emiatt nem jogellenesen tartózkodik az országban).

A javaslatok között van, hogy

a kormány tranzitzónákat hozna létre a déli határon, amelyek csak Szerbia felé lesznek nyitottak.

A menedékkérőknek itt kell majd megvárniuk, míg véget ér a gyorsított, határon lefolytatandó eljárás. A meghallgatás is itt lesz, amit  nem muszáj személyesen lebonyolítani, ha „az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító készülék biztosítja”.

“Összezsúfolni több ezer embert a puszta közepén, hóban, fagyban, tűző napon, gyakorlatilag azt jelenti, hogy ott tartják majd fogva őket. Iszonyatos ügyforgalmat generálnak majd, a menekültügyi ellátórendszer már most is a káosz szélén áll, fogalmam sincs, honnan akarnak erre szakképzett munkaerőt találni. Szürreális, hogy húzunk egy vonalat, felállítunk sátrakat, és nem engedjük onnan el az embereket” – mondta a tranzitzóna ötletéről Iván Júlia.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!