Az ország hírhedt hököse, akiről csak rosszat lehet hallani. Megtépázta a szegedi Hallgatói Önkormányzat hírnevét, összerúgta a port a vezetéssel, és a hallgatók is panaszkodnak rá, mégis tíz éve irányítja az egyetemi közéletet. A hökösök hiteltelen, de jó vezetőnek tartják, akinek nincs alternatívája. Honnan jött Török Márk?
Sorra robbannak körülötte a botrányok, mégis tíz éve vezeti a szegedi hallgatói közéletet Török Márk, aki 2003-ban érettségizett, egy évvel később pedig már a Bölcsészkar Hallgatói Önkormányzatának elnöke volt. Török ezután az Egyetemi HÖK (EHÖK) elnöke lett, ahonnan csak akkor távozott, amikor egy évre kizárták az egyetemről, többek közt zsarolásszerű módszerek és az egyetem jó hírnevének megsértése miatt.
De nem a kizárás volt az egyetlen botrány Török pályafutásában. Az elmúlt években főleg a helyi média és az Átlátszó Oktatás foglalkozott Török Márk és a szegedi HÖK ügyeivel. Az egyik ilyen a HÖK körül létrehozott, a városi szórakozóhelyekig elérő cégbirodalom, amelynek egyik feje a Szegedi Tudományegyetem Hallgatóiért Alapítvány. Ennek a kuratóriumi elnöke Török, az alapítvány pedig tulajdonosa a H.M. Vagyonkezelőnek, amely cégein keresztül birtokolja a legfontosabb szegedi egyetemi szórakozóhelyeket. A teljes cégháló áttekintéséből kiderül, hogy Török és a hozzá köthető hökösök érdekeltséget szereztek ezekben a helyekben. Ennek fényében pedig nem véletlen, hogy a frissen felvett vidéki egyetemistáknak már a gólyatábor előtt lájkolni kell a hökös kocsmák facebookos oldalát.
Az EHÖK ráadásul meglehetősen átláthatatlanul működik, például az elnöki pályázatok anyagai sem nyilvánosak, amiért az Átlátszó Oktatás pert is indított, mivel a pályázat hiányában az elnököt is nehezebb ellenőrizni és elszámoltatni. Közben gyakran támadják a HÖK-öt a választási visszaélések gyanúja miatt is.
Sok múlik a HÖK-ökön
Az egyetemi HÖK-ök fontos szerepet játszanak a hallgatók életében: amellett, hogy bulikat és kulturális-tudományos programokat szerveznek, náluk lehet pályázni a legtöbb ösztöndíjra, és az egyetem vezetése előtt is képviselik a hallgatókat. Sokan úgy látják, Szegeden túlméretezett a HÖK hatásköre, és olykor az egyetem vezetését is sakkban tarthatják. Ez főleg azóta van így, mióta Török az egyetem összes hallgatóját képviselheti a Szenátusban. Mivel a hallgatók szavazati aránya egyharmad, azaz nagyjából 33 százalék, néhány szenátusi tag meggyőzésével könnyen keresztülviheti az akaratát a vezetésen, amikor 50 százalék plusz egy fő kell a döntéshozatalhoz.
Az utóbbi időben különösen megszaporodtak a hökös botrányok, az ELTE gólyatáborában történt nemi erőszak és a hallgatók évekkel ezelőtti listázása országos üggyé fajultak. A Török Márkhoz kötődő botrányok azonban ritkán jutnak el az országos médiába. Az egyik ilyen eset volt, amikor a HírTV riportjában a Bölcsészkar korábbi dékánja is támadta őt. Török mindezek ellenére stabilan áll az egyetemi HÖK élén, noha lassan 29 éves lesz. De honnan jött Török Márk, és hogyan tarthatta meg a székét a népszerűtlensége ellenére is?
Mindenki felnézett a fiúk vezérére
„Márkról hamar kiderült, hogy komoly közösségformáló ereje van, és már tizennégy évesen is nagyon céltudatos volt. Ő lett annak a kevés fiúnak a vezére, aki az osztályba járt” – mondta az egyik volt középiskolai tanára, aki többször kiemelte, hogy hallott Török egyetemi ügyeiről, ő mégis csak pozitívan tud rá visszaemlékezni. „Márk mindig szeretetteljes volt a többiekkel, különösen egy sclerosis multiplexben szenvedő osztálytársával. Ha sokat kellene beszélnem erről, talán el is sírnám magam” – mondta.
Török zirci születésű, de az általános és a középiskolát is Veszprémben végezte. Itt, a Közgazdasági Szakközépiskola világbanki tagozatán érettségizett 2003-ban. Ezután a humán érdeklődésének megfelelően történelem szakra jelentkezett, de az elmúlt tíz évben megfordult társadalmi tanulmányok és ifjúságsegítő szakon is, 2010 óta pedig joghallgató.
Török az egyik egyetemi interjújában „strapabíró parasztgyereknek” nevezte magát, aki soha semmilyen nyomásnak nem enged. Forrásaink szerint Török már a középiskolában is nagyon határozott volt, amire csak ráerősített a tájékozottsága. „Mindenhez sokkal érettebben tudott hozzászólni, mint mi. Már kilencedikes korában elegáns öltönyt hordott.”
„Márkot sosem kellett keresni a tömegben, szereplő típusú ember, egyszer például ő volt az iskola mikulása” – mondta egy volt tanára, aki a szavalásaira is szívesen emlékszik: „Egyszer úgy mondta el a Nemzeti dalt az iskola előtt, hogy mindenkinek elállt a lélegzete”. De Török nem feltétlenül vágyott a reflektorfényre: ha valami komolyan érdekelte, a háttérben is szívesen dolgozott, és pluszmunkát is vállalt, ráerőltetni viszont semmit sem lehetett. A volt osztálytársa szerint ezért nem lépett be a diákönkormányzatba sem. „Arra megvoltak a bábok, akiket a tanárok irányíthattak, Márk viszont nem volt ilyen. Neki saját tervei voltak, és amit a fejébe vett, azt megvalósította”.
Könyvekből készült az elnöki székbe
Törököt ma is nehezen befolyásolható embernek tartják, aki mindig keresztülviszi az akaratát, és senkinek sem hódol be. Így lehet képes a Szenátusban is érvényesíteni az akaratát. A középiskola után senki sem lepődött meg, hogy Török belevetette magát az egyetemi közéletbe. Egy korábbi történész csoporttársa szerint „már az első évben látszott, hogy merre és mire tör”. Török 2004-ben a Bölcsészkar történetének legfiatalabb HÖK-elnöke lett, amire állítólag tudatosan készült, és már a megválasztása előtt is könyveket olvasott arról, hogyan kell irányítani egy szervezetet, és egyetemi jogszabályokat bújt. „Az első választása idején úgy kampányolt, mint egy politikus. Személyesen ment be az órákra, hogy beszédeket tartson” – mondták róla.
Török kérlelhetetlensége manapság is megmutatkozik, és akkor sem enged, ha ez konfliktushoz vezet az egyetemvezetéssel. „Megvan a saját elképzelése, amihez mindenképp ragaszkodik. Nem épít ki érdekkapcsolatokat, így viszont szövetségesei sincsenek” – mondta az egyik kari HÖK-ben mozgó forrásunk. Ezt más is alátámasztotta, aki évekkel ezelőtt dolgozott együtt Törökkel. „Amikor megismertem, egy nálam fiatalabb, ambiciózus, jó képességű fiút láttam, aki mindig határozottan fejtette ki a véleményét” – mondta.
Nem érdekli, mit gondolnak róla
Egy hallgató azért nem vállalta a nevét, mert „Török egész Szegeden tényező, és állítólag a politikában is jó kapcsolatai vannak. Számára ideális ez a terep, hiszen nagy egyetemről van szó, de viszonylag kis városban”. A botrányok is részben a hökösök városi szintű térfoglalásáról szólnak. Az idei önkormányzati választáson elindult az egyik kollégium címére bejegyzett Szegedi Egyetemi Hallgatói Kulturális Egyesület is, és bár mandátumot nem szereztek, a jelöltjeik közt egykori ehökösöket talált az Átlátszó Oktatás.
A legtöbb korábbi vagy jelenlegi hökös, akivel beszéltünk, egyetértett abban, hogy Török nagyon népszerűtlen az egyetemen, és azon kívül is, ezzel pedig az egész szegedi HÖK megítélését rontja. Van, aki szerint ez részben azért van, mert Törököt nem érdekli, hogy mit gondolnak róla, nem veszi komolyan a kritikusokat, és a sikereit sem kommunikálja jól, pedig azt mondják, vannak jó ötletei is, például a hátrányos helyzetűeknek néhány száz forintos ebédet biztosító közösségi konyha. Ez a fajta érdektelenség szintén annak a jele lehet, hogy Török erősen ragaszkodik az elképzeléseihez.
Bár a hökösök elismerik Török eredményeit, szerintük is egy „hitelét vesztett közéleti szereplőről” van szó, és nem szívesen vállalták a nevüket. Volt, aki amiatt is aggódott, hogy az elnök észreveszi, hogy Facebookon kommunikáltunk egymással.
Ki csinálná helyette?
A hiteltelensége ellenére az egykori és jelenlegi hökösök senkit sem látnak, aki átvehetné Török helyét. Bár az ehökös pályázatok egyelőre nem nyilvánosak, azt tudni lehet, hogy Töröknek nem nagyon akad vetélytársa, általában egyedül szokott pályázni. Ellenfelei szerint azért, mert centralizálta a HÖK-öt, ahol csak a saját köréhez tartozók juthatnak hatalomhoz, mások szerint pedig azért, mert senki sem tudná utána csinálni.
„Vannak, akik nem bírják mellette a tempót. Nagy nyomást tud helyezni az emberekre, és aki ezt nem fogadja be, azt hamar ott is hagyja” – mondta az egyik forrásunk, aki úgy látja, sok hallgató csak kritizálni tud, de nem mutatnak fel alternatívát. Igaz, az EHÖK-elnököt nem is a hallgatók választják, hanem a pályázók közül jelöli ki a győztest a kari küldöttekből álló választmány. Így legfeljebb kari szinten akadhat ellenfél, ahol viszont sokszor választási szabálytalanságokra panaszkodnak, például azért, mert a szavazóurnákat állítólag az EHÖK-irodában altatják.
A hökös ügyekre rálátó forrásaink szerint ezek a botrányok gyakran „fel vannak fújva”, és azzal sincs bajuk, hogy Török lassan 30 évesen is egyetemista. „Ehhez a munkához kell a tapasztalat és a magabiztosság, és Márk elég érett is hozzá. Az persze lehet, hogy 30 évesen már nem tud a 18 évesek fejével gondolkodni. Úgy tudom, kezd is belefásulni az egészbe, és talán már csak egyszer fogja beadni a pályázatát” – mondta egyikük.
Bár Törököt többen politikusként is el tudják képzelni, senki sem tudja, melyik oldallal szimpatizál, ami forrásaink szerint szintén annak a jele, hogy Török nem fekszik le az aktuális érdekeknek, és mindig a maga feje után megy. Abban mindenki egyetért, hogy Török a hökös korszak után is vezető pozícióban lesz, az viszont kérdés, hogy szívesen marad-e a reflektorfényben, vagy inkább a háttérbe húzódik, ahogy olykor a középiskolában is tette. Ha az utóbbi mellett dönt, az aligha a róla szóló kritikák következménye lesz.
Megkerestük Török Márkot is, hogy reagálhasson a cikkben megfogalmazott állításokra, de sem telefonon, sem e-mailben nem értük utol.
Megosztás