Keresés

Minden lakosba belekapaszkodnak a falusi csokból kimaradó önkormányzatok

Azok az ötezernél kevesebb lakosú települések, amelyek nem kerültek rá a falusi csokban részt vevő falvak listájára, akár örülhetnének is, hiszen ez azt jelenti, hogy valamit jól csinálnak. Az országos átlagnál jobban sikerül megtartani a lakosságukat egy olyan helyzetben, amikor a vidéket leginkább rohamos elnéptelenedés jellemzi. Végigtelefonálva néhány ilyen kormányzatot azonban kiderül, hogy a helyzet nem ilyen egyszerű. Van, ahol a közeli munkalehetőség miatt most is új utcák létesülnek, de van, ahol a szegényebb lakosság magas gyerekvállalási kedve ellensúlyozza az elvándorlást és a halálozást. És van olyan polgármester is, aki arra panaszkodik, hogy a statisztikához képest valójában sokkal kevesebben élnek a faluban.

Néhány hónap múlva, július elsején startol a falusi csok, a kormány család- és lakástámogatási programja, amely kifejezetten az elnéptelenedő vidéki kistelepüléseket próbálja felrázni. A program lényege, hogy az igénylők a hagyományos csokkal ellentétben lakásvásárlás és -építés mellett felújításra is költhetik a pénzt, amennyiben csökkenő népességű falvakban szeretnének ingatlant. Ezen kívül a falusi csokra az általános csok-szabályok vonatkoznak.

A kormány áprilisban állt elő annak a 2486 településnek a listájával, amelyek részt vesznek majd a programban. Ezek mind ötezer fő alatti falvak, ahol 2003. január 1-je óta az országos átlagnál nagyobb mértékben fogy a lakosság.

Két héttel ezelőtti cikkében az Index viszont térképre tette azokat az 5 ezer fő alatti lakosságszámú településeket, amelyek kimaradnak a falusi csokból. Ezek a kritériumok alapján lehetnek csak kis mértékben csökkenő, vagy akár növekvő népességű falvak is, a lényeg, hogy valamilyen úton-módon 2003 óta sikerült megtartaniuk a lakosságukat.

A fővároshoz és a nagyobb megyei jogú városokhoz közel fekvő falvaknál az ok egyértelműnek tűnik: a város vonzása miatt még nem kezdték el elveszíteni a lakosságukat, vagy még növekedhetett is a népesség a városból kiköltözők miatt. A nyugati határszélen fekvő településekre pedig, ahogyan azt egy korábbi riportunkban már bemutattuk,  a vonzó ausztriai munkalehetőségek miatt költöznek sokan.

De mi a titka azoknak a falusi csokból kimaradó kistelepüléseknek, amelyek távol esnek a nagyobb városoktól, vagy az ország olyan részein találhatók, ahonnan hosszú ideje már inkább elköltöznek az emberek? Öt ilyen falu polgármesterét kérdeztük erről.

Panelból kiköltöző családok cserélnek helyet idősekkel

A Kazincbarcikán működő BorsodChem látja el újabb és újabb beköltözőkkel a legfrissebb adatok szerint 642 fős, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vadnát. Azon a környéken szinte ez az egyetlen ötezer fő alatti település, amelynek van olyan jó lakosságmegtartó ereje, hogy kimaradjon a falusi csokból.

A kisvárostól alig öt kilométerre fekvő faluban leginkább az üzem dolgozói telepednek meg, és mivel általában családos emberek, képesek ellensúlyozni az elvándorlás és a halálozások jelentette fogyást. Így Vadna lakossága az elmúlt években nemhogy nem fogyott, de évente néhány fővel növekedett is – magyarázta az Abcúgnak Bencze Péter, a falu polgármestere. Az elmúlt tíz évben nagyjából harminc család telepedett meg a faluban.

Bencze elmondta, hogy az önálló kertes házat fenntartani már képtelen idősek gyakran cserélnek helyet a kisvárosból kiköltöző, családalapító fiatalokkal, de azért új házak is épülnek a településen.

Az önkormányzat tett is ezért.

A településvezetés még 2004-ben, egy nagyobb mezőgazdasági külterületet csatolt Vadna belterületébe, ezzel beépíthetővé tette azt. A három utcányi terület kiépítése, közművesítése nagy befektetés volt az önkormányzatnak, ami ráadásul csak majdnem 15 évvel később látszik megtérülni. Bencze szerint ugyanis épp az elmúlt hónapokban értékesítették az utolsó építési telket. Azért kellett ennyi időnek eltelnie, mert a 2008-ban kezdődő gazdasági válság miatt egy időre teljesen leálltak a telekvásárlások. 2015 óta nőtt meg újra az érdeklődés a vadnai házhelyek iránt.

A falusi csok bevezetésével azonban attól tart a polgármester, hogy a környéken ingatlant keresők inkább választják majd a programban részt vevő településeket Vadnával szemben.

Pedig itt is van most kapásból legalább 5-6 családi ház, amit meg lehetne vásárolni.

Még a szovjet laktanya is lakóparkká alakult

Tolna megyében Kaposszekcső az egyetlen ötezer fő alatti település, ahol nem lehet majd igényelni a falusi csokot. Az alig 1500 lakosú falu a Pécs-Budapest vasútvonal mentén fekszik, de ez önmagában még nem lenne elég magyarázat a népességmegtartó erejére, hiszen a megyében más kistelepüléseknek is van ilyen kedvező fekvése.

Kaposszekcső aduásza a település határában lévő ipari park, amit a 90-es évek végén hozott létre közösen Kaposszekcső és Dombóvár önkormányzata, hogy hasznosítsák a két település között akkor már évek óta üresen álló, egykori szovjet laktanya melletti területet. Az ipari parkban több tucat vállalkozás működik, a falu legtöbb lakója itt dolgozik.

A szovjet laktanyából pedig közben “Liget lakótelep” lett, a laktanya részét képező tiszti lakások felújításával és eladásával ez a terület is benépesült. Egy 2003-as sikeres Új Széchenyi Terv-pályázattal pedig 26 lakásos társasházat húzott fel az önkormányzat, ami azóta is a falu tulajdonában van. Bérlakásokként adják ki őket.

“Felelősségteljes önkormányzati munka is kellett hozzá, hogy legyünk olyan jó helyzetben, hogy most kimaradjunk ebből a programból” – magyarázta Csapó Gyuláné polgármester. 2008 óta ugyan megtorpant egy kicsit a növekedés, de szerinte ez leginkább annak tudható be, hogy elfogytak a beépíthető üres telkek, és a megüresedő ingatlanokat is nagyon hamar értékesítik. Az önkormányzat itt is bővítésre készül: “50 teleknyi mezőgazdasági földterületet vásároltunk, amit már átminősítettünk, most a közművek kiépítése van folyamatban. Egy már meglévő utca folytatása lesz az új terület.” Kaposszekcsőn alsó-felső tagozatos általános iskola működik, és a falu óvodája is telt házzal üzemel, épp most merült fel, hogy a következő tanévben egy harmadik csoportot kell majd indítani a növekvő gyereklétszám miatt.

A szegények vállalnak gyereket, nekik kellene a csok

Somogy megye déli részén van Ötvöskónyi, egy nagyjából ezer fős kis falu, aminek a polgármestere, Pusztai László nagyon nem ért egyet a falusi csok részvételi kritériumaival.

Pusztai azt mondta, Ötvöskónyiban is megfigyelhető az a friss országos kutatásokkal is kimutatott demográfiai trend, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségű, tehát jó eséllyel szegényebb nők vállalnak nagyobb kedvvel gyereket.

Pusztai szerint ezek a születések ellensúlyozzák a természetes fogyást és az elvándorlást, ami miatt szerencsére nem veszít a falu a lakosságszámából, sőt. Pusztai rögtön hozzátette: leginkább ezeknek a szegény családoknak lenne szükségük a falusi csok jelentette támogatásra. Sokan ugyanis enélkül nem tudnak elköltözni a szüleik házaiból, amelyek ráadásul jórészt a település szegregátumában állnak.

“Pedig lenne bőven megürült és megvásárolható családi ház a falu központibb részén is” – magyarázta a polgármester, aki szerint “azért egy településvezetőnek méreg”, hogy a faluja kimarad egy ilyen programból.

Azzal is tisztában van, hogy a kormány szigorúbb feltételekhez köti majd a falusi csok igénybevételét, amelyek között szerepel a legalább egy éves társadalombiztosítási (tb) jogviszony. Ez Ötvöskónyiban is sokak számára tenné elérhetetlenné a támogatást, “de ha a rászorulók 80 százaléka kapásból ki is esne, a maradék 20 százaléknak akkor is óriási segítség lenne” – mondta a polgármester.

Néhány szegény, szegregátumban élő családnak azért így is tud segíteni az önkormányzat: nemrég sikerrel pályáztak azon a “Szegregált élethelyzetek felszámolása” című pályázaton, amelyről más települések kapcsán már sokat írtunk. Így a településvezetés megvásárolhat és felújíthat néhány házat a faluban, amiket aztán a jelenleg szegregátumban élő családok használatába adhat. Pusztai szerint már elindult a projekt “humán része”, szakemberek képzésekkel, beszélgetésekkel és szociális munkával készítik elő a lakosságot a várható változásokra.

Háromszázezres támogatás a helyben lakást vásárlóknak

Az ország egyik leggyorsabban kiürülő megyéje az ország északkeleti csücskében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, mégis van néhány falu, ahol a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint nem fogy a lakosság 2003 óta.

Az egyik ilyen falu a most 1043 főt számláló Szorgalmatos, ami Tiszavasvári és Tiszalök között fekszik, a megye nyugati részén. Kovács Ildikó, a falu polgármestere az Abcúgnak elmondta, 2002 októberében lett önálló település a falu, ekkor vált le – népszavazás eredményeként – Tiszavasváriról, ahová közigazgatásilag tartozott. Akkor, azaz lassan 17 éve 950 lakosa volt Szorgalmatosnak, és Kovács Ildikó szerint több mindennek köszönhető, hogy azóta nemhogy csökkent, de 90 fővel nőtt is a falu lakossága

Egyfelől, mert “sok a 3-4-5 gyerekes család”, másfelől, mert aki Szorgalmatoson telepedik le, annak nagy valószínűséggel lesz is a környéken munkája. Kovács Ildikó szerint a legtöbben Tiszaújvárosban, valamelyik nagy cég gyárában dolgoznak, de sokan élnek a szorgalmatosiak közül kamionozásból is.

Kovács Ildikó szerint az önállósodás óta 50-60 lakás épült Szorgalmatoson, van köztük olyan, amelyhez csokot is felvettek, de az önkormányzat is igyekszik támogatni a helyben letelepedést. Egy online elérhető képviselő testületi jegyzőkönyv szerint például 2013-ban összesen 500 ezer forint vissza nem térítendő támogatással tudták segíteni a helyben lakást építőket.

“A KSH adatai nem a valóságot tükrözik”

Más helyzetben van az ugyancsak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, de az ukrán határhoz közelebb található Jéke. Kovács József jobbikos polgármester állítja, hogy félrevezető a KSH adatait figyelembe venni a falusi csokban résztvevő települések meghatározásakor, legalábbis az olyan, határmenti településeknél, mint amilyen Jéke is.

“Két okból sem tükrözik a valóságot a KSH számai. Az egyik, hogy sok ukrajnai magyar csak bejelentkezik a településre, de valójában nem itt él. A másik pedig, hogy a Jékéről már külföldre, vagy az ország más részére költözött emberek sokszor nem jelentkeznek ki a településről, de megint csak nem élnek itt” – magyarázta Kovács, aki szerint a falusi csokban részt vevők kiválasztásánál a települések adóerő-képességét (azaz az egy főre jutó helyi adóbevétel mértékét) is figyelembe kellene venni (ahogyan ezt az önkormányzatok támogatásánál a kormány teszi).

Ennek ellenére azért Jékére is érkeznek “valódi” beköltözők. A falutól csak négy kilométerre van az utóbbi években fejlesztési pénzekkel alaposan megszórt, virágzó Kisvárda, a polgármester szerint innen és a közeli Kárpátaljáról települnek át Jékére a legtöbben.

Címlapi kép : Magócsi Márton
Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!