Egyre több az olyan borsodi település, ahol akár a törvénysértő rendeletalkotástól sem riad vissza a képviselő-testület annak érdekében, hogy megakadályozza a miskolci romatelepről elüldözött szegények letelepedését – írja az Index. Az eszköz szinte mindenhol ugyanaz: a településre költözőknek se munkát, se segélyt nem adnak.
Legalább öt olyan település van Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol a helyi képviselő-testület rendelettel próbálja megvédeni magát a Miskolcról elküldött nyomortelepi romák beköltözésétől.
Könnyen lehet, hogy Abaújszántón, Sátoraljaújhelyen, Szerencsen, Monokon és Hangonyon kívül már most jóval több ilyen település van, csak valahonnan még nem küldték be a nemzeti jogszabálytárba a frissen meghozott rendeletet, amelyek egyébként jó eséllyel jogszabályba ütköznek. A szociális törvény alapján ugyanis nem lehet csak úgy, önkényesen leszűkíteni a szociális segélyben részesülők körét, ráadásul Sátoraljaújhely ügyében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédőszervezet panasza miatt a törvényességi felügyeletet ellátó Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal is vizsgálódott, és megállapította, hogy a rendeletek nemcsak egyes törvényeket sértenek, hanem magát az Alaptörvényt is.
A legtöbb településen úgy gondolkodnak, hogy ha egy évekig húzódó jogi eljárás végén mégis visszavonatják velük a rendeletet, akkor is időt nyertek, ami éppen elég ahhoz, hogy ne hozzájuk költözzenek a miskolci szegények.
A rendeletek szövege szinte mindenhol megegyezik: “a más önkormányzat által elköltözés céljából nyújtott pénzbeli térítés helyi intézkedéseiről”. Miskolcot név szerint egyik dokumentum sem említi.
Apróbb különbségek azért akadnak. Sátoraljaújhely és Hangony óvatosabban fogalmaz: szerintük a beköltözők egyszerűen „más önkormányzatok által nyújtott támogatásban részesülő személyek”. Szerencs, Monok és Abaújszántó rendeletében viszont az áll: „más településeken beilleszkedni nem tudó személyek”, akik más önkormányzat által nyújtott támogatással telepednének le.
A miskolci önkormányzat májusban úgy határozott: az önkormányzati szociális bérlakások problémamentes, egyébként rendesen fizető bérlőivel köt a város alkut, amely alapján 1,5 és 2 millió forint közti összeget kapnak azok, akik elköltöznek Miskolc városából, és legalább öt évig nem jönnek vissza.
A nyomortelepek többi lakójával az önkormányzatnak nem kellett egyezkednie. Akinek tartozása volt, vagy megsértette a közösségi együttélés önkormányzat diktálta szabályait, azt egyezkedés, segítség és pénz nélkül utcára tehették, ha végigjárták a hivatalos utat: bérleti szerződés felmondása, jogcím nélküli használóvá nyilvánítás, bírósági végrehajtás, kilakoltatás.
Eszerint az 5 település által hozott rendelet az egykori rendes bérlőkről rendelkezik úgy, hogy náluk nem kaphatnak önkormányzati segélyt, a közfoglalkoztatásnál nem részesülhetnek előnyben, és nem vásárolhatnak önkormányzati tulajdonban lévő ingatlant. A rendeletek többsége az önkormányzati ingatlanok bérlését is megtiltja a letelepülni vágyóknak.