Feldühödő, majd lenyugodó tömeg, több, az embereket hergelő hangadó, tévinformációk, megsérült rendőrök. A terrorizmussal vádolt Ahmed H. perének pénteki tárgyalásán Röszkén szolgáló rendőrök és menekültek tanúvallomásait olvasták fel.
Nagy volt a káosz, többen is hergelték vagy éppen nyugatták az izgatott tömeget megafonokkal tavaly szeptemberben a frissen lezárt határnál Röszkénél. A kedélyek akkor nyugodtak le átmenetileg amikor visszább vonultak a rendőrök, és a határnál feltorlódott Európába igyekvő menedékkérők áttörték a kaput. A rendőrök azonban ezután gyorsan visszaszorították a határon átjövőket Szerbiába, bár eredetileg be akarták őket keríteni. Ez derült ki a terrorizmussal vádolt Ahmed H. pénteki tárgyalásán felolvasott tanúvallomásokból a Szegedi Törvényszéken.
Tavaly szeptember 16-án zárták le a határt a magyar hatóságok a menekültválság egyik csúcspontján, miután a Közel-Keletről Európába igyekvő, illegálisan érkező menedéket kereső emberek ezrei haladtak át az országon, és ennek véget akartak vetni. A lezárás előtti napon még buszokkal szállították a szerb határról az osztrákra az érkezőket, és sokan számítottak arra, hogy ez folytatódni fog. A buszok helyett azonban pengés drótos kerítés, és vaskapu várta őket a határnál, illetve lassan működő regisztrációs pontok valamivel távolabb. A feltorlódó tömeg tovább akart menni, ahogy az őket megelőzőek tették az előző napokon, és a feszültség csak egyre nőtt. Az indulat végül a rendőrök megdobálásába, a határzár megrohanásába torkollott a röszkei közúti határátkelőnél. A kerítésen és a bedöntött kapun áttörő embereket a rendőrök könnygázzal és gumibotokkal zavarták vissza.
Az eseményeket követően tizenegy ember ellen indult eljárás, tíz embert el is ítéltek már nyáron, Ahmed H. ügyét azért tárgyalják külön, mert őt más mellett terrorcselekmény elkövetésével is vádolják, amit “állami szerv kényszerítése céljából személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével” valósított meg. Az eseményeket megelőzően már egy ideje Ciprus görög részén, legális papírokkal élő szíriai születésű férfi aktív szerepet vállalt a tavaly őszi eseményekben, bár ebben nem volt egyedül.
A tárgyaláson végig a nyomozás során felvett több tucatnyi tanúvallomást olvasták fel a hazai és a külföldi sajtó érdeklődése közepette. Ezalatt egy kisebb nemzetközi csoport szimpátia-demonstrációt tartott a bíróság előtt a Szegedi Széchenyi tér fái alatt. Tagjaik délelőtt bementek a bíróság épületébe is, ahol a folyosón az egyik tárgyalási szünet végén egy, az arab világban jól ismert, a börtönről és a szabadulásról szóló dalt játszottak a vádlottnak, illetve szívecskéket formázó kezekkel, szabadság és röszkei 11 feliratú papírokat lobogtatva fejezték ki együttérzésüket, amikor a férfit visszavezették a tárgyalóterembe. Feltehetően ők voltak azok, is, akik az M5-ös 96. kilométerszelvényénél az autópályán átívelő egyik híd korlátjára “Free the Röszke eleven” (engedjék szabadon a röszkei tizenegyet – azokra utava, akik ellen eljárás indult) feliratú transzparenst lógattak fel, egy ilyen volt velük Szegeden is.
A bírónő által felolvasott vallomások három csoportra voltak oszthatók.
Az elsőben olyan rendőrök beszámolói voltak, akik részt vettek az akcióban, és valamennyi rálátásuk volt a lezárt, majd megnyitott határátkelőn történtekre. A heves megyei, zalai és miskolci rendőrök egybehangzóan beszéltek arról, hogy a bezárt kapu mögött gyülekező előbb békés, majd egyre dühösebb, aztán különböző tárgyakat dobáló tömeg akkor nyugodott meg valamelyest, amikor a rendőrsorfal hátrébb húzódott – mint az egyik rendőr mondta, hátrarendelték őket, a vízágyúk is visszatolattak – , és a kerítésen nyitott résen a szerb oldalról beáramlott pár ember, majd valahogy kinyitották a kaput, és jöttek a többiek is, de ahogy átértek a magyar oldalra, lenyugodtak.
A beszámolók szerint ekkor sokan éltették Magyarországot és a rendőröket, “thank you” skandálták. A rendőrök hangadókról is beszéltek, többen felismerték a vádlott Ahmed H.-t is, és az egyik tanú emlékezett rá, hogy előzőleg kiabált a kerítésnél angolul és arabul is, illetve mondta és kezével is mutatta, hogy két órát adnak a rendőröknek, hogy megnyissák a határt, különben megindul a tömeg.
Ez azért kulcsfontosságú, mert a magyar törvények szerint az is terrorizmusnak számít, ha valaki állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerít, “hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön”. Ezt tényállásként kezeli a vád.
A vádlottra ki úgy emlékezett, hogy nyugtatta a tömeget, ki úgy, hogy fenyegetően lépett fel, de rajta kívül szó esett egy piros hátizsákos, egy zöld- és egy csíkos pólós férfiról is, akik többniyre megafonnal a kezükben ugyancsak instruálták a tömeget, ki inkább hergelte, ki inkább csitította. A rendőri beszámolók többségében a piros hátizsákos férfira mondták, hogy erősen hatott a tömegre “egyértelmű volt, hogy irányítóként lépett fel”, és többen is emlékeztek rá, hogy őt ki is emelték a készenléti rendőrök és a TEk-esek. Róla mást nem tudni, a mostani pernek nem vádlottja. Ahmed H.-t pár nappal később fogták el, amikor Horvátország felől lépett be Magyarországra.
A tanúvallomások másik csoportja az országba bejutni próbáló tömeg őrizetbe vett tagjainak beszámolói voltak. Ők elsősorban a káoszról, és a tömegben terjedő különféle, utóbb tévesnek bizonyult információkról számoltak be. Köztük voltak Ahmed H. családtagjai is, akiket a másik perben, még a nyáron ítéltek el. Az információk között olyanok terjedtek, hogy hova álljanak a családosok, és hogy hamarosan kinyitják majd a kaput, ezért mentek sokan előre. Ezeket hol állítólagos újságírók terjeszették, hol másoktól hallották, akik a rendőrökre hivtakoztak.
A harmadik csoportban zömében a Készelnéti Rendőrség tagjainak a vallomásai szerepeltek, akik részt vettek az akcióban, de nem sokat láttak az eseményekből, és szinte mindannyian valamilyen kisebb sebesülést szereztek, ami miatt hosszabb-rövidebb időre kikerültek az események középpontjából. Kinek a karját, kinek a sisakját, vagy lábát találták el kődarabok. Ők a nyomozás során fényképeken mutatott emberek közül alig ismertek fel valakit. “Egyébként is a migránsok nagyon hasonlítanak egymásra, mind szakállas és fekete hajú” – mondta az egyik rendőr.
A vádlott előzetes letartóztatása megszüntetését kérte, és azt mondta, hogy nem követett el bűncselekményt, csak családtagjait szerette volna biztonságba helyezni. A per október végén folytatódik a perbeszédekkel.
Megosztás