Obama a szerdán elmondott beszédében Magyarországot olyan országként említette, ahol akadályokat görgetnek a civil szervezetek megfelelő működése elé, “véget nem érő szabályozások és nyílt megfélemlítések veszik célba a civil társadalmat”. (Erről a budapesti amerikai nagykövetség értesítette az amerikai elnököt.) Orbán Viktor csütörtökön viszont azt üzente vissza Obamának, hogy valójában nincs mitől tartania a magyar civil szektornak, az elnök által elmondottaknak nincs ténybeli alapja.
Ennek ellenére tegyük fel, hogy a magyar civilek egyszer mégis úgy fogják érezni, hogy a magyar kormány nem támogatja száz százalékosan a munkájukat. Milyen szervezeteket, lépéseket említett Obama, amelyektől segítséget várhatnak a civilek?
1. Az USA innovációs központjai
Ezeket azért hozzák létre, hogy segítsenek megerősíteni a civil társadalmat. A kormányok elnyomó, rossz gyakorlataival szemben a jó gyakorlatokat akarják terjeszteni ezekben a központokban. Az első hat ilyen központ Latin-Amerikában, a szubszaharai Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsiában jön majd létre. Európában egyelőre nem lesz ilyen központ, így valószínűleg ezeknél a központoknál még jó ideig nem fognak tudni kopogtatni a magyarországi civilek.
2. A Demokráciák Közössége (Community of Democracies)
Ezt a nemzetközi szervezetet ezután jobban fogja támogatni az USA, a hatékonyabb diplomáciai nyomásgyakorlás érdekében. A Demokráciák közösségét 2000-ben hozták létre azzal a céllal, hogy erősítse a demokratikus normákat és intézményeket. E cél érdekében prórbálja közelebb hozni egymáshoz a kormányokat, a civil- és magánszektort.
Ennek a szervezetnek Magyarország is a tagja: nemcsak egyike volt a 106 alapító államnak, de 2011-ben még a 25 tagú kormányzótanácsba is beválasztották. Ezt azzal indokolták, hogy Magyarország világszerte jelentős erőfeszítéseket tett a demokratikus átalakulás támogatásáért.
A Demokráciák Közösségének állásfoglalása szerint a civil társadalom jelentőségét “nem lehet eléggé hangsúlyozni”, a szervezeten belül létre is hoztak egy Civil Társadalmi Pillért, amely a civil szervezetekre, alapítványokra és a civil szférában dolgozó szakemberekre koncentrál. A szervezeten belül ezt a pillért a Civil Irányító Bizottság jeleníti meg, amelynek munkájába 27 ország civil szférájának képviselői vesznek részt. Magyarország viszont nincs közöttük. Ezzel miből maradunk ki? A Bizottság azzal kapcsolatban ad tanácsot az egyes kormányoknak, hogy milyen lépéseket kell megtenniük ahhoz, hogy a civil szervezetek szabadon dolgozhassanak, hogy erősítsék a demokráciát és a jogállamiságot, megvédjék a Varsói Nyiltakozatban foglalt alapvető emberi jogokat.
3. Open Government Partnership (Nyílt Kormányzati Együttműködés)
Obama azt is ígérte, hogy az Open Government Partnership elnevezésű programon keresztül fogják a kormányokat segíteni abban, hogy valóban partneri kapcsolatra tudjanak lépni a civil szervezetekkel. A programot 2011-ben indították annak érdekében, hogy egy nemzetközi platformot szolgáltasson azoknak, akik a kormányukat nyíltabbá, elszámoltathatóbbá akarják tenni.
A magyar kormány csatlakozott is a kezdeményezéshez 2012-ben, a program honlapján országunk leírásánál ez található: a nyílt és hatékony kormányzati munka elérése érdekében kiemelt fontosságúnak tartják a civil szervezetekkel való együttműködést. Azt is hangsúlyozzák, hogy a kormány úgy csatlakozott a kezdeményezéshez, illetve az akciótervét úgy dolgozta ki, hogy előtte konzultált a megfelelő civil szervezetekkel: “Ez jó lehetőség volt arra, hogy rendszeres, magas szintű találkozókat kezdeményezzünk az antikorrupciós civil szervezetekkel, hogy a releváns politikai intézkedések felett társadalmi kontrol legyen, és a kivitelezésüket is nyomon kövessék”. Viszont sem a civil szervezetekkel való egyeztetés, sem a korrupció ellenes harc nem sikerült fényesen.
4. Amerika növeli az S.O.S. támogatást, amelyet megtámadott civileknek nyújtanak.
5. Egyszerűbbé és olcsóbbá teszik, hogy amerikai alapítványok tengerentúlra utalhassanak támogatást.
Mindebből mit érezhetnek valójában a civil szervezetek? Foltányi Zsuzsa, az Ökotárs Alapítvány munkatársa szerint az Obama által felsorolt nemzetközi szervezetek hatása kevéssé érződik itthon, függetlenül attól, hogy Magyarország is csatlakozott a kezdeményezésekhez. Ezek a szervezetek egyébként is lassan tudnak reagálni a civil szektort érő változásokra, és “több olyan ország van a világon, amelyekhez képest a magyar civilek vegzálása sétagaloppnak tűnik”.
Az Ökotárs egyelőre nem hallott még semmit arról a vészsegélyről sem, amit a megtámadott civileknek szán Obama. “A beszéd nem is azért jelentős, mert azt konkrét intézkedések, vagy pénzügyi segélyek követnék – fontosabb az, hogy felhívja a világ figyelmét egy létező problémára” – mondta Foltányi. Szerinte Obama beszédére felfigyelhetnek majd olyan amerikai magánalapítványok, amelyek már a kilencvenes években is segítették a Magyarországon formálódó civil szektort: “ezek az alapítványok egyébként is mindig sokkal gyorsabban tudnak reagálni a civil szektort érintő változásokra”.
Megosztás